Kakukkfélék

Kakukkfélék
	Nagy bozótkakukk (Centropus sinensis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Otidimorphae;
Rend:	Kakukkalakúak (Cuculiformes);
Család:	Kakukkfélék (Cuculidae); Leach, 1820
Alcsaládok
	Valódi kakukkformák (Cuculinae); Selyemkakukkformák; (Phaenicophaeinae); Esőkakukkformák (Coccyzinae); Földikakukkformák (Neomorphinae); Bozótkakukkformák (Centropodinae); Aniformák (Crotophaginae);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kakukkfélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukkfélék témájú médiaállományokat és Kakukkfélék témájú kategóriát.

A kakukkfélék (Cuculidae) a madarak osztályának kakukkalakúak (Cuculiformes) rendjébe tartozó család.

Sárgacsőrű esőkakukk *(Coccyzus americanus)*

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szétbontja a családot és valamennyi alcsaládját különálló családként kezeli.

Előfordulásuk

Az egész világ mérsékelt övi és trópusi régióiban elterjedtek, de az óvilág trópusain élnek a legnagyobb számban.

Sík vidéken éppen úgy megtalálhatóak, mint az erdőségekben, egyesek a talajon, mások bokrokban vagy magas fákon keresik a táplálékukat.

Megjelenésük

A kakukk fajok hossza 16-90 centiméter közötti. Általában szürke vagy barna színűek, de néhány fajt vöröses vagy fehér foltok díszítenek, sőt a rézkakukkok tolla fémesen zöld csillogású, bizonyos trópusi fajok tollazata pedig a háton és a szárnyakon kékesen irizál. Néhány hosszú szárnyú, költöző kakukk kivételével rövid szárnyuk van. A farkuk hosszú, egyenes, és az egyes tollak vége általában fehér. A lábuk lehet viszonylag rövid vagy nagyon hosszú (földön élőknél), a külső ujjuk hátrafelé áll. Csőrük erős és kissé lefelé hajló. A nemek hasonlóak.

Életmódjuk

Többnyire rovarevő madarak. Rovarokkal, csigákkal, apróbb gerincesekkel, hernyókkal táplálkoznak - néhány gyümölcsevő kivételével.

Szaporodásuk

Egyes fajok költésparaziták, mások maguk nevelik fészeklakó fiókáikat.

Rendszerezés

A család az alábbi 6 alcsalád, 34 nem és 145 faj tartozik:

Aniformák

Az aniformák (Crotophaginae) alcsaládjába 2 nem és 4 faj tartozik:

Guira – 1 faj
Crotophaga – 3 faj

Földikakukkformák

A földikakukkformák (Neomorphinae) alcsaládjába 5 nem és 11 faj tartozik:

Tapera – 1 faj
Dromococcyx – 2 faj
Morococcyx – 1 faj
Geococcyx – 2 faj
Neomorphus – 5 faj

Bozótkakukkformák

A bozótkakukkformák (Centropodinae) alcsaládjába 1 nem és 28 faj tartozik:

Centropus – 28 faj

Valódi kakukkformák

A valódi kakukkformák (Cuculinae) alcsaládjába 12 nem 48 faja tartozik:

Clamator – 4 faj
Pachycoccyx – 1 faj
Cuculus – 17 faj
Cercococcyx – 3 faj
Cacomantis – 8 faj
Chrysococcyx – 15 faj
Rhamphomantis – 1 faj
Caliechthrus – 1 faj
Surniculus – 2 faj
Microdynamis – 1 faj
Eudynamys – 4 faj
Scythrops – 1 faj

Selyemkakukkformák

A selyemkakukkformák (Phaenicophaeinae) alcsaládjába 10 nem 26 faja tartozik:

Ceuthmochares – 1 faj
Phaenicophaeus – 1 faj
Rhopodytes – 4 faj
Taccocua – 1 faj
Rhinortha – 1 faj
Zanclostomus – 3 faj
Dasylophus – 1 faj
Lepidogrammus – 1 faj
Carpococcyx – 3 faj
Coua – 10 faj

Esőkakukkformák

Az esőkakukkformák (Coccyzinae) alcsaládjába 4 nem és 19 faj tartozik:

Coccyzus – 9 faj
Hyetornis – 2 faj
Saurothera – 4 faj
Piaya – 3 faj

Források

Feduccia, Alan (1996): The Origin and Evolution of Birds. Yale University Press, New Haven. ISBN 0-300-06460-8
Olson, Storrs L. (1985): Section VII.C. Cuculidae. In: Farner, D.S.; King, J.R. & Parkes, Kenneth C. (eds.): Avian Biology 8: 110-111. Academic Press, New York.
IDRE Madárhatározó
Róza Lajos: Aves
Britannica Hungarica Világenciklopédia^{[halott link]}

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap