Lagúna
A lagúna a tenger homokszigetek vagy homokturzások által egészen vagy részben elzárt sekély vizű part menti öble. A lagúnák sós- vagy brakkvizűek, amennyiben teljesen elzáródnak a tengertől, idővel kiédesednek és tengerparti tavakká alakulnak át.
Hasonló képződmények a Balti-tenger partján a haffok, a Fekete-tenger mentén a félig sós vizű limánok. Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. Eredetileg Velence környékének megnevezésére használták (16. század). A szó első tudományos alkalmazása 1769-ből származik egy csendes-óceáni atoll belső öblének leírására.[1][2][3][4][5]
-
A Velencei-lagúna műholdfelvételen -
A Lagoa dos Patos (Brazília) műholdfelvételen -
Kiribati (Karácsony-szigetek) lagúnái műholdfelvételen -
A Garabogazköl, a Kaszpi-tenger óriási lagúnája a NASA felvételén -
Velence lagúnái
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Online Etimology Dictionary (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)
- ↑ My Etimology (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)
- ↑ Etymos (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)[halott link]
- ↑ Merriam-Webster Online (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. március 18.)
- ↑ DEX-online (román nyelven). [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 18.)
Források
szerkesztés
|
Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |