Kingston (Jamaica)
Kingston Jamaica fővárosa és legnagyobb városa. Az USA-tól délre a legnagyobb angol nyelvű város a nyugati félgömbön. Lakossága főleg afro-amerikaiakból áll.
Kingston | |
Mottó: A City Which Hath Foundations | |
Közigazgatás | |
Ország | Jamaica |
Megye | Surrey |
Alapítás éve | 1693 |
Polgármester | Desmond McKenzie |
Testvérvárosok | Lista
|
Népesség | |
Teljes népesség | 580 000 fő (2009)[1] |
Népsűrűség | 1,439 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 9,0 m |
Terület | 453 km² |
Időzóna | EST (UTC-5) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 17° 58′ 17″, ny. h. 76° 47′ 35″17.971389°N 76.793056°WKoordináták: é. sz. 17° 58′ 17″, ny. h. 76° 47′ 35″17.971389°N 76.793056°W | |
Kingston weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kingston témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésJamaica szigetének délkeleti partvidékén, a Kingston-öböl északi oldalán, az öbölbe ékelődő Palisadoes-félsziget védelmében helyezkedik el.
Éghajlat
szerkesztésKingston éghajlata trópusi szavanna, évi középhőmérséklete 27,1 °C. A legmelegebb az augusztus, mely átlag 28,5 °C, a leghűvösebb pedig a február, ekkor átlag 25,4 °C.
A csapadék itt meglehetősen kevés, átlag 811 mm. Az esőzések egyharmada május–június hónapokra jut, melyet egy átmeneti félszáraz időszak követ, majd a szeptemberi és októberi 300 mm átlagú trópusi záporok idején újból a magas, 75% páratartalmú fülledt légtömegek kerekednek felül. A legszárazabb hónapok a december és április közötti időszakra esnek, ekkor a számunkra elviselhetetlennek tűnő fülledt meleg mérséklődik. Erre az időszakra korlátozódik az idegenforgalmi idény is.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 34,0 | 33,0 | 34,0 | 34,0 | 34,0 | 35,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 | 36,0 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 30,3 | 30,2 | 30,7 | 31,1 | 31,6 | 32,1 | 32,8 | 32,7 | 32,1 | 31,7 | 31,2 | 30,6 | 31,4 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 21,1 | 21,0 | 21,6 | 22,6 | 23,6 | 24,2 | 24,3 | 24,2 | 24,0 | 23,4 | 22,8 | 21,8 | 22,9 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 14,0 | 15,0 | 14,0 | 17,0 | 19,0 | 20,0 | 19,0 | 20,0 | 20,0 | 18,0 | 17,0 | 14,0 | 14,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 18 | 19 | 20 | 39 | 100 | 74 | 42 | 98 | 114 | 177 | 65 | 47 | 813 |
Havi napsütéses órák száma | 257 | 240 | 260 | 258 | 254 | 237 | 260 | 257 | 213 | 223 | 222 | 235 | 2916 |
Forrás: Meteorological Service (Jamaica) |
Története
szerkesztésJamaicát Kolumbusz 1494-ben második útja során fedezte fel. A sziget spanyol fennhatóság alá került, ahol a sziget őslakóit, az arawak indiánokat kiirtották , és helyükre Afrikából hozott néger rabszolgákat telepítettek le.
1695-ben az angolok szállták meg, akik 1670-ben hivatalosan is gyarmattá nyilvánították a szigetet, melynek közigazgatási központja a Palisadoes-félszigeten fekvő Port Royal volt, melyet 1692-ben földrengés rombolt le. A természeti katasztrófa után 1693-ban Port Royaltól néhány kilométerre, a Kingston-öböl északi partján alapították a legnagyobb kikötőben St. Andrew-t, amelyet 1923-ban Kingstonhoz csatoltak.
Légiközlekedés
szerkesztésRepülőtere a Norman Manley nemzetközi repülőtér (korábbi neve: Palisadoes Airport) (IATA: KIN, ICAO: MKJP), amely Kingstontól délre, az öbölben található. Hetente 130 nemzetközi járatot indít. Éves utasforgalma 1,7 millió utas (2007). A belföldi légiforgalomban a kisebb Tinson Pen repülőteret is használják.
Híres kingstoniak
szerkesztés- Bob Marley (1945–1981) reggae-zenész
- Aston „Family Man” Barrett (1946–2024) basszusgitáros
- Beenie Man (1972–) reggae-zenész
- Buju Banton (1973–) reggae-zenész
- Frederic Hymen Cowen (1852–1935) zenész
- Desmond Dekker (1941–2006) zenész
- Sandy Denton (1969) – "Pepa" (Salt–N–Pepa)
- Patrick Ewing (1962–) kosárlabdázó
- Eek–a–Mouse (1957–) reggae-zenész
- Sean Paul (1973–) dancehall/reggae-zenész
- Shaggy (1968–) reggae-zenész
- Courtney Walsh (1962–) krikettjátékos
- Willard White (1946–) operaénekes
Források
szerkesztés- A világ fővárosai ISBN 963-09-2873-6