Mondsee (település)

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. október 17.

Mondsee osztrák mezőváros Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 3734 lakosa volt.

Mondsee
Mondsee címere
Mondsee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
KerületVöcklabrucki
JárásVöcklabrucki járás
Irányítószám5310
Körzethívószám06232
Forgalmi rendszámVB
Népesség
Teljes népesség3734 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság493 m
Terület16,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 24″, k. h. 13° 21′ 06″47.856667°N 13.351667°EKoordináták: é. sz. 47° 51′ 24″, k. h. 13° 21′ 06″47.856667°N 13.351667°E
Mondsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mondsee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Mondsee a Vöcklabrucki járásban
 
A mondseei Szt. Mihály-bazilika
 
A volt kolostor épülete
 
A főtér
 
A tó Mondseenél

Mondsee Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában helyezkedik el, a azonos nevű tó északnyugati partján. Jelentősebb folyóvizei a Zeller Ache és a Steinerbach. Területének 0,6%-a erdő, 7,3% áll mezőgazdasági művelés alatt, 83% pedig a tóra esik, amelynek teljes vízfelülete az önkormányzathoz tartozik.

A környező önkormányzatok: délnyugatra Sankt Lorenz, északra Tiefgraben, délkeletre Innerschwand am Mondsee és Unterach am Attersee, délre Sankt Gilgen (Salzburg tartomány). Innerschwand, St. Lorenz és Tiefgraben közös polgármesteri hivatalt tart fenn Mondseeben.

Története

szerkesztés

A tó partközeli régióiban számos neolitikumból származó leletre bukkantak, amelyek a cölöpházas kultúra településéről tanúskodnak. A térség lakóit sajátos használati tárgyaik alapján mondseei kultúrának nevezték el, amely i.e. 2800-tól i.e. 1800-ig állt fenn. A kultúra Felső-Ausztria nagyobb részén, illetve kisebb mértékben Salzburg tartományban terjedt el. A települést a tó emelkedő vize árasztotta el.

A római időkben szintén állt a helyszínen egy kisebb település, amelyet út kötött össze Juvavummal (a mai Salzburggal). A germán bajorok 600 körül vándoroltak a térségbe. 748-ban Odilo bajor herceg megalapította a mondseei apátságot, amely így az egész tartomány legrégibb apátsága. A hagyomány szerint az első szerzetesek Montecassinóból érkeztek, a tudományos kutatás azonban valószínűbbnek tartja, hogy a salzburgi Szt. Péter-apátságból népesült be. Az apátság hamarosan egész Bajorország egyik legismertebb ilyen intézménye lett, különösen írnokairól és illuminált könyveiről volt híres. Itt készült 788 körül az ún Tasziló-zsoltároskönyv, amely a legrégebbi, a mai Ausztria területén írt könyv. 800 körül írták az ún. mondseei töredéket, a Biblia első ismert német fordítását. 831 és 1106 között a kolostort a regensburgi püspökök felügyelték.

A térség 1506-ig Bajorországhoz tartozott, de ekkor a Habsburgokhoz került. Az apátságot II. Lipót 1791-ben felszámolta. Az üres épületet 1810-ben, amikor Napóleon a Bajor Hercegséghez csatolta Felső-Ausztria egy részét, Carl Philipp von Wrede bajor tábornok kapta meg kastélyként. Wrede megtarthatta birtokát azután is, hogy visszaállt az osztrák uralom. A tábornok sokat tett a környék fejlesztéséért, utakat épített és sajtüzemet létesített.

1867 után fellendült az idegenforgalom, 1872-ben megindult az első gőzhajójárat a tavon. Mondseet 1891-ben kapcsolták a salzkammerguti vasútvonalhoz (1957-ben a forgalom megszűnt). Mondseeben található az Inssbrucki Egyetem limnológiai intézete. A Mondseei Zenei Napok egyhetes kamarazenei fesztivált, melyet Schiff András alapított 1989-ben, minden évben nyár végén rendezik meg.

A mondseei önkormányzat területén 2018 januárjában 3734 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 77,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 6,8% a régi (2004 előtti), 5,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,9% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 71,6%-a római katolikusnak, 4,8% evangélikusnak, 7,3% ortodoxnak, 3,5% mohamedánnak, 10,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 15 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (83,6%) mellett a horvátok és a szerbek (4,8-4,8%) alkották.

Látnivalók

szerkesztés
  • a mondseei bazilikát apátsági templomként építették 1104-ben. A 13-14. században leégett és romossá vált. 1470 után gótikus stílusban átépítették. Az 1730-as években barokkizálták a homlokzatát és tornyait.
  • a mondseei apátságot 748-ban alapította Odilo bajor herceg, aki a legenda szerint a tómenti sziklákon vadászott, és kis híján a vízbe zuhant, amikor a felhők mögül kibukkanó Hold megvilágította útját. A herceg hálából alapította a kolostort, amely hamarosan a leghatalmasabbak közé emelkedett a hercegségben. Az apátság 800-tól alkalmazta a bencés regulát. Az épületet 1810-ben kastéllyá alakították át.
  • a 14 km²-es Mondsee a Salzkammergut nagyobb tavai közé tartozik
  • a neolitikus cölöpházakat is bemutató helytörténeti múzeum
  • parasztházakat bemutató skanzen
  • a salzkammerguti vasutat bemutató múzeum
  • a Drachenwand via ferratája

Híres mondseeiek

szerkesztés

Testvértelepülések

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mondsee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  NODES
os 24
todo 1
web 1