Olbia (Fekete-tenger)
Olbia vagy Olbia Pontiké (görögül: Ὀλβία Ποντική, ukránul: Ольвія) ókori görög város volt a Fekete-tenger északi partján, a Déli-Bug torkolatánál.
| Olbia | |
 | |
| Alapítás | i. e. 7. század |
| Megszűnés | 4. század |
| Ország |  Ukrajna |
| Elhelyezkedése | |
 Olbia
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 46° 42′, k. h. 31° 54′46.700000°N 31.900000°EKoordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 31° 54′46.700000°N 31.900000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olbia témájú médiaállományokat. | |
A várost a milétosziak alapították az i. e. 7. században, hogy innen kereskedjenek a szkítákkal.[1] Végleg az. i. sz. 3-4. században hagyták el, miután a gótok elpusztították.
Elhelyezkedése
szerkesztés
Olbia a Déli-Bug (akkori nevén Hüpanisz) jobb partján helyezkedett el, közvetlenül a folyó torkolata előtt, a mai Ukrajna Mikolajivi területén, Parutino falunál. A kolónia mintegy 50 hektáron terült el. Városfalai nagyjából egyenlő szárú háromszöget alkotnak, amely kb. másfél km hosszú és háromnegyed km. széles.[2] Környékén néhány kisebb település is létezett (a mai Viktorivka és Dnyiprovszke helyén), amelyben feltehetően szintén görögök éltek.[2]
Olbia alsóvárosát (amelyet mára nagyrészt elöntött a Bug) főleg a kikötő és a kézművesnegyed alkotta. A felsőváros kőből épült lakóházai egy agora köré csoportosultak. A települést tornyokkal megerősített kőfal védte az esetleges ellenségtől.[3] Az első telepesek a felsőváros területén építették fel házaikat még a görög archaikus korban.[2] Az i. e. 6. századtól négyzetrácsos utcarendszert vezettek be (másodikként Szmürna után).[2]
A város történetének kései szakaszában felépült az akropolisz. Az i. e. 6. században szentélyt, az 5. század elején pedig egy Apollón Delphiniosznak szentelt templomot emeltek az olbiaiak.[2]
Története
szerkesztésArchaikus és klasszikus kor
szerkesztés
A mintegy egy évezredig fennálló várost a milétosziak alapították, hogy innen kereskedjenek a szkítákkal, akik gabonájukat, halukat, rabszolgáikat különböző görög árucikkekre cserélték. A kolónia nevének jelentése görögül "vidám" vagy "gazdag". A görög megtelepedés első nyomára a Déli-Bug torkolatában fekvő, apró Berezany-szigeten bukkantak a régészek; az itt kiásott cserépedények az i. e. 7. század végéről származnak.[4] Lehetséges hogy területén már létezett korábban a kis szkíta település és az sem zárható ki, hogy a sziget az ókorban még félsziget volt.[4] A berezanyi városka az. i. e. 5. századig állt fenn, amikor feltehetően beleolvadt a gyorsan növekvő Olbiába.[4]
Az i. e. 5. században Olbiát meglátogatta Hérodotosz, akitől a város és lakóinak legrészletesebb leírása származik.[5]
Az i. e. 5. századtól saját bronzpénzt vertek, amely a hagyományos kerek érmealakot mutatta, rajta gorgófővel; de készítettek egyedi, delfin alakú pénzt is.[6] Utóbbiról feltételezik, hogy Apollón Delphiniosz templomának áldozati ajándékaiból származik.
Egyes feltételezések szerint a korai hellén vallást, különösen az orfikus misztériumokat nagyban befolyásolhatta a sztyeppei népek sámánisztikus hite. Az Olbiában talált nagyszámú orfikus szimbólum alátámasztja azt az elképzelést, hogy Olbia volt a két kultúra érintkezésének egyik gócpontja.[7]
Hellenisztikus és római kor
szerkesztésA város alkotmányának elfogadása után kapcsolatát Milétosszal szerződéssel szabályozták.[8] Az i. e. 4. században közösen léptek fel Nagy Sándor hadvezére, Zopürion ellen. Az i. e. 3. század végére az olbiai gazdaság súlyos helyzetbe került, kénytelen volt bizottságot felállítani, amely gabonát osztott ki a lakosság között és elfogadta Szkilurosz szkíta király fennhatóságát. Az i. e. 1. században VI. Mithridatész pontoszi király uralma alatt ismét megnőtt a jelentősége, de aztán i. sz. 48 körül Burebista géta harcosai kifosztották, amely súlyos csapást mért Olbia prosperitására és lakosságának kétharmadát elvesztette.
A rómaiak némileg rendbehozták a várost, de lakossága nem érte el a korábbit és feltehetően nagyrészt barbárokból állott. Az i. sz. 1. század végén Dión Khrüszosztomosz meglátogatta Olbiát, amelyet Borüsztenészi értekezésében írt le (Olbiát a közeli Dnyeper-torkolat miatt gyakran Borüsztenésznek hívták).
A Moesia Inferior provinciához tartozó várost a 3-4. században a gótok legalább kétszer felgyújtották és azután lakói elhagyták.
Ásatások
szerkesztésAz Ocsakivi járáshoz tartozó Parutino falu területén fekvő Olbia ma védett régészeti zóna. 1902 előtt a Muszin-Puskin grófok birtoka volt, akik megtiltották a régészeti ásatásokat. 1901-1095 és 1924-1926 között Borisz Farmakovszkij vezetésével zajlott a város maradványainak feltárása. Mivel a terület az ókor után lakatlan maradt, nagy mennyiségben találtak leleteket, ezek közül a látványosabbak a szentpétervári Ermitázsban láthatók. Az újabb ásatásokat sürgeti, hogy a tenger és a Déli-Bug fokozatosan elmossa a partvidéket. 2016-ban a Varsói Nemzeti Múzeum régészeinek vezetésével újabb feltárásokra került sor.
Az érdekesebb leletek közé tartozik egy viszonylag jó állapotban megmaradt, archaikus korból származó görög ház a későbbi akropolisz területéről, valamint egy ólomtáblára írt, i. e. 500 körüli levél, melyben egy rabszolga eltulajdonítása miatt panaszkodnak.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Encyclopedia of Ancient Greece (ed. by Nigel Guy Wilson). Routledge (UK), 2005. ISBN 0-415-97334-1. p. 510.
- ↑ a b c d e Boardman, John. The Greeks Overseas: Their Early Colonies and Trade. London: Thames and Hudson Ltd, 251. o. (1980)
- ↑ Wasowicz, Aleksandra. Olbia Pontique et son territoire : l'aménagement de l'espace Paris: Belles-lettres, 1975. OCLC 3035787
- ↑ a b c d Boardman, John. The Greeks Overseas: Their Early Colonies and Trade. London: Thames and Hudson Ltd, 250. o. (1980)
- ↑ Herodotus, Histories, 4.19
- ↑ Olbia. Odessa Numismatic Museum
- ↑ West, M. L., The Orphic Poems, Oxford : Clarendon Press, 1983. ISBN 0198148542. Cf. p.146
- ↑ Serhii Plokhy (2015) "The Gates of Europe : A History of Ukraine" New York : Basic Books
Irodalom
szerkesztés- Classical Olbia and the Scythian World: From the Sixth Century BC to the Second Century AD, Proceedings of the British Academy. Oxford: Oxford University Press. DOI: 10.5871/bacad/9780197264041.001.0001 (2007). ISBN 978-0-19-726404-1
- Karjaka, Alexander V.. The Defense Wall in the Northern Part of the Lower City of Olbia Pontike, Meetings of Cultures in the Black Sea Region: Between Conflict and Coexistence, Black Sea Studies. Aarhus: Aarhus University Press, 163–180. o. (2008). ISBN 978-87-7934-419-8
- Karjaka, Alexander V.. The Demarcation System of the Agricultural Environment of Olbia Pontike, Meetings of Cultures in the Black Sea Region: Between Conflict and Coexistence, Black Sea Studies. Aarhus: Aarhus University Press, 181–192. o. (2008). ISBN 978-87-7934-419-8
- Kozlovskaya, Valeriya (2008). „The Harbour of Olbia”. Ancient Civilizations from Scythia to Siberia 14 (1–2), 25–65. o. DOI:10.1163/092907708X339562.
- Krapivina, Valentina (2005). „An Inscription of Mithradates VI Eupator's Governor from Olbia”. Ancient Civilizations from Scythia to Siberia 11 (3–4), 167–180. o. DOI:10.1163/157005705775009435.
- Krapivina, Valentyna V. (2010). „Ceramics from Sinope in Olbia Pontica”. Ancient Civilizations from Scythia to Siberia 16 (1–2), 467–477. o. DOI:10.1163/157005711X560453.
- Osborne, Robin. Reciprocal Strategies: Imperialism, Barbarism and Trade in Archaic and Classical Olbia, Meetings of Cultures in the Black Sea Region: Between Conflict and Coexistence, Black Sea Studies. Aarhus: Aarhus University Press, 333–346. o. (2008). ISBN 978-87-7934-419-8
- Ancient Coinage of Sarmatia, Olbia
- Greek inscriptions of Olbia
- Pyotr Karyshkovsky: Coins of Olbia: Essay of Monetary Circulation of the North-western Black Sea Region in Antique Epoch. Киев, 1988. ISBN 5-12-000104-1.
- Pyotr Karyshkovsky: Coinage and Monetary Circulation in Olbia (6th century B.C. – 4th century A.D.) Odessa (2003). ISBN 966-96181-0-X.
- Polish Archaeological Mission "Olbia"
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Olbia (archaeological site) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
