Okita Szódzsi
Okita Szódzsi (japánul: 沖田 総司, Hepburn-átírással: Okita Sōji) (1842 vagy 1844 – 1868. július 19.) japán kardforgató az Edo-kor végén, a Sinszengumi tisztje.
| Okita Szódzsi | |
 | |
| Született | 沖田 Edo |
| Elhunyt | 1868. július 19. (25-26 évesen) Edo |
| Állampolgársága | japán |
| Szülei | Okita Katsujirō |
| Foglalkozása | szamuráj |
| Halál oka | gümőkór |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Okita Szódzsi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Egy sirakavai szamuráj fiaként született, apját korán elvesztette. 9 évesen került a Kondó Iszami fogadott apja által vezetett Sieikan kardforgató dódzsóba. Kiemelkedő tehetséggel bírt, 15 évesen segédoktatóként, pár évre rá pedig már főoktatóként tevékenykedett.[1]
1863-ban a Sieikan több tagjával együtt jelentkezett a Kiotóba tartó Iemocsi sógun védelmére létrejött Rósigumiba, ám Kiotóban kiváltak belőle, és megalakították a Mibu Rósigumit, későbbi nevén Sinszengumit, amely a város rendfenntartó alakulata lett. Okita előbb a parancsnokhelyettes segédjének tisztjét töltötte be (fukucsó dzsokin, 副長助勤),[2] majd mikor 1865-ben átszervezték a csapatot, és tíz osztagra tagolták, az első osztag kapitánya (kumicsó, 組長) lett.[3] 1863 őszén részt vett a sorozatos kilengései miatt titokban halálra ítélt parancsnok, Szerizava Kamo meggyilkolásában.[4]
1864. július 8-án jelen volt az Ikeda-ja incidensnél, amelyben a Sinszengumi Kiotó felgyújtására készülő forradalmárokat tartóztatott le.[5] A harc közben összeesett – ennek oka ismeretlen, a legtöbb forrás a tuberkulózis korai jelének tekinti, mások a nyári hőséggel magyarázzák.[6]
A Bosin-háborúban már nem vett részt tüdőbaja miatt, amelybe 1868. július 19-én halt bele.[7]
