Laodikeia (Λαοδίκεια η Φρυγική) történelmi város a mai Törökország délnyugati részén, Denizli városától kb. 6 km-re északkeletre, Eskihisar és Goncali között. Egy Lükosz folyó völgye melletti kiemelkedésen települt, Hierapolisz romvárosa, Pamukkale természeti képződménye és a biblikus Kolosszai közelében.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Laodikeia
A nyugati színház maradványai Laodikeiában
A nyugati színház maradványai Laodikeiában

NévváltozatokLaodicea
Megszűnés13. század
Ország Törökország
Elhelyezkedése
Laodikeia (Törökország)
Laodikeia
Laodikeia
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 37° 50′ 09″, k. h. 29° 06′ 27″37.835833°N 29.107500°EKoordináták: é. sz. 37° 50′ 09″, k. h. 29° 06′ 27″37.835833°N 29.107500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Laodikeia témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Laodikeia romjai

A város eredeti neve Dioszpolisz volt (jelentése: az istenek városa), majd Rhodasz, végül II. Antiokhosz Theosz szeleukida király Kr. e. 255 körül a feleségéről nevezte el Laodikeiának.

A római korban egy gazdag és virágzó város. Főútvonalak kereszteződésénél feküdt, és a selyemút egy ága itt haladt keresztül. Híres volt a helyben készült, kitűnő minőségű gyapjú ruházati cikkeiről. A város kereskedelméről és orvostudományáról is nevezetes volt, rendelkezett orvosiskolával, orvosai szem- és fülbetegségek specialistái voltak.

Jelentős számú zsidó lakosság élt itt, akik szabadon gyakorolták hitüket. A kereszténységet valószínűleg Epafrász, Pál apostol követője és útitársa hozta a városba, ekkor emelték az első keresztény templomot. A laodikeiai zsinat (343-381) elitélte az angyalok imádatát mint bálványimádást.

Laodikeiát többször pusztította el földrengés - 494-ben a város szinte teljesen romba dőlt - de mindannyiszor újjáépítették. A földrengések oka ugyanaz a posztvulkáni tevékenység, ami a közeli Pamukkale meleg vizű forrásait eredményezi. A feljegyzett földrengések a következők:

  • i. e. 27 – Augustus idején
  • 47 – Claudius idején
  • 60 – Nero idején
  • 2. század – valamikor Antoninus Pius idején
  • 3. század
  • 3–4 század fordulója körül – Diocletianus idején
  • 4. század – valamikor Valens idején
  • 494 – a várost porig romboló nagy földrengés
  • 6–7. század fordulója körül – Phókasz idején, ekkor a város nagy része átköltözött a mai Kaleiçi településre.

A középkori bizánci írók gyakran említik a nevét, véglegesen a török és a mongol inváziók során ürült ki a 13. század folyamán.

Laodikeia városából sok rom maradt. 2011-ben egy ókori keresztény templom romjait találták meg.[1] Az ásatások Richard Chandler 1775-ös feltárásaival kezdődtek.

A Bibliában

szerkesztés

Laodikeia egészen közel feküdt Kolosszai városához. Amikor Pál apostol a Kolosszébelieknek írt, megemlítette Laodikeiát is.[2]

A közelben lévő hőforrásokból csatornákon vezették a vizet a városba, amely mire odaért már csak langyos volt. Ezt használta jelképként a Jelenések könyve.[3] Sem hideg, sem meleg, nem jó semmire.

A János evangélista által írt Jelenések könyvében keményen megdorgálta az Úr az itteni gyülekezetet hitbeli langyosságuk miatt.[4] Lelkiállapotuk miatt már Pál apostol is aggódott.

Egyes Bibliamagyarázók szerint (történelmi értelmezési irányzat) Laodikeia gyülekezete egy korszakot is jelent, és az utolsó idők hívőit jellemzi.

Ezt mondod: Gazdag vagyok, és meggazdagodtam és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és a nyavalyás és szegény és vak és mezítelen
– Jel3,17

A hívők dicsekvésének alapja saját teljesítményük. A szép épületek, nagyszerű berendezések, tüneményes zene és énekkarok, nagy bevételek, befolyásos egyháztagok. Ezek jellemezték a korabeli Laodikeia gyülekezetét és jellemzik a ma élő hívőket is.

Szabadnak érzik magukat, a valóságban azonban Sátán nyomorult rabszolgái. Szegények, mert nem a mennyben gyűjtöttek kincseket.[5][6] Vakok, mert bizonytalanul tapogatóznak a menny felé vezető úton, s ezért, mint mezítelenek, az üdvösség ruháival nem rendelkeznek.[7]

  • Reader's Digest: Guide to Places of the world
  • Klaus Vogt: Stuttgarti Bibliai kislexikon, 1970.
  • Gyarmati Béla: A világdráma utolsó felvonása
  • Jelenések könyvének magyarázata, Advent Kiadó
  • Biblia kommentár, Apostoli Szentszék, 1982.
  • Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Helikon Kiadó, 2002, 36. old

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Laodikeia Phrügiké témájú médiaállományokat.
  NODES