Komi nyelv
A komi nyelv vagy zürjén nyelv (saját nyelvükön: коми кыв – komi kyv; más forrásokban komi-zürjén) az uráli nyelvcsalád finnugor nyelveinek egyik tagja. Főként a Komi Köztársaságban és környékén beszélik, de Észak-Európában és Észak-Szibériában közvetítőnyelvként is használatban volt (elsősorban a hantik, manysik, nyenyecek között).[2] Legközelebbi rokona a komi-permják nyelv és az udmurt nyelv. A komi beszélőinek száma 2002-ben 311 600 fő volt (a komi-permják beszélőkkel együtt – 217 316 komi és 94 328 komi-permják volt Oroszországban.)[3]
| Komi коми кыв | |
| Beszélik | Oroszország |
| Terület |  Komiföld Permi terület Kirovi terület |
| Beszélők száma | 219 000 (2010-es népszámlálás)[1] fő |
| Nyelvcsalád | Uráli nyelvcsalád Finnugor Permi |
| Írásrendszer | cirill írás |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Komiföld |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | kv |
| ISO 639-2 | kom |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz коми кыв témájú médiaállományokat. | |
A nyelv az ópermi nyelvből származik, a 14. században elsősorban a liturgia nyelveként használták, saját írással (abur) rendelkezett. A 17. században áttértek a cirill írásra, amit – egy rövid latin írású időszakot kivéve – még ma is használnak. A 19. századra datálható a modern komi irodalom kezdete.
A nyelvnek tíz nyelvjárása (Dobó Attilánál 14[2]) van, melyek közül a prisziktivkari – azaz a főváros, Sziktivkar környéki – a hivatalos nyelv alapja. A nyelvjárások közötti különbségek az l és v fonéma, valamint a palatális d és t használatának különbségeiből adódnak.
Ábécé
szerkesztésA komi leírására először a 14. századi ópermi (abur) írást alkalmazták, melyet Permi Szent István alkotott meg. Ezzel a magyar után a komi nyelvnek van a legidősebb írásbelisége a finnugor nyelvek között.
Ábécéje:
Hangtan
szerkesztésA komiban 33 fonéma van, ezek közül 26 mássalhangzó és 6 magánhangzó. Jellemző a zöngés-zöngétlen explozíva-, affrikáta-, és spiránspárok megléte, a nyolc mássalhangzópárt érintő palatális-palatizálatlan szembenállás, és a zöngés–zöngétlen párt alkotó alveoláris és palatális affrikáták megléte. Hosszú mássalhangzó vagy magánhangzó, illetve két mássalhangzó vagy magánhangzó egymás mellett csak morfémahatáron fordul elő.
A komi zürjén nyelvjárásában a szóhangsúly szabad, bár általában az első szótagra esik. (A rokon komi-permják nyelvben ezzel szemben a hangsúly helyét a tőbeli magánhangzók minősége határozza meg.) Minél délebbre haladunk, annál jellemzőbb a hangsúly morfologizálódása.
A permi nyelveket jellemző szó végi, magánhangzókat is érintő lekopás eredményeként az urál kori, eredetileg kétszótagos szavak gyakran egyszótagossá váltak: va 'víz, mun- 'megy'.
| Labiális | Dentális | Dentális, palatalizált |
Alveoláris | Palato-veláris | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Zgtlen | Zöngés | Zgtlen | Zöngés | Zgtlen | Zöngés | Zgtlen | Zöngés | Zgtlen | Zöngés | |
| Explozíva | p | b | t | d | t̡ | d̡ | k | g | ||
| Spiráns | v | s | z | s̡ | z̡ | ʃ | ʒ | j | ||
| Affrikáta | t͡ʃ | d͡ʑ | t͡ɕ | d͡ʒ | ||||||
| Nazális | m | n | ɲ | |||||||
| Likvida – laterális | l | ʎ | ||||||||
| Likvida – tremuláns | r | |||||||||
Alaktan
szerkesztésMondattan
szerkesztésA mondatrészek sorrendje meglehetősen szabad. Gyakoriak az igeneves szerkezetek, amelyek átalakíthatóak alárendelő mellékmondatos struktúrákká. A mellérendelő mondatok kötőszavait – minthogy e mondatfajta új jelenség – a nyelv az oroszból kölcsönözte.
Szókincs
szerkesztés
A komi és az udmurt nyelv közötti eltérések
szerkesztésA komi és a legközelebbi rokon nyelve, az udmurt között van néhány szabályos különbség, melynek ismerete megkönnyíti, hogy megértsék a másik nyelvet.
- A komi szóbelseji vagy szó végi -v- az udmurtban -l-:
- komi кыв [kɨv] – udm. кыл [kɨl] "nyelv"
- komi ныв [nɨv] – udm. ныл [nɨl] "lány"
- komi ньӧв [ɲʌv] – udm. ньӧл [ɲʌl] "nyíl"
- komi пӧв [pʌv] – udm. пал [pal] "fél (db)"
Ez a komi -v- magánhangzóval kezdődő rag előtt -l--lé változik:
- вӧв [vʌv] – udm. вӧлӧн [vʌlʌn] "ló" – "lóval"
- тӧв [tʌv] – тӧлӧдз [tʌlʌdz] "tél" – "télig"
- A komi egy o-zó nyelv, míg az udmurt u-zó:
- komi овны [ovnɨ] – udm. улыны [ulɨnɨ] "élni"
- komi морт [mort] – udm. мурт [murt] "ember"
- komi лов [lov] – udm. лул [lul] "lélek"
- Az udmurt e és o általában ӧ a komiban:
- komi мӧлӧт [mʌlʌt] – udm. молот [molot] "kalapács"
- komi тӧв [tʌv] – udm. тол [tol] "tél"
- komi бӧр [bʌr] – udm. бер [бер] "hátsó rész"
A komi és a magyar nyelv közötti rokonság
szerkesztésMintegy kétszáz olyan szó van, melyek a közös örökségről árulkodnak a két nyelvben. Bár már több mint 2-3000 éve váltak szét a két nyelv beszélői, a komi nyelv néha még "magyarosnak" hangzik:
- мунны колӧ [munnɨ kolʌ] – menni kell
- тӧлын [tʌlɨn] – télen
- вит пи олӧ [vit pi olʌ] – öt fiú él
- моньыд корсьӧ [moɲɨd kors̡ʌ] – menyed keresi
A komi nyelv orosz szókészlete
szerkesztésA komi nyelv számos orosz jövevényszót tartalmaz, melyek mellett megtalálhatók azok komi megfelelői is, de ezek a komi alakok általában csak a komi irodalmi szövegekben fordulnak elő, a hétköznapi szóhasználatban régiesnek hatnak. Az orosz любов "szerelem" szót inkább használják, a komi мусукасьӧм [musukas̡ʌm] helyett.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ www.ethnologue.com
- ↑ a b Dobó Attila: Komiföldi betekintő, 84. oldal
- ↑ Archivált másolat. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
Források
szerkesztés- Dobó Attila: Komiföldi Betekintő, In: Csepregi Márta (szerk.): Finnugor kalauz, 81–89. o., Medicina (Panoráma), 1998 (ISBN 963-243-813-2), 2001 (ISBN 963-243-862-0)
- Nagyezsda Manova: Komi–zürjén nyelvkönyv, Studia uralo-altaica, Szeged, 1998
- Nyikolaj Kuznyecov: Komi–magyar szótár, Savaria University Press, Szombathely, 2003
- Nanovfszky György (szerk.): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2000, ISBN 9630034247
Külső hivatkozások
szerkesztés
- Kisebb finnugor nyelvek elektronikus könyvtára – könyvek, szövegek komiul, udmurtul, hantiul stb.
- Komi nyelvű nyelvtan röviden
- Komi nyelvtan (4 részes)
- Komi irodalmi szövegek
- http://www.nytud.hu/nyk/102/redeimellerend.pdf Rédei Károly: Mellé és alárendelő kötőszavak a zürjénben (cikk)
- A komi irodalomról oroszul
- komikról
- http://finnotka.nytud.hu – {komi-permják, komi-zürjén}–{magyar, finn, orosz, angol} szótárak
