Lugo (Spanyolország)
Lugo (galiciai nyelven, kiejtése: [ˈluɣo] vagy [ˈluħo]) Spanyolország Galicia nevű autonóm közösségének negyedik legnagyobb városa, Lugo tartomány székhelye. A 2013-as népszámlálás szerint lakossága 99 241 fő, a körzetébe tartozó területtel együtt összesen 125 000 fő. A város történelmi hagyományairól, kulturális és éjszakai életéről, illetve a Club Baloncesto Breogán nevű focicsapatáról ismert. A Camino de Santiago hagyományos zarándok-útvonalnak egyik jelentős állomása, jelenleg tartományi központ.
A településen világörökségi helyszín található |
Lugo | |||
Rolda da Muralla | |||
| |||
Mottó: Hoc hic mysterium fidei firmiter profitemur | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Galicia | ||
Tartomány | Lugo | ||
Comarca | [[Lugo]] | ||
Rang | önkormányzat Galiciában | ||
Székhely | Lugo city | ||
Kerületei | 55 | ||
Alapítás éve | I. e. 24 | ||
Polgármester | Xosé L. Orozco | ||
Irányítószám | 27001-27004 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 98 214 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 296,06 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 467 m | ||
Terület | 330 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011667°N 7.557222°WKoordináták: é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011667°N 7.557222°W | |||
Lugo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lugo | |
Világörökség | |
Lugo városfala | |
Adatok | |
Ország | Spanyolország |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV |
Felvétel éve | 2000 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 00′ 42″, ny. h. 7° 33′ 26″43.011667°N 7.557222°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugo témájú médiaállományokat. |
Táji- környezeti jellemzők
szerkesztésLugo a Galiciát Asturiától elválasztó Bierdzo Cordilleráktól nyugatra terül el, La Corunna és León felől az N VI-os főúton, illetve az A 6-os (Astorga-León közt AP71) autópályán, valamint a La Corunnába futó vasútvonalon közelíthető meg. Lugo tulajdonképpen fontos közúti közlekedési csomópontnak is tekinthető, mivel minden égtáj felől érkeznek különféle kategóriájú utak,- és fonnak koszorúba a várostest köré - amelyek a tartományon kívüli fontos gazdasági, idegenforgalmi, turisztikai feltárók és kapcsolatszerkesztők is.[2]
Történelem
szerkesztésLugo a kelták korától ismert ősi település, amelyet a rómaiak a III. században hódítottak meg és falakkal vettek körül. Az V. században a germánok égették fel, majd a mórok hatalmába került. 755-ben I. Alfonz foglalta vissza az araboktól, 969-ben rövid időre a normannok foglalták el. Ezt követően a napóleoni időszakig mintegy évezredes nyugalmat élt meg a város. Ennek meggyőző bizonyítéka a mindmáig épségben megmaradt - a várost szegélyező - római fal, amely napjainkban sétány, ahonnan jól át lehet tekinteni a Mifio folyó mentén elterülő várost. (A római falat 50 félköríves bástya védi. A 2 km hosszú fal legszebb kapuja, a két bástya között nyíló Puerta de Santiago, falán római domborművel).
Népesség
szerkesztésLakossága mintegy 100 000 fő.
Lugo (Spanyolország) népességszám-változása 1970 és 2013
között | |||||
1970 | 1981 | 1991 | 2001 | 2010 | 2013
|
63 604 | 72 574 | 83 242 | 88 414 | 97 635 | 99 241 |
Oktatás
szerkesztésEgyetemét 1532-ben alapították. Jogi, orvosi és gyógyszerész-fakultással, 40 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. >>
Kultúra, művelődés
szerkesztés>>
Nevezetességei
szerkesztés- A Plaza Mayor: Itt emelkedik a szép rokokó homlokzatú, árkádos, 18. századi városháza (Ayuntamient).
- Katedrális: a majd mindegyik stíluskorszakból valamit őriz, s amelyet egy nyugati-gót templom helyén 1129-ben kezdtek építeni. Az egy tornyú katedrális háromhajós, latinkereszt alaprajzú, s elrendezése a compostelai templom hatását tükrözi. Az eredetileg román stílusú templom később gótikus, neoklasszicista, majd barokk toldalékokat kapott. 1520-ban készült északi, gótikus kapujának timpanonját XII. századi Krisztus kompozíció díszíti. A templom homlokzata XVIII. század végi, s meglehetősen elüt a régebbi résztől. A templombelsőben a Capilla de Nuestra Senora de los Ojos Grandes (a nagyszemű Miasszonyunk kápolnájának) dísze a szép churriguereszk stílusú szárnyasoltár. Nagyon artisztikus a boltíves barokk kerengő.
- Santo Dominqo-templom; a XIV. századi kapuja román kori, belsejét azonban churriguereszk stílusban átépítették.
- Iglesia de San Francisco - a kolostorral - 1510-ből való.
- Iqlesia de la Nova : neoklasszicista, barokk hatású.
- Tartományi Múzeum, a Museo Provincial:
- Rosalia de Castro-park, ahol a folyót egy római híd íveli át.
- Temas romanas (római fürdő)
- Casa do Concello
- Pazo de San Marcos
- Pazo Espiscopal
- Praza de San Domingos
- Praza do Campo
- Templo Romano de Santalla de Bóveda (Római templom)
- Rúa Nova
- Igrexa de San Froilán
- Igrexa de Santiago A Nova
- Praza de Santa María
- Praza do Campo Castelo
- Parque de Rosalía de Castro.
- Capela de San Roque
- Museo Interactivo da Historia de Lugo
- Domus do Mitreo (Roman kúria)
- Casa dos Saavedra
- Casa dos Montenegro
- Casa do Rexedor Santiso
Testvértelepülések
szerkesztés- Dinan, Franciaország
- Ferrol, Galicia (Spanyolország)
- Viana do Castelo, Portugália
- Qinhuangdao, Kína
- Kínai nagy fal (Lugo városfala)
Népesség
szerkesztésA település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 88 901 | 91 426 | 93 853 | 96 678 | 98 007 | 98 560 | 98 268 | 98 025 | 97 613 | 98 214 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Források és irodalom
szerkesztés- UNESCO: A világ természeti csodái és kultúrkincsei (3. k. Dél-Európa: 8-9.obj.) - Pécsi DIREKT Kft-UNESCO 1998. - ISBN 963 367 345 3
- Mary Vincent-R.A.Stradling: A spanyol és portugál világ atlasza (több helyen) - Andromeda, Oxford, 1994./Helikon.Magyar Könyvklub Bp.1997. - ISBN 963 548 556 5.
- Bardon Alfréd: Spanyolországi építészet (p. 40, 42, 94, 108, 20, 21.)- Műszaki K. Bp. 1975. - Azonossági sz. MÜ: 2135-k-7577.
- Gudiol, José: Die Kunst Spaniens - Zürich, Deutsches Buchgesellschaft, 1964.
- Harwei, John: The Catedral of Spain - London, BT. Bradford Ltd. 1957.
- Rosci, Marco: La Sculpturaromanica in Spagna. I Maestri della Scultura No 97. - Milano, Fratelli Fabbri Editori, 1966.
- Tisné, Pierre u. Milicua D. José: Spanien, Bildatlas der spanischen Kust - Köln Shauberg, Du Mond Verlag, 1968.
- Trend, J.B.: Civilization of Spain - NeW Jersey, 1979.
- Way, Ruth: A Geography of Spain and Portugal - London, 1962.
- Szentirmai József: Spanyolország (útikönyv) 3. k. (p. 542-547) - Panoráma K. Bp. 1995.- ISBN 963 243 838 8
- Doromby Endre: Spanyolország (Útkönyv, p. 365-370) - Panoráma K. 1976. - ISBN 963 243 019 0
- Paulo Coelho: Auf dem Jakobsweg. Tagebuch einer Pilgerreise nach Santiago de Compostela (O diario de um mago, 1986). Diogenes, Zürich 1999, ISBN 3-257-23115-6.