Karl Friedrich Schinkel
Karl Friedrich Schinkel (Neuruppin, 1781. március 13. – Berlin, 1841. október 9.) német klasszicista építész és festő.
Karl Friedrich Schinkel | |
Carl Joseph Begas festménye (1826) | |
Született | 1781. március 13.[1][2][3][4][5] Neuruppin[6][5] |
Elhunyt | 1841. október 9. (60 évesen)[7][1][2][3][8] Berlin[9][10][5] |
Állampolgársága | porosz |
Házastársa | Susanne Schinkel (1809. augusztus 17. – ) |
Gyermekei | Elisabeth von Wolzogen |
Szülei | Cuno Christian Schinkel |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Dorotheenstadti temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Friedrich Schinkel témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésGilly építészeti főtanácsos alatt tanulta és gyakorolta az építészetet. 1803-ban Itáliába utazott, 1805-ben hazájába tért vissza. 1810-ben elkészítette Lujza porosz királyné mauzóleumának tervét. 1815-ben titkos építészeti főtanácsos lett, 1820-ban az építészet tanára az akadémián. 1816-ban építette Berlinben a Királyi Őrség épületét, azután a királyi színház újjáépítését fejezte be. 1819-ben építette a Várhidat, 1821-ben a nemzeti emléket a Kreuzbergen, 1824-ben a Werder-féle gót templomot. Ezen időszak fő műve volt az 1825–30 között épült Altes Museum.[11] Schinkel készítette az előcsarnok falképeit is. 1832–35 között építette a régi építészeti akadémiát középkori motívumokkal, amelyeket többek között a potsdami Babelsberg kastélynál, a zittaui városházánál is alkalmazott. Összesen 83 építménye készült el. Meg nem valósult tervei közé tartoznak pl. az athéni Akropolisz királyi várrá való átalakításnak terve, a krími Orianda császári palota, II. Frigyes porosz király emlékének terve.
Publikációk
szerkesztésÉpítészeti tervei 26 füzetben jelentek meg.
Családja
szerkesztésFelesége Susanne Berger (* 1784, Stettin; † 1861. május 27., Berlin), egy szczecini borkereskedő leánya volt, négy gyermekük született: Marie (* 1810), Susanne (* 1811), Karl Raphael (* 1813) és Elisabeth (* 1822).
Emlékezete
szerkesztés- Sírja Berlinben található.
Galéria
szerkesztés-
A Királyi Őrség egykori épülete Berlinben (ma a Háborúk és diktatúrák áldozatainak emlékhelye)
-
A berlini Schinkel tér emlékművel, hátul a Werder-féle templom
-
A ratibori (ma Racibórz) bíróság Schinkel terve alapján készült épülete
-
Schinkel sírja Berlinben
-
Karl Friedrich Schinkel portréja az 1936-os 1000 birodalmi márkás bankjegyen.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Karl Friedrich Schinkel (holland nyelven)
- ↑ a b Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b c The Other Interface. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Шинкель Карл Фридрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ 1958 és 1966 között újjáépítették
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Schinkel, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Magyar Nagylexikon
További információk
szerkesztés- C. Lock: Karl Friedrich Schinkel (1939)