Második lateráni zsinat
Második lateráni zsinat a tizedik egyetemes zsinat, amelyet 1139-ben II. Ince alatt tartottak április 4-től 30-ig. Azután hívta össze, miután meghalt II. Anaklét (ellenpápa), hogy a szakadással járó károkat enyhítse.
| Második lateráni zsinat | |
| Dátum | 1139. április 4. – április 30. |
| Elismerte | katolikus egyház |
| Előző zsinat | Első lateráni zsinat |
| Következő zsinat | Harmadik lateráni zsinat |
| Összehívó | II. Ince pápa |
| Elnöklő | II. Ince pápa |
| Résztvevők | 500 püspök és apát |
| Viták témája | szimónia, cölibátus, nicolaizmus, uzsora, eretnekségek. |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | 30 kánon |
| Időrendi lista | |
A zsinat
szerkesztésA megnyitón Ince felsorolta a szakadással okozott károkat. Azonnali hatállyal megfosztotta hivatalaiktól Anaklét híveit: vissza kellett adniuk pecsétgyűrűiket, pásztorbotjaikat és palliumaikat. Bresciai Arnoldot hallgatásra kötelezték.
VII. Gergely pápa reformjait megerősítették és kánonokba rögzítették.
- Megtiltották a szerzetesek kóborlását; emellett nem szedhettek kamatot, nem folytathattak jogi vagy orvosi tanulmányokat.
- Megtiltották az íjak és a számszeríjak használatát keresztények és katolikusok ellen (29. cikkely).
- Megtiltottákt a lovagi játékokat (14. cikkely).
- Kiközösítették mindazokat, akik tagadtak néhány szentséget: az Oltáriszentséget, a gyermekkeresztséget, a házasságot és a papságot.
- A templomos lovagrendet a Szentszék kizárólagos juriszdikciója alá rendelték.
A zsinaton részt vett az egyháztörténet másik nagy alakja, Clairvaux-i Szent Bernát is.
