Jevgenyij Lvovics Svarc

	Jevgenyij Lvovics Svarc
	Élete
Született	1896. október 21.; Oroszország, Kazany
Elhunyt	1958. január 15. (61 évesen); Szovjetunió, Leningrád
Sírhely	Bogoszlovszkoje temető
Nemzetiség	orosz
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	dráma
Kitüntetései	A Munka Vörös Zászló Érdemrendje; Leningrád Védelméért emlékérem; emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért; Jubilee Medal Medal "In Commemoration of the 250th Anniversary of Leningrad";
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jevgenyij Lvovics Svarc témájú médiaállományokat.

Jevgenyij Lvovics Svarc (Шварц, Евгений Львович), (Kazany, 1896. október 21. – Leningrád (ma Szentpétervár), 1958. január 15.) szovjet író, drámaíró, forgatókönyvíró.

Több mint húsz színdarab és bábjáték szerzője, nyolc játékfilm forgatókönyvírója.

Élete

Orvoscsaládba született. Apja a kazanyi orvosegyetemen tanult, anyja szülészként végzett. Az apja kemény, szigorú férfi volt, míg édesanyja szelíd, kedves asszony. Úgy tartják, hogy ezért Svarc már gyerekkorában képessé vált a világ különös kétértelműségének észrevételére. Bonyolult lelkületű gyerek volt. Igen hamar megtanult olvasni, és arról álmodozott, hogy regényíró lesz. Kitalált mindenféle történeteket, melyekkel halálra rémisztette magát.

Az 1910-es évek végén a moszkvai jogi karon tanult, de két évet elvégezvén végképp szakított a jogi pályával; életét az irodalomnak és a színháznak szentelte. Kezdő színészként a doni Rosztovba költözött, és beiratkozott egy színésztanodába. Mellette egy újságnál dolgozott, ahol megismerkedett Nyikolaj Olejnyikovval, akivel barátokká, és szerzőtársakká váltak.

1921-ben Szentpétervárra költözött a rosztovi színtársulattal.

Egy ideig Kornyej Csukovszkij titkáraként dolgozott. Tárcáit 1923-ban kezdte a lapokban publikálni. 1924-ben Szamuil Marsak mellett dolgozott a GOSZIZDAT-nál (Állami Könyvkiadó). Ugyanekkor közel került az írószövetség tagjai közé.

Műveiben a mesék szimbólumvilágát arra használja, hogy korának politikai és ideológiai viszonyait ábrázolja. A darabjai közül többet megfilmesítettek.

Színdarabjai

Ундервуд, 1928
Пустяки (Semmiségek) 1932
Клад (A kincs) 1934
Голый король (A király meztelen), 1934
Похождения Гогенштауфена, 1934
Красная шапочка (Piroska és a farkas), 1936
Снежная королева (A Hókirálynő), 1939
Кукольный город (Bábok városa), 1939
Тень (Az árnyék), 1940
Сказка о потерянном времени (Mese az eltűnt időről), 1940
Дракон (A sárkány), 1944
Сказка о храбром солдате, 1946
Сто друзей (Száz barát), 1948
Два клена, 1953
Обыкновенное чудо (Hétköznapi csoda), 1956
Повесть о молодых супругах (Egy ifjú pár története), 1957

Magyarul

Elsőosztályosok. Ifjúsági regény; ford. M. Nikodémusz Elli; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1949
Jevgenyij Svarc–Ilja Frezː A mi gyárunk; ford. Vári György; Ifjúsági, Bp., 1951
Mindennapi csoda. Mesejáték; ford. Vas Zoltán; Színháztudományi Intézet, Bp., 1963 (Világszínház)
A sárkány; ford. Gál M. Zsuzsa; Színháztudományi Intézet, Bp., 1967 (Világszínház)
Drámák; ford. Bojtár Endre et al., vál. Osztovits Levente, utószó Nemes G. Zsuzsa; Európa, Bp., 1976 (A király meztelen, Az árnyék, Hétköznapi csoda, A sárkány) ISBN 963-07-0637-7

Magyar előadások

Vígszínház, 1963: Az árnyék, rendezte: Makai Péter, főszereplők: Latinovits Zoltán, Gordon Zsuzsa, Tordy Géza
Szeged, 1964: A sárkány, rendezte: Komor István
Állami Bábszínház, Budapest, 1967: Az árnyék
Debrecen, 1970: ??, rendezte: Giricz Mátyás
Pinceszínház, Budapest, 1991: Az árnyék, rendezte: Bodansky György
Állami Magyar Színház, Kolozsvár, 1992: A sárkány, rendezte: Bocsárdi László
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, 1995: Az árnyék, rendezte: Bocsárdi László
Budaörsi Játékszín, 1997: Hétköznapi csoda, rendezte Éless Béla
Örkény István Színház: A sárkány, 2003, rendezte: Mácsai Pál
Madách Kamara, 2003: A sárkány, rendezte: Mácsai Pál
Kaposvár, 2006: Hókirálynő, rendezte: Váradi Szabolcs
Holdvilág Kamaraszínház, 2006: Hókirálynő, rendezte: Koltai Judit

Forgatókönyvek

Золушка (Hamupipőke), 1945
Каин XVIII (XVIII. Káin), 1947 (forg.könyv; film: 1963)
Первоклассница (Elsős kislány), 1948
Дон-Кихот (Don Quijote), 1957
Марья-искусница, 1959
Снежная королева (Hókirálynő), 1966

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Irodalomportál
Oroszország-portál

Jevgenyij Lvovics Svarc

Élete
Született	1896. október 21. Oroszország, Kazany
Elhunyt	1958. január 15. (61 évesen) Szovjetunió, Leningrád
Sírhely	Bogoszlovszkoje temető
Nemzetiség	orosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	dráma
Kitüntetései	A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Leningrád Védelméért emlékérem emlékérem az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért Jubilee Medal Medal "In Commemoration of the 250th Anniversary of Leningrad"
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevgenyij Lvovics Svarc témájú médiaállományokat.