I. Szenuszert
I. Szenuszert (uralkodói nevén Heperkaré, görögösen: Szeszósztrisz, ur.: kb. i. e. 1971 – i. e. 1926) az ókori egyiptomi XII. dinasztia második fáraója, I. Amenemhat és Noferitatenen fia. Luft Ulrich kronológiája szerint i. e. 1958–1914 között uralkodott.
I. Szenuszert | ||||||||||||
I. Szeszósztrisz | ||||||||||||
Uralkodása | i. e. 1971-1926 | |||||||||||
Prenomen |
Heperkaré Aki létrejön, mint Ré kája | |||||||||||
Nomen |
Szenuszert Uszert [istennő] embere | |||||||||||
Apja | I. Amenemhat | |||||||||||
Anyja | Noferitatenen | |||||||||||
Főfelesége | III. Noferu | |||||||||||
Gyermekei | Ameni (II. Amenemhat), Itakait, Nofruszobek, Nofruptah, Nenszed[…] (?), Szebat | |||||||||||
Sírja | Piramis El-List területén: „A Két Országra tekintő piramis” | |||||||||||
Fontosabb építkezései | A listi piramiskomplexum, a karnaki „fehér kápolna” | |||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Szenuszert témájú médiaállományokat. |
Főfelesége testvére, III. Noferu volt, akitől utóda, II. Amenemhat született. Apja, a dinasztiaalapító – a XII. dinasztiára jellemző társuralkodás intézményének bevezetője – a 20. uralkodási évében maga mellé emelte a trónra társuralkodónak, hogy idejében elejét vegye a későbbi trónöröklési viszályoknak. Tíz év közös uralkodás után – atyja valószínűleg merénylet áldozatává vált – erős kézzel tartja meg a hatalmat az egyre erősödő vidéki nemességgel szemben. Az uralkodása alatti új nagy építkezések a gazdaság fellendülését, erős szilárd állam jelenlétét mutatják.
Családi háttere
szerkesztésI. Amenemhat fia; anyja, Noferitatjenen nevét Szenuszert egy szobrocskáján említik. Három lánytestvére – Noferu, Noferuserit, Kait – közül Noferu a felesége is volt egyben, tőle született Ameni nevű fia, aki azonos lehet a későbbi II. Amenemhat fáraóval. Piramiskomplexumában említik négy lányát (Itakait, Noferuszobek, Noferuptah és Nenszed[dzsedet?]), egy, a Sínai-félszigeten emelt szentélyben pedig, ahol felsorolják a királyi család tagjait, Szebat nevű lányát is említik.
Hadjáratai
szerkesztésA középbirodalmi irodalomban Szinuhe története valószínűsíti, hogy Szenuszert éppen egy Líbia ellen vezetett hadjáraton értesült atyja erőszakos haláláról. A polgárháborús helyzeten felülkerekedve megerősítette hatalmát és a 18. uralkodási évében már egészen a második kataraktáig terjesztette ki Egyiptom Núbia feletti befolyását. Több felirat és sztélé is tanúsítja Beni-Hasszánban és Assziutban a Núbia és az oázisok ellen indított hadjáratait. Az északi szomszédokkal – Szíria, Palesztina – kialakított diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokban is gyakran váltották egymást a békés és háborús korszakok.
Építkezései
szerkesztésAlexandriától Asszuánig három tucat eddig feltárt lelőhely bizonyítja nagyszabású építkezéseit. Uralkodásának 3. évében felújíttatta a kultikus héliopoliszi Nap-templomot, 30. évének jubileumára (heb szed) ugyanitt felállíttatott két 20 méteres egyenként 120 tonnás gránit obeliszket, melyek közül az egyik – a legrégebbi máig álló egyiptomi obeliszk – a mai napig látható.
Apjához hasonlóan az új főváros, Itj-taui („a Két Föld meghódítója”) közelében – a mai List mellett – építtette fel piramisát, felújítva ezzel az ó-birodalom piramisépítési hagyományait. Itt a piramiskerületben eltemetve találták meg 1894-ben, a fáraó tíz hibátlan állapotban fennmaradt mészkő ülő szobrát, melyek a kairói Egyiptomi Múzeumban tekinthetők meg. Legismertebb épülete – a karnaki templom egyik pülönjából szétszedett állapotban előkerült és rekonstruált – chapelle blance, amelynek csodálatos reliefjein a király különféle szertartásokon jelenik meg Amon isten színe előtt.
Sírja
szerkesztésPiramisa felépítésében számos szerkezeti újítást alkalmaztak, az építmény oldalhossza 105 m, eredeti magassága 61 méter körül lehetett. Burkolata a középkori arab kőrablások áldozatává vált, így ma csak egy 23 m magas rom, sírkamrája a magas talajvíz miatt megközelíthetetlen.
Név, titulatúra
szerkesztés- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név |
|
Anh meszut Élő születésű |
||||||||||||||||||
Nebti-név |
|
Anh meszut Élő születésű |
||||||||||||||||||
Arany Hórusz-név |
|
Anh meszut Élő születésű |
||||||||||||||||||
Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
Heperkaré Aki létrejön, mint Ré kája (lelke/életereje) |
||||||||||||||||||
Ré fia |
|
Szenuszert Uszert [istennő, „az erős”] embere |
Források
szerkesztés- Baines, John, Málek, Jaromír. Az ókori Egyiptom atlasza, ford. Udvarhelyi László (magyar nyelven), Budapest: Helikon Kiadó Kft.. 1. kiadás: ISBN 963-208-068-8, 2. kiadás: ISBN 963-208-642-2 [1992] (2000)
- Egyiptom, a fáraók világa. Vince kiadó, 2001. ISBN 963-932-322-5
- Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, Osiris kiadó, 1998. ISBN 963-379-371-8
- Peter A. Clayton: Fáraók krónikája. Budapest, Móra kiadó, 2007. ISBN 978-9-631183-16-0
- Rosalie David: Élet az ókori Egyiptomban. Debrecen, Gold Book, évsz. nélk. ISBN 963-425-078-5
- Joyce Tyldesley: Egyiptomi királynők krónikája. Budapest, Móra kiadó, 2008. ISBN 978-9-631183-95-5
Előző uralkodó: I. Amenemhat |
Következő uralkodó: II. Amenemhat |