Kisfülű kutya

Kisfülű kutya
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Kutyaalkatúak (Caniformia);
Család:	Kutyafélék (Canidae);
Nem:	Atelocynus; (Temminck, 1839)
Faj:	A. microtis;
Tudományos név
	Atelocynus microtis; (Sclater, 1883)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kisfülű kutya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kisfülű kutya témájú médiaállományokat és Kisfülű kutya témájú kategóriát.

A kisfülű kutya (kisfülű sakálróka, Atelocynus microtis) az emlősök (Mammalia) osztályában és a ragadozók (Carnivora) rendjében a kutyafélék (Canidae) család Atelocynus nemének egyetlen faja.

Elterjedése

Dél-Amerikában, az Amazonas menti esőerdőben él. Peru, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador és lehet, hogy Venezuela területén is honos.

Eredetileg Észak-Amerikában fejlődött ki, és a nagy amerikai faunacsere eredményeként jutott délre. Ezután eredeti élőhelyén kipusztult, és már csak Dél-Amerikában él.

Alfajai

Atelocynus microtis microtis, Sclater, 1882.
Atelocynus microtis sclateri, J. A. Allen, 1905

Megjelenése

Testhossza 72–100 cm, a farok 30 cm. Súlya kb. 10 kg. Füle kicsi, kerek. Bundája fölül sötétszürke vagy fekete, alul sárgásbarna, rövid és bársonyos.

Életmódja

Magányosan él, és többnyire éjjel mozog. Mozgása macskaszerű. Főleg rágcsálókat és mellettük valószínűleg néha növényi táplálékot is fogyaszt. Nem veti meg a hüllőket, a rovarokat, sőt, a kisebb madarakat sem.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
Kisfülű sakálróka

További információk

Képek

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap