Nemzeti emlékhely

A magyarországi nemzeti emlékhelyek a magyar történelem legfontosabb helyszínei, melyek megtestesítik a nemzeti emlékezetet valóságban és jelképesen is. Az emlékhelyek gyakran műemlék épületek, de vannak köztük temetők, emlékparkok is, mert nem az építészeti értékük adja a jelentőségüket, hanem a történelemben betöltött meghatározó szerepük. Az emlékhelyeket felkeresők megismerhetik a magyar történelemben fontos, sorsdöntő események helyszíneit.

A magyar királyi jogart is díszítő kettős csomó lett a nemzeti emlékhelyek logója

Jogi háttér

A kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján

Nemzeti emlékhely: a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amely a magyar nemzet, illetve a magyar és az ország területén élő nemzetiségek összetartozását erősítő és identitásképző jellegénél fogva a nemzet önképében kiemelkedő fontossággal bír, továbbá amely országos jelentőségű állami megemlékezés színhelye lehet, és amelyet az Országgyűlés törvénnyel nemzeti emlékhellyé nyilvánít.

– 2001. évi LXIV. törvény

A törvény szerint nemzeti emlékhely az az épített környezet vagy természeti helyszín lehet, ahol a múltban gyökerező, jövőt meghatározó, a nemzet emlékezetére méltó esemény, vagy irányadó állami döntés, intézkedés valósult meg. Kiemelt nemzeti emlékhely az a helyszín lehet, amely mind a nemzeti történelemben, mind a Magyar Állam történetében kiemelkedő jelentőséggel bír. Az emlékhelyek listáját a törvény 2. melléklete sorolja fel.

A nemzeti emlékhelyek listája

A 2016. évi XCII. törvénnyel kibővült lista szerint egy kiemelt nemzeti emlékhelyet és tizenhat nemzeti emlékhelyet jelölt ki Magyarországon a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.

• 
  Kossuth Lajos tér
  (Budapest)
  kiemelt nemzeti emlékhely
• 
  Fiumei Úti Sírkert
  (Budapest)
• 
  Hősök tere
  (Budapest)
• 
  Magyar Nemzeti Múzeum
  (Budapest)
• 
  Rákoskeresztúri Új köztemető 298., 300. és 301. parcella
  (Budapest)
• 
  Budai Várnegyed
  (Budapest)
• 
  Debreceni Református Kollégium és nagytemplom
  (Debrecen)
• 
  Egri vár
• 
  Mohácsi Történelmi Emlékhely
• 
  Nemzeti Történeti Emlékpark (Ópusztaszer)
• 
  Katonai Emlékpark Pákozd
• 
  Pannonhalmi Bencés Főapátság
• 
  Bencés apátság
  (Somogyvár-Kupavár)
• 
  Koronázóbazilika romkertje
  (Székesfehérvár)
• 
  Széchenyi-kastély
  (Nagycenk)
• 
  Szigetvári vár
• 
  Várhegy és Víziváros
  (Esztergom)

• 
  Győr, káptalandomb
• 
  Mátraverebély-szentkúti kegyhely
• 
  Máriapócsi kegyhely

Logó

A nemzeti emlékhelyek logójának a kettős csomót („Salamon-csomó”) választották, mely a magyar királyi jogar tetején levő aranylemezen is látható. A végtelenített vonalmintát formázó szimbólumnak a középkorban bajelhárító képességet tulajdonítottak.

2015 szeptemberében a Magyar Nemzeti Bank új 50 forintos érmét hozott forgalomba, melynek hátoldala ezzel a jelképpel népszerűsíti a nemzeti és történelmi emlékhelyeket. Az érmét Kósa István fővésnök tervezte, amelyből 12 ezer számozott érmét is kiadtak, a rendelet szerint pedig 2 000 000 darab készíthető belőle.

Az érme előlapjának szélén található gyöngysor-szegélyen belül, köriratban a „NEMZETI ÉS TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK” és – két oldalt ponttal elválasztva – a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A körvonal által határolt középmezőben kettős csomót ábrázoló embléma látható, amely az érmét álló helyzetben tartva a nemzeti emlékhelyek, 45 fokkal elforgatva pedig a történelmi emlékhelyek emblémájának felel meg.

– 30/2015. (IX. 2.) MNB rendelet

Források

• Nemzeti emlékhelyek – Nemzeti Örökség Intézete

További információk

• Jön az új 50 forintos érme, mno.hu
• Illés Andrea–Karádi Ilona: Nemzeti emlékhelyeink. Várak, nevezetes épületek, történelmi emlékhelyek; Mérték, Bp., 2008
• Terekbe írt múlt. Nemzeti és történelmi emlékhelyek Magyarországon; szöveg Kovács Ákos András, Nagy Ágoston, Nagy-Csere Áron, fotó Gedai Csaba; Nemzeti Örökség Intézete, Bp., 2014