Open Society Foundations
Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítványok), korábbi nevén Open Society Institute (OSI), egy nemzetközi pályázatokat kiíró szervezet, melyet Soros György üzletember alapított.[2] Az OSF civil szervezeteket támogat szerte a világban azzal a kifejezett céllal, hogy támogassa az egyenlő esélyeket, az igazságos elbírálást, a közegészségügyet, a független médiát és a politikusok számonkérhetőségét.[3][4]
| Open Society Foundations | |
 | |
 | |
| Az OSF székháza | |
| Alapítva | 1993. április |
| Székhely |
|
| Vezető | Soros György |
| Kulcsemberek | Soros György, Chairman Christopher Stone, President Jonathan Soros, Global Advisory Board Member |
| Költségvetés | 1 005 700 000 $ (2018) [1] |
 Open Society Foundations
Pozíció Manhattan térképén
| |
 é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°WKoordináták: é. sz. 40° 45′ 58″, ny. h. 73° 58′ 54″40.765984°N 73.981585°W | |
| Az Open Society Foundations weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Open Society Foundations témájú médiaállományokat. | |
Az OSF-nek 37 országban van képviselete,[5] beleértve olyan regionális alapítványokat, mint az Open Society initiative for West Africa (Nyugat-Afrika) és az Open Society initiative for Southern Africa (Dél-Afrika). A központ New Yorkban található.
Az 1993-as alapítás óta az OSF több mint 11 milliárd dollárnyi[6] kifizetést teljesített (2781 milliárd forint 2008 januári árfolyamon). A nevet Karl Popper 1954-es könyve, az „Open Society and Its Enemies” (A nyílt társadalom és ellenségei) könyve ihlette.[7]
Története
szerkesztés1984. május 28-án Soros aláírta a Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány (New York) közötti szerződést,[8] mely a budapesti Soros Alapítvány alapító okirata volt. Ezt a régi budapestit számos más alapítványa követte Közép- és Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában, hogy elősegítse a kommunizmustól (szocializmustól) való elszakadást a régiónkban, illetve a Szovjetunióban.[9]
1991-ben az alapítvány összeolvadt az 1966-ban alapított Fondation pour une entraide intellectuelle européenne-nel, ami a Congress for Cultural Freedom partnereként segítette a „nonkonformista” kelet-európai tudósokat a totalitarianizmus-ellenes és kapitalista ideák elterjesztésében.[10]
Az OSI 1993-ban az USA-ban alapult a korábbi Soros-alapítványok támogatására.[5]
2010 augusztusától az OSF nevet kezdték használni, ami jobban tükrözte azt a célt, hogy nemzetközi civil csoportok alapítását segítik.[11]
Soros György motivációjának alapja az, hogy véleménye szerint a politikai kérdésekre nincsenek univerzálisan helyes válaszok hasonló okokból, mint az általa megalkotott gazdasági reflexivitás elméletében.[12]
Christopher Stone lett 2012-ben az OSF második elnöke, követve az 1993-tól pozíciót betöltő Aryeh Neiert.[13] Stone 2017 szeptemberében jelentette ki, hogy lemond elnöki pozíciójáról,[14] 2018-tól Patrick Gaspard váltotta őt.
2016-ban az OSF-et kibertámadás érte, mely során dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy weblapon. A támadás módja hasonló volt az Oroszországhoz kapcsolható, más szervezeteket ért támadásokhoz, mint amilyen például a Democratic National Committee-t ért támadás is volt.[15]
2017-ben Soros György további 18 milliárd dollárt juttatott az alapítványnak.[16]
2018 májusában az alapítvány bezárta budapesti irodáját, és Berlinbe költözött. A lépést az egyre elnyomóbb magyar jogi és politikai környezettel, a szervezetük ellen hozott törvényekkel és munkatársaik elleni rágalomhadjáratokkal indokolták.[17]
Tevékenysége
szerkesztés
Magyar Soros Alapítvány
szerkesztésHivatkozások
szerkesztés- ↑ IRS Form 990 2013 (angol nyelven). OSF. [2019. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
- ↑ Duszak, Alexandra. „Donor profile: George Soros”, Center for Public Integrity, 2012. december 21. (angol nyelvű)
- ↑ Harvey, Kerric. Encyclopedia of Social Media and Politics. SAGE Publications, 919. o. (2013. december 2.). ISBN 9781483389004
- ↑ "Open Society Foundation mission and values", OSI, Soros, September 6, 2012, <http://www.soros.org/about/mission-values>.
- ↑ a b Callahan, David. „Philanthropy vs. Tyranny: Inside the Open Society Foundations' Biggest Battle Yet”, Inside Philanthropy, 2015. szeptember 14. (angol nyelvű)
- ↑ Expenditures (angol nyelven). Open Society Foundations. [2012. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 22.)
- ↑ de Cock, Christian & Böhm, Steffen (2007), "Liberalist Fantasies: Žižek and the Impossibility of the Open Society", Organization (SagePub) 14 (6), doi:10.1177/1350508407082264, <http://org.sagepub.com/content/14/6/815>. Hozzáférés ideje: 2018-01-22.
- ↑ Nóvé, Béla. Tény/Soros – A magyar Soros Alapítvány első tíz éve 1984-1994. Balassi (1999). ISBN 963-506-265-6.
- ↑ Hoduski-Abbott, Bernadine E., Lobbying for Libraries and the Public's Access to Government Information, Lanham: Scarecrow, 2003. p. 75
- ↑ Guilhot, Nicolas (2006. december). „A Network of Influential Friendships: The Fondation Pour Une Entraide Intellectuelle Européenne and East–West Cultural Dialogue, 1957–1991” (angol nyelven). Minerva – A Review of Science, Learning and Policy 44 (4), 379–409. o, Kiadó: Kluwer Academic Publishers. DOI:10.1007/s11024-006-9014-y. ISSN 0026-4695. JSTOR 41821373.
- ↑ Schrier, H. Edward. THE BATTLE OF THE THREE WILLS: as it relates to good & evil. Author House, 338. o. (2013). ISBN 9781481758765
- ↑ Soros on Soros John Wiley, ISBN 978-0-471-11977-7
- ↑ Criminal Justice Expert Named to Lead Soros Foundations (angol nyelven). The New York Times, 2011. december 11.
- ↑ What Just Happened at the Open Society Foundations? And What Comes Next? (angol nyelven). Inside Philanthropy, 2017. szeptember 14.
- ↑ Riley, Michael. „Russian Hackers of DNC Said to Nab Secrets From NATO, Soros”, Bloomberg, 2016. augusztus 11.
- ↑ Chung, Juliet & Das, Anupreeta. „George Soros Transfers $18 Billion to His Foundation, Creating an Instant Giant”, Wall Street Journal, 2017. október 17. (Hozzáférés: 2018. április 23.) (angol nyelvű)
- ↑ The Open Society Foundations to Close International Operations in Budapest. OSF, 2018. május 15.
További információk
szerkesztés- Hivatalos weblap
- Open Society dokumentum archívum Archiválva 2011. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben