Lillehammer

	Lillehammer
	Lillehammeri utcakép, Storgata
	; Lillehammer címere
	; Lillehammer címere
	Közigazgatás
Ország	Norvégia
Földrajzi régió	Østlandet
Megye	Oppland megye
Község	Lillehammer község
Rang	község székhelye
Polgármester	Ingunn Trosholmen (2019–, Munkáspárt)
Alapítás éve	1838. január 1.
Testvérvárosok	Lista Autrans; Hayward; Hørsholm; Oberhof; Oulainen; Shiozawa; Düsseldorf; Leksand község; Radviliškis;
	Népesség
Teljes népesség	28 560 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	59,73 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162 m
	Terület
Összesen	478,16 (földterület, sziget, 2020. január 1.) km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 61° 06′ 53″, k. h. 10° 28′ 03″61.114640°N 10.467430°EKoordináták: é. sz. 61° 06′ 53″, k. h. 10° 28′ 03″61.114640°N 10.467430°E
	Lillehammer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lillehammer témájú médiaállományokat.

Lillehammer város és község Norvégiában, Oppland megyében, a délkeleti Østlandet földrajzi régióban. Területe 477 km², népessége 25 070 (2004).

Földrajz

Lillehammer Øyer községtől délre, Gausdaltól délkeletre, Nordre Landtól északkeletre és Gjøviktől északra terül el. Délkeleti szomszédja a hedmark megyei Ringsaker.

Lillehammer központja jórészt jó állapotban fennmaradt 19. századi faházakból áll. A város festői környezetben fekszik, a Lågen folyó, illetve a Mjøsa tó északi partján, és hegyek veszik körül.

Éghajlat

Klímája viszonylag csapadéktalan, szárazföldi.

Lillehammer éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−6,0	−4,0	1,0	6,0	13,0	18,0	19,0	17,0	12,0	7,0	0,0	−4,0	6,6
Átlaghőmérséklet (°C)	−9,0	−7,5	−3,5	1,5	8,0	13,0	14,0	12,5	8,0	4,0	−3,0	−7,0	2,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−12,0	−11,0	−8,0	−3,0	3,0	8,0	9,0	8,0	4,0	1,0	−6,0	−10,0	−1,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)	46	35	40	37	58	77	89	90	86	85	68	50	761
Forrás: Weather2Travel.com

Történelem

Lillehammer nyugat felől

Lillehammer községet 1838. január 1-jén hozták létre (lásd: formannskapsdistrikt). Fåberg községet 1964. január 1-jén olvasztották be Lillehammerbe.

Lillehammer címere 1898-ban született, egy birkebeinert, 12. századi felkelőt ábrázol.

Neve világszerte ismertté akkor vált, amikor Lillehammer 1994-ben megrendezte a téli olimpiai játékokat.^[5]

Gazdaság

Kereskedelméhez kedvező elhelyezkedése teremtett jó alapokat: a Mjøsa tó legészakibb pontján fekszik, ugyanakkor a Gudbrandsdal-vidék kapuja, amelyen keresztülhalad a történelmi trondheimi országút. A Mesna folyó jelenléte az ipar számára kedvező.

Közlekedés

Norvégia egyik fő vasútvonala, a Dovrebanen Hamartól indulva Lillehammeren keresztül fut a Gudbrandsdalba, hogy Trondheimban érjen véget. Lillehammeren keresztülhalad az E6-os nemzetközi út is.

Turizmus

A Garmo fatemplom télen

Az olimpiai létesítmények.
A Maihaugen skanzen Norvégia legnagyobb szabadtéri múzeuma, amely 185 épületet mutat be (többnyire Lillehammerből, illetve a Gudbrandsdalen völgyből), köztük az 1150 körül épült Garmo fatemplom.
A Flygelet művészeti múzeum
A PS Skibladner, a világ legrégebb óta (1856-tól) szolgálatban álló keréklapátos gőzhajója.
A drotteni sziklafaragások (Fåberg, a Gudbrandsdalslågen folyótól nyugatra).
Sjusjøen sícentrum (már Ringsaker községben, Lillehammertől 20 kilométerre keletre).

Sport

Az 1994-es téli olimpiai játékok nyomán továbbhasznosítható sportlétesítmények maradtak hátra, amelyeket a Lillehammeri Olimpiai Park kezel.^[6]

A Håkons Hallt, ahol az olimpia jégkorong mérkőzései zajlottak, nem csak sportesemények, hanem kongresszusok, kiállítások, koncertek rendezésére is használják. Ugyancsak helyet ad kereskedelmi rendezvényeknek is a Birkebereinen Sístadion. A város egyik jelképe a Lysgårdsbakkene Síugró Aréna környezetbe simuló mesterséges dombja. Többféle téli sport helyszíne a Kanthaugen Szabadstílus Aréna (szánkó, tobogán stb.). Olimpiai helyszín volt a Lillehammer belvárosától 15 kilométerre fekvő hunderfosseni bobszánkó pálya is.

2016-ban a városban rendezik a II. téli ifjúsági olimpiai játékokat.^[7]