Orvosi vízitorma

Orvosi vízitorma
	Kaliforniában nyíló példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Eurosids II;
Rend:	Keresztesvirágúak (Brassicales);
Család:	Káposztafélék (Brassicaceae);
Nemzetség-; csoport:	Cardamineae;
Nemzetség:	Vízitorma (Nasturtium);
Faj:	N. officinale;
Tudományos név
	Nasturtium officinale; R. Br.
Szinonimák
Szinonimák
	Arabis nasturtium Clairv.; Baeumerta nasturtium P.Gaertn., B.Mey. & Schreb.; Baeumerta nasturtium-aquaticum (L.) Hayek; Cardamine aquatica (Garsault) Nieuwl.; Cardamine fontana Lam.; Cardamine nasturtium (Moench) Kuntze; Cardamine nasturtium-aquaticum (L.) Borbás; Cardaminum nasturtium Moench; Crucifera fontana E.H.L.Krause; Nasturtium aquaticum Wahlenb. [Illegitimate]; Nasturtium fontanum Asch.; Nasturtium nasturtium (Moench) Cockerell; Nasturtium nasturtium-aquaticum (L.) H. Karst.; Nasturtium officinale subsp. rotundifolium A.P. Khokhr.; Nasturtium siifolium Rchb.; Radicula nasturtium (Moench) Druce; Radicula nasturtium-aquaticum (L.) Britten & Rendle; Rorippa nasturtium (Moench) Beck; Rorippa nasturtium-aquaticum (L.) Hayek; Rorippa nasturtium-aquaticum (L.) Schinz & Thell.; Rorippa officinalis (R. Br.) P. Royen; Sisymbrium nasturtium (Moench) Willd.; Sisymbrium nasturtium-aquaticum L.;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Orvosi vízitorma témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi vízitorma témájú médiaállományokat és Orvosi vízitorma témájú kategóriát.

Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) a keresztesvirágúak (Brassicales) rendjébe, ezen belül a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó faj. Ehető vízinövény

Előfordulása

Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Európában, Svédországtól Portugáliáig és Görögországig; a mérsékelt övi és trópusi Ázsiában, Törökországtól Indiáig és Észak-Afrikában őshonos. Betelepítették Afrika és Ázsia többi részeire is, valamint Ausztrálázsiába, Észak- és Dél-Amerikába is. A betelepített helyeken, inváziós fajnak bizonyult.

Hazai fő előfordulási helyei: Zempléni-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-felvidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kisalföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.

Megjelenése

Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal. A vizitormának mindig frissen használják zsenge leveleit, nem szárítják, nem főzik, sütik. Borsos íze miatt salátákba, szendvicsekbe, köretekhez, sajtokhoz, túróhoz is ajánlják.