Máramaros megye
Máramaros megye (románul: Județul Maramureș) Románia északi részén helyezkedik el. A Partium részét képezi. Székhelye Nagybánya (139 870 lakos). Szomszédos megyék: keleten Suceava megye, délen Szilágy megye, Kolozs megye és Beszterce-Naszód megye, nyugaton Szatmár megye, északon Ukrajna.
| Máramaros megye (Maramureș) | |
 | |
 | |
| Máramaros megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Máramaros |
| Megyeszékhely | Nagybánya |
| Jelzés | MM |
| Terület | 6304 km² |
| Körzethívószám | (+40) 262 |
| Népesség | |
| Népesség | 452 475 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 81,4 fő/km² |
| Térkép | |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máramaros megye témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
szerkesztés
A megye területe 6304 km². A terület 43%-át a Máramarosi-havasok, a Radnai-havasok, a Gutin-hegység és a Cibles foglalja el, amelyek a Keleti-Kárpátok részei. A maradék rész dombság, fennsík és völgy.
Legfontosabb folyója a Tisza, melynek főbb helyi mellékfolyói az Iza és a Visó, délen pedig a Szamos, ami mellett Nagybánya is található. A megye eredeti névadó folyója, melynek újkori neve Mára, az Izába folyik.
Legmagasabb pont: Nagy-Pietrosz (2303 m), Radnai-havasok.
Történelem
szerkesztés1919-ben Máramaros vármegye déli része (3568 km²) a megyeszékhellyel Románia birtokába került, és a Romániához csatolt részből szerveződött azonos néven 1920 után, székhelye 1950-ig Máramarossziget, később Nagybánya. A második világháború idején teljes területe visszakerült Magyarországhoz, ekkor Lonka eddig Romániához tartozó részét a Máramarosi közigazgatási kirendeltséghez csatolták, különben a megyét a magyar közigazgatásban is nagyjából a korábban romániai részen szervezték újra 1940-ben. 1945-től ismét Románia birtoka. Története 1952–1968 között Máramaros tartomány néven folytatódott. Mai, 1968-as alakjában Máramaros vármegye, Szatmár vármegye, Szilágy vármegye és Szolnok-Doboka vármegye egyes hajdani részei tartoznak hozzá.
Népesség
szerkesztés2002-ben 510 110 lakosa volt, a népsűrűség 81 fő/km². A lakosság 81%-a román, 9%-a magyar, 7%-a ruszin és 1,5%-a cigány. A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2]
Közigazgatás
szerkesztés
A legnagyobb települések a megyében (2002):
| Név | Rang | Lakosság (fő) | Magyarok[3] | ||
|---|---|---|---|---|---|
| száma (fő) | aránya (%) | ||||
| 1. | Nagybánya | megyei jogú város | 137 976 | 14,4 | |
| 2. | Máramarossziget | megyei jogú város | 41 246 | 17,7 | |
| 3. | Borsa | város | 27 032 | 0,3 | |
| 4. | Felsővisó | város | 16 887 | 3,3 | |
| 5. | Felsőbánya | város | 16 626 | 26,1 | |
| 6. | Magyarlápos | város | 13 360 | 12,9 | |
| 7. | Szinérváralja | város | 10 129 | 18,6 | |
| 8. | Ruszpolyána | község | 10 036 | 0,6 | |
| 9. | Majszin | község | 9 031 | 0,0 | |
| 10. | Nagysomkút | város | 7 715 | 3,7 | |
| 11. | Sülelmed | város | 7 169 | 12,1 | |
Gazdaság
szerkesztésMáramaros mezőgazdaságát nem befolyásolta annyira az iparosítás. Megmenekült a Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor alatti kollektivizálástól. Fontos bányászati régió. Nagybánya környékén épültek környezetszennyező ipari komplexumok.
A megye neves szülöttei
szerkesztés- Lendvay Márton (1807–1858) nagybányai születésű színművész a Nemzeti Színház klasszikus tragédiahőse.
- Németh László (1901–1975) nagybányai születésű író, esszéista, színműíró, publicista, műfordító.
- Leövey Klára (1821–1897) Máramarossziget nagy szülöttje, a magyar nőnevelés jeles előfutára.
- Hollósy Simon (1857–1918) máramarosszigeti születésű festőművész, a Nagybányai művésztelep megalapítója.
- Erdősi Sylvester János 1504 körül született Szinérváralján, tanár és lelkész, a bölcsészet magisztere, az első magyar nyelvtan szerkesztője, az Új Testamentum fordítója. Meghalt 1557 után.
- Misztótfalusi Kis Miklós (1650–1702) Misztótfalu nagy szülöttje, a magyar nyomdászat kimagasló alakja, európai hírű betűmetsző jelentős nyelvtudós.
- Szilágyi Domokos (1938–1976) nagysomkúti születésű költő, kritikus és műfordító.
- Elie Wiesel (1928–2016) amerikai angol és francia nyelvű humanista író, esszéista és publicista, holokauszttúlélő, Nobel-békedíjas, Máramarosszigeten született.
- Teitelbaum Joel (1887–1979) rabbi, a Teitelbaum rabbidinasztia leghíresebb alakja, egykori szatmárnémeti főrabbi, az első szatmári rebbe. Az Amerikai Egyesült Államokban megalapítja a Szatmár haszid mozgalmat, amely mára a második legnagyobb haszid irányzattá nőtte ki magát, világszerte több mint 150 000 követője van. Máramarosszigeten született.
- Jakubinyi György (1946–) gyulafehérvári római katolikus érsek (korábban gyulafehérvári segédpüspök, Aquae Regiae címzetes püspöke), a Romániai Örmény Katolikus Ordinariátus apostoli kormányzója, Máramarosszigeten született.
- Bessenyei István (1955–2018) erdélyi magyar színész, rendező, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatója, Égerháton született.
Világörökség
szerkesztésLásd a Máramaros fatemplomai szócikkben.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Forrás: Varga E. Árpád: Máramaros megye településeinek etnikai (anyanyelvi/nemzetiségi) megoszlása százalék szerint 1850–2002 Archiválva 2008. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF
Források
szerkesztés- Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997
Külső hivatkozások
szerkesztés- A rónaszéki római katolikus templom, a templom 1807–1814-ig épült, Képek a rónaszéki római katolikus templomról
- A rónaszéki görögkatolikus templom Képek a rónaszéki görögkatolikus templomról
- A rónaszéki kálvária templom, 1841–1842 között épült, Pelikán József máramarosi főesperes, szigeti plébános szentelte fel, Képek a rónaszéki kálvária templomról
- A rónaszéki fenyves erdő, Képek a rónaszéki fenyves erdőről
- Havasmező
- Képek Máramarosból, Rónaszék (2005–2010)
- Máramaros megye térképe (románul)
