Lengyelország államfőinek listája
Ez a lista Lengyelország elnökeit és az államfői hivatalt betöltő személyeket tartalmazza 1918 óta. A lengyel állam korábbi vezetőit, az 1795 előtt uralkodó királyokat a Lengyelország uralkodóinak listája című szócikk tartalmazza.
Lengyelország függetlenségét 1918. október 7-én hirdették ki. Az erről szóló proklamációt a Régenstanács adta ki.[1]
Sorszám | Kép | Név | Hivatali idő | Párt |
---|---|---|---|---|
- | Régenstanács (Aleksander Kakowski, Zdzisław Lubomirski, Józef Ostrowski) 1918. november 11-től Józef Piłsudskival (1867–1935) mint a Lengyel Haderők Legfelsőbb Parancsnokával[2] együtt |
1918. október 7. – 1918. november 14. | - | |
- | Józef Piłsudski (1867–1935) – kezdetben a Lengyel Királyság régenseként[3] és a Lengyel Haderők Legfelsőbb Parancsnokaként gyakorolta az államfői hivatalt. Később november 22-től ideiglenes államfő, majd 1919. február 19-től államfő. | 1918. november 14. – 1922. december 11. | Lengyel Szocialista Párt | |
1. | Gabriel Narutowicz (1865–1922) | 1922. december 11. – 1922. december 16. | pártonkívüli – a „Felszabadulás” Lengyel Néppárt jelölésével | |
- | Maciej Rataj (1884–1940) – a Szejm elnökeként látta el a köztársasági elnöki feladatokat | 1922. december 16. – 1922. december 20. | „Piast” Lengyel Néppárt | |
2. | Stanisław Wojciechowski (1869–1953) | 1922. december 20. – 1926. május 14. | „Piast” Lengyel Néppárt | |
- | Maciej Rataj (1884–1940) – a Szejm elnökeként látta el a köztársasági elnöki feladatokat | 1926. május 15. – 1926. június 4. | „Piast” Lengyel Néppárt | |
- | Józef Piłsudski (1867–1935) – a Nemzetgyűlés 1926. május 31-én választotta meg köztársasági elnökké. Nem lépett hivatalba. | - | Szanáció | |
3. | Ignacy Mościcki (1867–1946) | 1926. június 4. – 1939. szeptember 30. | pártonkívüli, a szanációs táborhoz való kötődéssel |
Az 1926. május 12–15-i katonai puccsot követően a tényleges legfelsőbb államhatalom Józef Piłsudski kezében volt, aki a Fegyveres Erők Főfelügyelőjének hivatalát viselte.
A Lengyel Köztársaság Emigráns Kormánya (1939–1990)
szerkesztés1945. július 5-ig a Lengyel Köztársaság Emigráns Kormánya teljes nemzetközi elismertséget bírt (kivéve a Szovjetuniót, valamint a Harmadik Birodalmat és szövetségeseit). Az ezt követő évtizedekben csak néhány állam ismerte el (Írország, Spanyolország, Kolumbia, Kuba, Libanon, Vatikán, Venezuela).
Sorszám | Kép | Név | Hivatali idő |
---|---|---|---|
- | Edward Śmigły-Rydz (1886–1941) – 1939. szeptember 1-jén Mościcki elnök nevezte ki "utódjának a hivatalnak a békekötést megelőzően történő megüresedése esetére" az áprilisi alkotmány 24. cikkelye értelmében. A döntést Mościcki 1939. szeptember 17-én visszavonta (antedatált rendelkezés). | - | |
- | Bolesław Wieniawa-Długoszowski (1881–1942) – 1939. szeptember 17-én Mościcki elnök nevezte ki "utódjának a hivatalnak a békekötést megelőzően történő megüresedése esetére" az áprilisi alkotmány 24. cikkelye értelmében. Wieniawa-Długoszowski lemondott az elnök utódjának hivataláról, a döntést Mościcki 1939. szeptember 17-én visszavonta (antedatált rendelkezés). | - | |
1. | Władysław Raczkiewicz (1885–1947) | 1939. szeptember 30. – 1947. június 6. (1945. július 5-ig az elnök és az emigráns kormány teljes nemzetközi elismeréssel rendelkezett) | |
2. | August Zaleski (1883–1972) – folyamatosan viselte hivatalát, nem véve figyelembe, hogy hivatali ideje 1954-ben lejárt | 1947. június 9. – 1972. április 7. | |
- | Hármak Tanácsa – August Zaleskivel szemben felállított, az emigráns közösség egy része által választott, nem alkotmányos államfői testület. Létrehozására Zaleski hivatali idejének önkényes meghosszabbításával szemberni tiltakozásként került sor. 1956-tól elnöki előjogokkal bírt.
A Hármak Tanácsának állandó tagja volt Edward Bernard Raczyński és Władysław Anders (Anders az 1969–1970-es hivatali ciklus alatt meghalt, ezért Stanisław Kopański lépett a helyére további két évre a Tanács megszűnéséig, amely Zaleski halála után történt meg. |
1954 – 1972. április 7. | |
3. | Stanisław Ostrowski (1892–1982) | 1972. április 9. – 1979. március 24. | |
4. | Edward Bernard Raczyński (1891–1993) | 1979. április 8. – 1986. április 8. | |
5. | Kazimierz Sabbat (1913–1989) | 1986. április 8. – 1989. július 19. | |
6. | Ryszard Kaczorowski (1919–2010) – Lech Wałęsa beiktatása után átadta neki jogosítványait, az emigráns kormány pedig likvidációs bizottságot hozott létre, amely 1991. december 31-ig bejefezte minden emigráns hatalmi szerv tevékenységét. | 1989. július 19. – 1990. december 22. |
Sorszám | Kép | Név | Hivatali idő |
---|---|---|---|
1. | Bolesław Bierut (1892–1956) – az Országos Nemzeti Tanács elnöke[4] | 1944. december 31. – 1947. február 4. | |
2. | Bolesław Bierut (1892–1956) – a Lengyel Köztársaság elnöke[4] | 1947. február 5. – 1952. november 20. |
A Lengyel Népköztársaság 1952. július 22-i alkotmánya megszüntette az elnöki hivatalt. Szerepét az Államtanács vette át (mely hivatal már az 1947-es kis alkotmány óta létezett). Ez egy alkotmányos államfői testület volt, melynek élén az Államtanács elnöke állt. A Népköztársaság de facto legfontosabb személyisége azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. 1989-ben az Államtanácsot felváltotta a Lengyel Népköztársaság Elnökének hivatala.
Sorszám | Kép | Név | Hivatali idő |
---|---|---|---|
1. | Wojciech Jaruzelski (1923–2014) – a Lengyel Népköztársaság elnöke | 1989. július 19. – 1989. december 30. |
III. Köztársaság (1989 óta)
szerkesztés1989. december 31-én életbe lépett az állam nevének Lengyel Köztársaságra történő változtatásáról szóló alaptörvény.
Esetenként felbukkan az a nézet, hogy Józef Zych, a Szejm elnöke a köztársasági elnök helyetteseként tevékenykedett 1995. december 23-án – Lech Wałęsának a hivatal letételét (1995. december 22.) követően, a megválasztott elnök Aleksander Kwaśniewski másnap 13 órai, a Nemzetgyűlés előtt tett beiktatásáig. Ennek oka az 1992-es kis alkotmány és az 1990. szeptember 27-i, a Lengyel Köztársaság Elnökének megválasztásáról szóló törvény ellentmondó rendelkezései voltak. Az 1992-es kis alkotmány nem határozta meg pontosan az elnöki hivatal helyettesítésének kérdését a hivatali ciklus lejártát követően, az addigi elnök hivatali idejének lejárta előtt megválasztott elnök hivatalba lépése pedig az alaptörvény 30. cikkelyének megfelelően másnap történt meg, a hivatalban lévő elnök mandátumának lejártát követően.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Monitor Polski című lap különszáma. (GIF). Monitor Polski, 1918. október 7. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
- ↑ 1918. november 11-től.
- ↑ 1918. november 14-től.
- ↑ a b Mołdawa T.: Ludzie władzy 1944-1991. Wyd. Naukowe PWN, Warszawa 1991, s. 89
- ↑ 1989. december 31-én életbe lépett a Lengyel Népköztársaság alkotmányát módosító törvény, mely új elnevezéseket vezetett be állami hivatalokra.
- ↑ 1990. szeptember 27-i, a Lengyel Köztársaság Alkotmányának változásáról szóló törvény: 2. 1. cikk. A Lengyel Köztársaságnak a Nemzetgyűlés által 1989. július 19-én megválasztott Elnökének hivatali ideje megrövidül, és lejár az általános választásokon megválasztott Elnök hivatalba lépésének pillanatában.
- ↑ Két cikluson keresztül viselte a hivatalt, 2000-ben ismételten elnökké választották, a választás első fordulójában.
- ↑ a b sejm.gov.pl: Komunikat Nr 152/VI kad. (HTML), 2010. április 10. [2020. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
- ↑ a b Gazeta.pl: Marszałek Borusewicz głową państwa. Do osiemnastej? (HTML), 2010. július 10. (Hozzáférés: 2010. július 15.)
Irodalom
szerkesztés- Matz, Klaus-Jürgen: Lengyelország: A köztársaság és a népköztársaság vezetői, In: K.-J. Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Springer Hungarica, Budapest, 302–303, 1994.
További információk
szerkesztés- (lengyel) (angol) A Lengyel Köztársaság Elnökének hivatalos oldala Archiválva 2018. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésFordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Prezydenci Polski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.