Nitrogén-triklorid
Nitrogén-triklorid | |
IUPAC-név | nitrogén-triklorid |
Más nevek | triklór-amin Agene® |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10025-85-1 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | NCl3 |
Moláris tömeg | 120,36 g/mol |
Megjelenés | sárga, olajszerű folyadék |
Sűrűség | 1,635 g/cm³ (20 °C) |
Olvadáspont | −40 °C |
Forráspont | 71 °C |
Kristályszerkezet | |
Kristályszerkezet | trigonális piramis |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
+232 |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nincs besorolva[1] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Foszfor-triklorid Arzén-triklorid |
Azonos anion | Nitrogén-trifluorid Nitrogén-tribromid Nitrogén-trijodid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A nitrogén-triklorid (vagy triklór-amin) egy kovalens, biner vegyülete a nitrogénnek és a klórnak, képlete: NCl3. Sárga színű, nagy sűrűségű, robbanékony folyadék. Meglehetősen reaktív vegyület. Hidrolízisekor hipoklorit keletkezik, ezért felhasználják fertőtlenítésre és liszt fehérítésére is. Ugyanazok a hatásai, mint a könnygáznak, de ilyen célra sohasem használták.[2] A hétköznapi életben kis mennyiségben keletkezik uszodák és strandok vizében, amiben hipoklorit alapú fertőtlenítő és szerves illetve szervetlen eredetű ammónia-származékok reakciójában keletkezik. Az uszodák és strandok jellegzetes "uszoda"/klóros szagát ez a vegyület adja, nem pedig a klór. Valójában a klór és a vizelet reakciójakor keletkező melléktermék.[3]
Tulajdonságai
szerkesztésA nitrogén-triklorid veszélyes, fényre és hőre érzékeny, erősen robbanó tulajdonságú vegyület. Elsőként 1812-ben Pierre Louis Dulong, francia vegyész állította elő, aki felfedezéséért két ujjával és egyik szemével fizetett. Ennek a vegyületnek a robbanásánál vesztette el rövid időre látását Humphry Davy brit vegyész is. Bomlásakor nitrogén- és klórgáz keletkezik:
Akár az ammóniának, a NCl3-nak is trigonális piramisos szerkezete van. A N-Cl kötéshossz 176 pm, amíg a Cl-N-Cl kötésszög 107°. A viszonylag kis elektronegativitás-különbség (ΔEN = 0,12) miatt a kötések jellege határozottan kovalens. Vízben nem, kloroformban, foszfor-trikloridban és szén-diszulfidban oldódik.
Előállítása
szerkesztésLegegyszerűbben ammónium-klorid (NH4Cl) 28 °C-on telített vizes oldata rézkatód (-) és platinaanód (+) közötti elektrolízisével állítható elő. A folyamat során az anódon első lépésben klórgáz (Cl2) keletkezik:
amely az oldat ammónia (NH3) tartalmával azonnal reakcióba lép és több közti termék (N2, NH2Cl, NHCl2) mellett NCl3-ot képez:
Az oldatban hosszabb ideig állva lassan hidrolizál és hipoklorit keletkezik:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A nitrogén-triklorid (IFA GESTIS)[halott link] (németül)
- ↑ George Clifford White: The handbook of chlorination and alternative disinfectants. 4th Edition, Wiley, 1999, ISBN 9780471292074, p. 322
- ↑ Chlorine Chemistry - Chlorine Compound of the Month: Chloramines: Understanding "Pool Smell". American Chemistry Council . (Hozzáférés: 2019. december 17.)
További információk
szerkesztés- A NCl3 kilevegőzésének hatása a fedett uszodák vízminőségére (magyar)
- A NCl3 tulajdonságai (angol) Archiválva 2008. szeptember 5-i dátummal a Wayback Machine-ben