Otto Graf Lambsdorff
Otto Friedrich Wilhelm, Freiherr von der Wenge, Graf Lambsdorff, ismertebb néven Otto Lambsdorff (Aachen, 1926. december 20. – Bonn, 2009. december 5.) német gróf, liberális politikus, a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) tiszteletbeli elnöke, 1977 és 1982 között Nyugat-Németország gazdasági minisztere.
Otto Lambsdorff | |
A Német Szövetségi Köztársaság gazdasági minisztere | |
Hivatali idő 1976. december 16. – 1982. szeptember 17. | |
Előd | Hans Friderichs |
Utód | Manfred Lahnstein |
A Német Szövetségi Köztársaság gazdasági minisztere | |
Hivatali idő 1982. október 4. – 1984. június 27. | |
Előd | Manfred Lahnstein |
Utód | Martin Bangemann |
Katonai pályafutása | |
Csatái | második világháború |
Született | 1926. december 20. Aachen |
Elhunyt | 2009. december 5. Bonn |
Sírhely | Südwestkirchhof Stahnsdorf |
Párt | Német Szabaddemokrata Párt (FDP) |
Házastársa | Alexandra Gräfin Lambsdorff |
Foglalkozás | ügyvéd |
Iskolái |
|
Vallás | evangélikus kereszténység |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Lambsdorff témájú médiaállományokat. |
Tanulmányai és munkássága
szerkesztésLambsdorff 1932-től Berlin különböző iskoláiban tanult, majd 1941-től 1944-ig Brandenburg an der Havel városában lovasakadémiára járt. A második világháborúban 1944 tavaszától a Wehrmachtnál szolgált, majd röviddel a háború befejezése előtt Türingiában egy támadás során súlyosan megsebesült.
A sérülés következtében a bal lábszárát amputálni kellett, amelyet követően sétabotot használt. A hadifogság után 1946-ban leérettségizett és felsőfokú tanulmányokat folytatott az állam- és jogtudomány területén Bonnban és Kölnben, amelynek eredményeképpen 1950-ben letette első, majd 1952-ben a második államvizsgáját. 1955-től 1971-ig a bankszektorban tevékenykedett, utoljára egy düsseldorfi privátbankban, a Trinkhausban. 1960-tól ügyvéd volt. 1971-től 1977-ig a Victoria Biztosító igazgatóságának tagja volt.
1988-tól 2008 júliusáig az Iveco Magirus felügyelő bizottságának elnöke volt.
Politikai pályafutása
szerkesztés1951-ben lépett be a Német Szabaddemokrata Pártba (FDP). 1972-ben a szövetségi elnökség tagjává választották, 1968 és 1978 között pedig az Észak-Rajna-Vesztfáliai tartományi ügyvezető elnökség tagja volt. 1988 és 1993 között a szövetségi elnökség elnöke, az FDP tiszteletbeli elnöke lett. 1991 és 1994 között betöltötte a Liberális Internacionálé elnöki tisztségét is. Első ízben 1977. októberben, másodszor 1982. októberben tartományi listáról választották meg szövetségi parlamenti képviselőnek, ahol a gazdasági illetve a pénzügyi bizottság tagjaként is tevékenykedett.
1977-1982 között Helmut Schmidt (SPD), 1982-1984 között Helmut Kohl (CDU) kormányában gazdasági miniszterként dolgozott. 1999-ben Gerhard Schröder megbízásából az egykori kényszermunkások kárpótlásának szabályozásával foglalkozó bizottságot vezette. 2001-ben sikerre vezette a tárgyalásokat az amerikai kormánnyal, a német gazdaság szereplőivel, illetve az egykori kényszermunkások családjaival és ügyvédeivel.
Források
szerkesztés- Életrajza a német országgyűlés honlapján
- Nekrológ. Die Welt. 2006. december 9.