A lapostetű (Pthirus pubis) élősködő rovar, amely az emberi szőrzetben él és vérrel táplálkozik. Az emberen ruhatetű (Pediculus humanus humanus) és fejtetű (Pediculus humanus capitis) is él. A lapostetű legközelebbi rokona a Pthirus gorillae nevű faj, mely gorillákon él.[1]

Lapostetű
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropod)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Tetvek (Phthiraptera)
Alrend: Szívótetvek (Anoplura)
Nem: Pthirus
Faj: P. pubis
Tudományos név
Pthirus pubis
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Pediculus pubis
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lapostetű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lapostetű témájú médiaállományokat és Lapostetű témájú kategóriát.

Lapostetű
Osztályozás
BNO-10B85
BNO-9132
Adatbázisok
OMIM123400
DiseasesDB10028
MedlinePlus000841
eMedicineemerg/298 
MeSH NameB01.500.131.617.564.159.730
A Wikimédia Commons tartalmaz Lapostetű témájú médiaállományokat.
Szempillákon is előfordulhat

Járványtan és diagnózis

szerkesztés

A lapostetű emberek közti testi érintkezéssel, leginkább szexuális kontaktus útján terjed. Előfordulhat szülőről gyerekre való terjedés is, pl. a közösen használt törülköző, ágynemű, ruházat stb. által, de a gyerekek fertőzöttsége jóval ritkább, mint a felnőtteké[2] (kisgyermekek a velük alvó felnőttektől fertőződhetnek, náluk a szempillák tövén, a szemöldökben és a hajban szaporodnak el). Elsősorban a fanszőrzetben, valamint a férfiak hasi és testi szőrzetében, továbbá a hónaljszőrzetben él, itt a serkék, lárvák és kifejlett állatok szabad szemmel is felismerhetők. Szakállban, bajuszban, szemöldökben és a szempillák között is gyakran előfordul, sőt más, vastagabb szálú szőrzet híján a hajban is megél, mi több, ide is lerakhatja petéit.[3]

Klinikai információk

szerkesztés

Az orvosi irodalom Phthiriasis-nak vagy Pediculosis pubis-nak nevezi a fertőzöttséget, illetve a szempillák fertőzöttséget Phthriasis palpebrarum-nak is nevezik.[4] Jellemző tünet a fanszőrzet környékének viszketése. A bőrön a vérszívási pontok nyomán szürkés foltok jelennek meg. Mivel a fertőzés elsősorban nemi úton terjed, a fertőzött egyén nemi partnereit is fel kell deríteni 1 hónapra visszamenőleg, és őket is kezelni kell. A lapostetűvel fertőzött embereket érdemes más nemi úton terjedő fertőzések szempontjából is megvizsgálni, mert az együttes fertőzések gyakoriak. Kisgyermekek fertőzöttsége esetleg szexuális visszaélésekkel is kapcsolatos lehet.[5][6]

Permetrin vagy pyrethrin készítményekkel ismételt alkalmazásával kezelik, ezt sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki. A szőrzet leborotválása egyszerű és eredményes eljárás.

  1. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.
  2. Alexander, J.O’D. 1984. Arhtropods and Human Skin. Springer-Verlag, Berlin
  3. Tetvesség, fejtetű, lapostetű, ruhatetű « Gyermekápolás.hu (magyar nyelven). Gyermekápolás.hu, 2016. január 27. [2018. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 6.)
  4. Manjunatha NP, Jayamanne GR, Desai SP, Moss TR, Lalik J, Woodland A. Pediculosis pubis: presentation to ophthalmologist as pthriasis palpebrarum associated with corneal epithelial keratitis. Int. J. STD AIDS 2006; 17: 424-426
  5. Klaus S, Shvil Y, Mumcuoglu KY. Generalized infestation of a 3 1/2-year-old girl with the pubic louse. Pediatr Dermatol. 1994; 11: 26-28.
  6. Varela JA, Otero L, Espinosa E, Sánchez C, Junquera ML, Vázquez F. Phthirus pubis in a sexually transmitted diseases unit: a study of 14 years. Sex. Transm. Dis. 2003; 30: 292-296.
  NODES