Melltartó

A melltartó a női mell eltakarására, illetve megemelésére viselt alsónemű. A melltartó többféle szerepet is betölthet, használhatják a mell alakjának kiemelésére, hogy nagyobbnak tűnjön; dekoltázs formálására, divatcélokból, kulturális vagy esztétikai okokból. Sokáig tartotta magát a tévhit, hogy melltartó viselése segít megakadályozni a mellek megereszkedését az idő előrehaladtával; ezt a tudomány már megcáfolta, a gyártók is igyekeznek mellőzni ezt a reklámanyagaikban.

Telikosaras melltartó

Melltartóválaszték egy kairói piacon

A melltartóknak számos fajtája létezik, például merevített melltartó, merevítés nélküli melltartó, push-up melltartó, öntapadó melltartó, pánt nélküli melltartó, bralette, balconette (félkosaras melltartó), szoptatós melltartó vagy sportmelltartó. Ezen felül beszélhetünk még telikosaras, háromszög alakú, előformázott, variálható pántú, mély hátkivágású, magasított nyakú, U-kivágású, V-kivágású, T-pántú, elől pántos, bandeu, hosszított, keresztpántos, megemelő vagy mellkisebbítő melltartóról is. A melltartó lehet párnázott és párnázatlan.

Létezik férfi melltartó is, mivel a férfiak melle is megnagyobbodhat. Ezek a melltartók jobbára laposítják a mellet. Cross-dresser férfiak is viselnek melltartót, bár ők inkább a női darabokat részesítik előnyben. Férfi sportolók, például futók is viselhetnek sportmelltartót a mellbimbó fájdalmas kidörzsölődése ellen.

Története

Római nők sportolás közben, mellpánttal; Villa Romana del Casale, Szicília, 4. század

Már az ókori Görögországban is viseltek a nők olyan ruhadarabot, melynek funkciója a mellek megtartása volt. Ennek a „mellpántnak” többféle elnevezése is volt, például apodeszmosz („pánt, mellpánt, öv”), majd sztéthodeszmé („női mellpánt, fásli”), masztodeszmosz, és masztodeton („mellpánt”). Gyapjúból vagy lenvászonból készült, körbetekerték a melleken és hátul megkötötték vagy megtűzték. A római nők is hordtak hasonló mellpántot sportoláskor, mint ahogy az a Villa Romana del Casale feltárásakor talált úgynevezett „bikinimozaikon” is látható.

Az ausztriai Kelet-Tirolban talált, 1440 és 1485 közé datált lenvászon textiltöredékekről is úgy vélik, melltartók lehettek. A négy alsóneműből kettő az ing és a melltartó kombinációja lehetett, egyfajta „kosaras ing”, megnagyobbított résszel a melleknek, és mell alatt végződtek. A harmadik ruhadarab nagyon hasonlít a modern melltartókra, két széles vállpánttal, és feltehetően volt egy hátrészi pántja is. A negyedik darab a ma is népszerű úgynevezett hosszított (longline) melltartóra hasonlít, a kosár részét két vászondarabból varrták össze, az alsó része pedig a bordákat is takarja. Oldalán kapcsok találhatóak, ahol szalagokkal lehetett összefűzni. Az egyes darabokat hímzés és csipke díszítette.

A 16. századtól a tehetősebb nyugati hölgyek jobbára fűzőt viseltek, mely a melleket is megemelte. A 19. században a ruhatervezők elkezdtek kísérletezni alternatív megoldásokat keresve, volt, hogy kettéválasztották a fűzőt, a felsőtest alsó részét leszorító ruhadarabra és a melleket tartó darabra.

Ladies’ Home Journal, 1898

A melltartó tervezésének és gyártásának történetében nagy szerepet játszottak maguk a nők is, akik a szabadalmak mintegy felét adták be. A német Christine Hardt szabadalmaztatta az első modern melltartót 1899-ben. Az ugyancsak német Sigmund Lindauer 1912-ben szabadalmaztatta a tömeggyártásra szánt melltartómodelljét, melyet Böblingenben gyártottak. Az Egyesült Államokban Mary Phelps Jacob 1914-ben kapott szabadalmi engedélyt. A tömeggyártásnak köszönhetően a melltartó gyorsan népszerű lett és befolyással volt a nyugati világ divatjára.

Egészen 1916-ig nem használták a „kosár” kifejezést és nem voltak kosárméretek. A gyártók rugalmas, nyújtható kosárrész készítésére törekedtek, hogy többféle méretű mellre is megfelelő legyen a ruhadarab. A nagyobb vagy megereszkedett mellű hölgyek számára alternatív lehetőségeket kínáltak, ilyenek voltak a hosszított (longline) melltartók, a kosarak közé helyezett ék alakú betétek, a szélesebb pántok, a Lastex vagy épp az enyhe merevítés.

1932 októberében az S.H. Camp and Company a mellméreteket A és D betűk közé sorolta be. 1937-ben a Warner vállalat is bevezette a kosárméreteket. Bevezették az igazítható hátpántokat, kapcsokkal. A második világháború végére az európai és észak-amerikai nők többsége már viselt melltartót, és elkezdett terjedni Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is.

Egy városi legenda szerint a melltartót egy Otto Titzling („tit sling”, azaz „cicikendő”) nevű ember találta fel, aki elvesztett egy pert Phillip de Brassiere („fill up the brassiere”, azaz „töltsd meg a melltartót”) ellen. A történet a Bust-Up: The Uplifting Tale of Otto Titzling and the Development of the Bra című 1971-es könyvre vezethető vissza, majd felbukkant a Barátnők című filmben is.

A melltartó mérete

A melltartó mérete egy számból és egy betűből áll. pl.: 65C, 95H, 70A, stb. Ugyanez a méret érvényes fürdőruha vásárlása esetén is. A szám azt mutatja meg, mekkora a mellkas kerülete, a betű azt, hogy mekkora a kosárméret. A melltartó méretét a mellbőség és a mell alatti körméret alapján tudjuk kiszámolni.

A méréseket a pontosság érdekében melltartó nélkül érdemes elvégezni. Először a mell alatti körméretet kell megmérni. Nagyobb mell esetén kézzel megemelik a melleket, eközben egy segítő partner vízszintesen tartva a mérőszalagot körbeméri a mellbőséget kicsivel a mellek alatt. A mérőszalagnak a testre kell simulnia, és nagyjából vízszintesnek kell lennie.

A második mérés a mellekkel együtt méri le a körméretet. A mérőszalagnak ebben az esetben inkább lazának kell lennie. Ha nincs külső segítség, akkor a nagy melleket előre hajolva lehetséges megmérni. Mindig a mellek legszélesebb pontját mérik le, de a kiálló mellbimbók nem szerepelnek a mérésben, mert ez elronthatja az eredményt.

Az eredményt a gyártók 5 cm-re kerekítve használják.

Mell alatti körméret	Melltartó nagysága		Mell alatti körméret	Melltartó nagysága
63 – 67 cm	65		93 – 97 cm	95
68 – 72 cm	70		98 – 102 cm	100
73 – 77 cm	75		103 – 107 cm	105
78 – 82 cm	80		108 – 112 cm	110
83 – 87 cm	85		113 – 117 cm	115
88 – 92 cm	90		118 – 122 cm	120

A kosárméret meghatározása

A kosárméretet (azaz a betűt), a mellbőség és a mell alatt mért körméret különbözete adja, a két számot ki kell vonni egymásból.

Különbség	Kosárméret		Különbség	Kosárméret
12 – 13 cm	A		22 – 23 cm	F
14 – 15 cm	B		24 – 25 cm	G
16 – 17 cm	C		26 – 27 cm	H
18 – 19 cm	D		28 – 29 cm	I
20 – 21 cm	E		30 – 31 cm	J

A melltartómodellek gyártónként, fazononként jelentősen eltérnek.

Források

• ↑ Apsan: Apsan, Rebecca. The Lingerie Handbook. New York: Workman Publishing Company (2006). ISBN 978-0-7611-4323-9 
• ↑ Farrell-Beck & Gau: Uplift: The Bra in America. Philadelphia: University of Pennsylvania Press (2002). ISBN 978-0-8122-3643-9 
• ↑ Jenkins: Jenkins, Simon P. R.. Sports Science Handbook: The Essential Guide to Kinesiology, Sport and Exercise Science. Multi-Science Publishing (2005). ISBN 978-0-906522-36-3 
• ↑ Leoty: Leoty, Ernest. Le Corset à travers les âges (francia nyelven). Paris: Paul Ollendorf (1893) 
• Nem az számít, hogy milyen szám és betű van a melltartó méretcédulán, hanem az, hogy kényelmesen érezd benne magad!. adora.hu. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
• Melltartó kisokos – a mérettáblázat rejtelmei. stilusmentor.hu. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
• Helyes melltartó méret kiszámítása. dorien.hu. (Hozzáférés: 2020. február 1.)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Bra című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Melltartó témájú kategóriát.