Kéknyakú csörgőmadár

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 31.

A kéknyakú csörgőmadár (Eurystomus orientalis) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a szalakótafélék (Coraciidae) családjába tartozó nem.[1][2]

Kéknyakú csörgőmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Szalakótaalakúak (Coraciiformes)
Család: Szalakótafélék (Coraciidae)
Nem: Eurystomus
Faj: E. orientalis
Tudományos név
Eurystomus orientalis
Linnaeus, 1766
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kéknyakú csörgőmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kéknyakú csörgőmadár témájú médiaállományokat és Kéknyakú csörgőmadár témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Coracias nembe Coracias orientalis néven.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Ázsia keleti részén és Ausztrália területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, cserjések, valamint legelők és szántóföldek, vidéki kertek és városi régiók. Vonuló faj.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 32 centiméter, testtömege 117-186 gramm.[5] Feje és nyakának hátsó része olajbarna, dolmánya és válla, szárnya és alsó oldala tengerzöld. Állán és torkán lévő nagy foltja mélykék színű. A fekete evezők és farktollak igen keskeny külső szegélye mélykék színű, ellenben az első hat evező tőfoltjai kékek s ezáltal szárnytükör keletkezik. A kormánytollak alsó oldalukon indigókékek. Csőre és lába piros.

 
Látszik a kék nyaka

Szaporodása

szerkesztés

Fészekalja 3-4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 15.)

További információk

szerkesztés
  NODES
INTERN 2