Létavértes

Létavértes város az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegye Derecskei járásában. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre 1970-ben.

Létavértes
A nagylétai református templom
Létavértes címere Létavértes zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Derecskei
Jogállás	város
Polgármester	Menyhárt Károly (független)
Irányítószám	4281, 4283
Körzethívószám	52
Testvértelepülései	Lista Székelyhíd
Népesség
Teljes népesség	6756 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	60,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	116,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 23′, k. h. 21° 54′47.383333333333, 21.9
Létavértes Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Létavértes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Létavértes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Debrecentől 24 kilométerre, az Alföldön, a Dél-Nyírség és az Érmelléki löszös hát találkozásánál fekszik. Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre, előbbi a település keleti, utóbbi a nyugati felét alkotja. Közigazgatásilag hozzá tartozik még Cserekert is, mely a központjától mintegy 8 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Újléta (körülbelül 9 kilométerre), északkelet felől Kokad (mintegy 6 kilométerre), dél felől Pocsaj (nagyjából 15 kilométerre), nyugat felől pedig Monostorpályi (8 kilométerre). Délkeleten a határszéle több mint 10 kilométernyi szakaszon egybeesik a magyar–román államhatárral; a legközelebbi települések abban az irányban Székelyhíd (Săcueni), Csokaly (Ciocaia) és Bihardiószeg (Diosig).

Megközelítése

Közúton a 47-es főút felől Sárándnál letérve a 4809-es, Debrecen központja felől (Bánk érintésével) a 4814-es, Biharkeresztes–Pocsaj felől a 4808-as, majd a 4807-es, Vámospércs felől pedig ugyancsak a 4807-es úton érhető el. Az északkeleti szomszédságában fekvő, kisebb, határ menti községekkel a 4806-os út köti össze.

Cserekert csak közúton érhető el, a 4807-es útból kelet felé kiágazó 48 111-es számú mellékúton.

Az országhatár a településtől kb. 5 kilométerre található, ahol közúti határátkelő működik.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.

Vasúton jelenleg nem érhető el. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 107-es számú, Debrecen–Sáránd–Létavértes-vasútvonala érintette, de a vonalon 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. Létavértes vasútállomás a település északi részén helyezkedett el, közvetlenül a 4809-es út mellett, így a közúti elérését az az út tette lehetővé.

Története

A környék maga már a kőkorszak óta lakott.

Nagyléta

Nagylétát 1291-ben említik először. A középkorban a bolondóci várispánság, majd a gróf Cseszneky család birtoka volt. A török hódoltság idején a szolnoki szandzsákhoz tartozott. 1689-ben elnéptelenedett, de hamarosan újra benépesült. A 18.- 19. században Nagyléta egyike volt Bihar vármegye tizenhét mezővárosának. Báthory Gábortól hajdúi kiváltságokat kapott, valószínűleg 1609-ben. A trianoni békeszerződés megfosztotta a települést termőföldjei 40%-ától és elvágta a térség központjától, Nagyváradtól. 1920 és 1956 között járási székhely volt.

Létavértes légifotója

Vértes

Vértest, a másik települést már az 1333-as pápai tizedjegyzékben mint egyházas helyet tartották számon.1435-ben templomát is említik.

1436-ban Vértes az álmosdi Csire család birtoka volt.

1552-ben a Szokoly család tagjainak volt itt birtoka.

1732-ben a Nagy család, 1769-ben a Komáromy család, a későbbiekben pedig a Fekete család birtoka volt.

A 18. század második felében és a 19. század első felében több birtokosa is volt: a Frátter, Fényes, Papszász, Csanády, Dersy, Magyari, Balogh, Muraközy és Szilágyi családok.

A 20. század elején Vértes település Dersy Lászlóné, Csanádi Ferenc, Gorove János, Fráter Gyuláné, Kövesdy Imre és Nagy Móricz birtoka volt, kik szép úrilakot is építettek itt.

Vértes két temploma közül a református templom 1815-től 1861-ig épült, a görögkatolikus templom 1870-ben készült el.

A településhez tartozó Reszege dűlő helyén a hagyományok szerint egykor község állt.

Létavértes

Létavértes 1970. július 1-jén jött létre Nagyléta és Vértes községek egyesítésével. A település 1996. július 1-jén kapott városi rangot.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	7098	7097	7061	7109	6771	6795	6756
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,4% németnek, 0,8% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,6%, református 42,3%, görögkatolikus 19,2%, felekezeten kívüli 11,9% (18,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1% románnak, 0,3% németnek, 0,1% ukránnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,8% volt református, 3% római katolikus, 15,1% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 0,2% evangélikus, 14,7% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).

Közélete

Önkormányzata

A települési önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Kossuth u. 4., telefonszáma: 52 / 376-101, faxszáma: 52 / 376-345. E-mailes elérhetőségei: letavertes@letavertes.hu, letavertes@yahoo.co.uk, letavertes@freemail.hu, hivatalos honlapja a www.letavertes.hu.

A településen működő nemzetiségi önkormányzatok közül a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat címe: 4281 Létavértes, Táncsics u. 19., telefonszáma: 30/743-59-76; a Román Nemzetiségi Önkormányzat (Consiliul Autoguvernării Minorităţii Române din) címe: 4281 Létavértes, Új u. 54., telefonszáma: 30/207-4270, e-mail címe: letaroman@freemail.hu.

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Szatmári Sándor	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006	Kiss Tiborné	független
2006–2010	Menyhárt Károly	független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–		független

Egyházi közigazgatás

Római katolikus egyház

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia fíliája.

Görögkatolikus egyház

A település görögkatolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görögkatolikus egyház Hajdúdorogi egyházmegyéjébe tartozik.

Református egyház

A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség. A település evangélikus vallású lakosai a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak.

Nevezetességei

• Nagylétai görögkatolikus (román) templom: 1803-ban épült, klasszicista stílusban. Ikonosztáza munkácsi mester alkotása.
• Nagylétai görögkatolikus (rutén) templom: 1859-ben épült.
• Nagylétai református templom: 1806–1813 között épült, késő barokk stílusban. 1886-ban a külsejét átalakították.
• Vízi vágóhíd (az országban az egyetlen, ami élővíz fölé épült, az 1900-as évek elején).
• Régi csűrök.
• Tájház: Egy 1896-ban épült pajtában rendezték be. A szőlőművelés hagyományos eszközeit mutatja be.
• Szent István-díszkút.
• Kossuth-szobor: 1998-ban készült.
• I-II. világháborús emlékmű.
• Római katolikus kápolna: 1899-ben épült (lebontották 2006-ban).
• Irinyi János mellszobra: 1982-ben készült.
• Irinyi-emlékszoba.
• Vértesi református templom: 1806–1813 között épült. 1863-ban romantikus stílusban átépítették.
• Vértesi görögkatolikus templom: 1870-ben épült. Fő nevezetessége a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép, amelyet Dozsnyai Károly készített 1840-ben.
• Helytörténeti kiállítás: Egy, a 18. század végén épült lakóházban rendezték be.
• Leidig-kúria vagy más néven Lédig-kúria.
• Mendel-kúria.
• Móricz-kastély.

Testvérvárosa

• Grenzach -Wyhlen, Németország
• Székelyhíd, Románia
• Écaussinnes, Belgium
• Pietrasanta, Olaszország

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

További információk

• Hivatalos oldal
• Létavértes térképe Archiválva 2009. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Létavértesi üzletek nyitvatartása
• A nagylétai dohánybeváltó