Kanadai hód

emlősfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. augusztus 7.

A kanadai hód (Castor canadensis) a rágcsálók (Rodentia) rendjébe és a hódfélék (Castoridae) családjába tartozó faj, kulcsfaj.

Kanadai hód
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Hódalkatúak (Castorimorpha)
Család: Hódfélék (Castoridae)
Alcsalád: Castorinae
Nem: Castor
Linnaeus, 1758
Faj: C. canadensis
Tudományos név
Castor canadensis
Kuhl, 1820
Szinonimák
  • Amerikai hód
  • Castor acadicus Bailey & Doutt, 1942
  • baileyi Nelson, 1927
  • belugae Taylor, 1916
  • caecator Bangs, 1913
  • carolinensis Rhoads, 1898
  • concisor Warren & Hall, 1939
  • duchesnei Durrant & Crane, 1948
  • frondator Mearns, 1897
  • idoneus Jewett & Hall, 1940
  • labradorensis Bailey & Doutt, 1942
  • leucodontus Gray, 1869
  • mexicanus Bailey, 1913
  • michiganensis Bailey, 1913
  • missouriensis Bailey, 1919
  • pacificus Rhoads, 1898
  • pallidus Durrant & Crane, 1948
  • phaeus Heller, 1909
  • repentinus Goldman, 1932
  • rostralis Durrant & Crane, 1948
  • sagittatus Benson, 1933
  • shastensis Taylor, 1916
  • subauratus Taylor, 1912
  • taylori Davis, 1939
  • texensis Bailey, 1905
Elterjedés
Az elterjedési területe; a sötétzöld az eredeti előfordulási helye, a világoszöld ahová betelepítették.
Az elterjedési területe; a sötétzöld az eredeti előfordulási helye, a világoszöld ahová betelepítették.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kanadai hód témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kanadai hód témájú médiaállományokat és Kanadai hód témájú kategóriát.

Nagyobb testű rokona az eurázsiai hód.

Előfordulása

szerkesztés

Kanada és az Amerikai Egyesült Államok területén honos. A 20. század során több európai országba is betelepítették, így Franciaországba, Ausztriába, Lengyelországba, Finnországba és Oroszországba, ám ezek közül már már csak Finn- és Oroszország területén fordul elő: a nyugatabbi állományok vagy alulmaradtak az őshonos európai hódokkal folytatott versengésben, vagy ez utóbbiak védelmében az emberek számolták fel őket.

Megjelenése

szerkesztés

A kanadai hód testhossza 60-90 centiméter, farokhossza 25-40 centiméter, marmagassága 16-18 centiméter és testtömege 11-30 kilogramm. Barna bundája selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait. Farka pikkelyes.

Keres egy megfelelő folyócskát vagy patakot, faágakból gátat épít, amivel elzárja a víz útját, és egy kis tavat hoz létre. A tóban egy várat épít víz alatti kijárattal, de készít mellékjáratot is. A gát magasságával befolyásolni tudja a víz szintjét, hogy a vár bejárata mindig víz alatt legyen. A víz alá leveles ágakat rejt tartaléknak, így a befagyott tóban is tud táplálkozni.

A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és -leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra metszőfogai folyamatos növekedése miatt is szükség van.

A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két mirigy váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival veszélyre hívják fel a figyelmet.

A kanadai hód 15-21 évig él.

Szaporodása

szerkesztés

Az ivarérettséget hároméves korban éri el. A hód számára a tél nem a téli álom, hanem a szaporodás időszaka. A monogám – vagyis egynejű – szülők 105-107 napos vemhességet követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A legnagyobb almokban akár 8 utód is lehet.

  NODES