Lokve (Horvátország)
Lokve falu és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Homer, Lazac Lokvarski, Mrzla Vodica, Sljeme, Sopač és Zelin Mrzlovodički települések tartoznak hozzá.
| Lokve | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Lokve |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Davorin Cenčić |
| Irányítószám | 51316 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 850 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 730 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 29″, k. h. 14° 44′ 53″45.358060°N 14.748060°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 29″, k. h. 14° 44′ 53″45.358060°N 14.748060°E | |
| Lokve weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFiume központjától 25 km-re keletre a Hegyvidéken Delnice és Fužine között félúton, a Crno Lug és Mrkopalj felé menő utak kereszteződésében fekszik. A falu mellett van a Lokvarka-patak forrása és közelében található a Lokvarka-tó. A falu egy völgyben fekszik, melyet északról a Ponikvarski vrh (844 m), az Oštrac (931 m), keletről a Sopački vrh (974 m), délről a Bukovac (985 m) és a Špičunak (1023 m), nyugatról a Lokvarka-tó fölé magasodó Sljeme (1071 m) határolja. A település Delnice felőli bejáratánál található a Lokvarka-barlang, az ország legmélyebb cseppkőbarlangja, mely a látogatók előtt is nyitva áll.
Története
szerkesztésA régészeti letelek tanúsága szerint itt már az őskorban is éltek emberek. Kormos Tivadar paleontológus a 20. század elején végzett feltárásai során a lokvei Bukovac-barlangban élt barlanglakó ősember nyomaira bukkantak. Lokve első írásos említése 1432-ben a latinos „Loque” alakban egy Cillei Ulrik és a Fragepánok közötti peres iratban történt. 1481. február 24-én egy zágrábi királybírói iratban, melyben Frangepán Istvánnak megtiltják, hogy brodi, lukovdoli, moravicai, hreljini, vrbovskoi és lokvei birtokain áthaladó kereskedőktől adót szedjen Lokvét a hegyvidék egyik legrégibb településének mondják. A Frangepánok bukása után Lokve a királyi kamara, majd báró Rigoni Ferenc birtoka lett. A településen ebben az időben fűrészmalom működött. A település fejlődése a Károlyvárost a tengerparttal összekötő Lujziána út megépítésével indult meg és vált fontos közlekedési csomóponttá. Főként a tengerpart irányába indult meg a fakereskedelem Az út mentén letelepedők többnyire emeletes, szép házakat építettek. Itt és a közeli településeken betérők nyíltak az átutazók számára. 1805-ben már 62 ház állt itt 481 lakossal. Lakosai főként a tengermellékről, Delnice, Mrkopalj, Fužine vidékéről érkeztek. Közülük a Pleše, Majnarić, Ožanić, Mihelčić, Bolf, Grgurić, Jurković, Briški, Gašparac, Radošević, Crnković, Štanfelj, Tomac, Čop családok leszármazottai ma is élnek a településen. Felépültek az első kápolnák Lokvén és Mrzla Vodicán. 1857-ben Josip Mrzljak megalapította az első háromosztályos népiskolát. A turistaforgalom megindulásával létrejött a helyi szépítő egyesület, mely 1898-tól adott ki képeslapokat a településről. 1857-ben 256, 1910-ben 163 lakosa volt. 1920-ig Modrus-Fiume vármegye Delnicei járásához tartozott. 2011-ben a falunak 587, a községnek összesen 1047 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1123 | 1231 | 1430 | 1442 | 1131 | 1022 | 1181 | 1050 | 989 | 1106 | 960 | 848 | 741 | 748 | 659 | 587 |
Nevezetességei
szerkesztésSzent Katalin szűz és vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
szerkesztés
|
Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
