Párosujjú patások

Párosujjú patások
	Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 55,8–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	Szikaszarvas (Cervus nippon)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Artiodactyla; Owen, 1848
Szinonimák
	Cetartiodactyla Montgelard, Catzeflis & Douzery, 1997; Eparctocyona;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Párosujjú patások témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Párosujjú patások témájú kategóriát.

A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje. A legújabb genetikai alapú rendszertani besorolások szerint a cetek (Cetacea) egykoron önálló rendje a párosujjú patások rendjébe lett besorolva alrendági szinten.^[1]^[2]^[3]^[4]^[5]

A tevék ősei körülbelül 45 millió éve váltak külön a többi párosujjú patás őseitől (ekkor még valamennyien amolyan cickányszerű állatok voltak). A disznók mintegy 33,9 millió éve különültek el a többi párosujjú patástól; a vízilovak és a cetek ősei mintegy 50 millió éve ágaztak el a kérődzők fejlődésétől és földtörténeti értelemben nagyon kevéssel ezután egymástól is.

A rendbe 356 recens faj tartozik.^{[* 1]}

A szárazföldi párosujjú patások jellemzői

Az ebbe a rendbe tartozó fajok testtömege a földről megemelkedő 3. és 4. ujj hegyén, valamint a kéz- és lábtőcsontokon nyugszik. A párosujjúak tehát e tekintetben párhuzamosan fejlődtek a lófélékkel, de közelebbi rokonságban nem állnak velük. Lábfelépítésük különös előnye, hogy a földdel érintkező csekély felület és a kemény paták gyors futást tesznek lehetővé, ugyanakkor a két egymást kiegészítő patafél biztos fogást eredményez. Egyes fajok meredek terepen is jól másznak, amihez hasonlót egyetlen lófélénél sem tapasztalhatunk. A 3. és 4. ujj végén lévő patát képesek kissé egymás felé fordítani, szétterpeszteni, lejtőn pedig oldalvást dönteni, tehát jobban alkalmazkodik a terephez, mint a lovak patája. Nem utolsósorban ennek tudható be, hogy a párosujjúak jóval többféle élőhelyet hódítottak meg, a nyílt, füves pusztáktól és szavannáktól a sűrű aljnövényzetű erdőkön át a hegységekig. A fajok sokfélesége messze felülmúlja a lófélékét, amelyek csupán egyetlen leszármazási ágat képviselnek. Testfelépítésük is igen változatos. A legkisebb faj úgy 2 kilogrammot, a legnagyobb 3200 kilogrammot nyomhat, míg a lóféléknél jóval szűkebb ez a tartomány, vagyis 80-350 kilogramm közötti.

A párosujjú patások szaglószervei kiválóak, részben a ragadozók megszimatolásában, részben a fajtársak jelzéseinek felfogásában van jelentőségük. Sok faj ugyanis vizeletével vagy ürülékével, illetve a szemtájékon, a lábakon vagy a far tájékán lévő bőrmirigyek váladékával jelöli territóriumát. Ezek az állat ivari állapotáról vagy szociális helyzetéről tájékoztatnak. A nősténynek 2 vagy 4 csecsbimbója van, többnyire egy tőgyön, és egyszerre rendszerint 1-2 utódot hoznak a világra. Ez alól kivételt képeznek a disznófélék, ahol a csecsbimbók száma 6-12, és az alomszám is ennek megfelelő. A párosujjúakon belül elfoglalt helyzetük tehát a szaporodás tekintetében is különleges. Az újszülöttek, hamar lábra állnak, és követik anyjukat.

Sok fajnál az állat fején olyan képződmények láthatók, amelyek a fajok, illetve fajtársak közötti összetűzésekben fegyverként használatosak. Ezek legtöbbször másodlagos nemi jellegnek számítanak, a nőstényeknél hiányoznak, vagy pedig a hímekéhez képest alulfejlettek. A disznóféléknél agyarrá megnövő szemfogakat találunk, szintúgy a Kínából betelepített víziőznél, az őzeknél és szarvasoknál egyébként szokásos agancs helyett. A tülkösszarvúak családjában a fejoldalon lévő homlokcsapokon különböző alakú szarvtülkök nőnek. A szarvasféléknél a homlokcsont nyúlványából agancsok fejlődnek, amelyek a szarvakkal ellentétben évente megújulnak. E két utóbbi család tagjai szinte kizárólag növényeken élnek, amelyeket kérődzés útján és bendőmikrobáik segítségével rendkívül jól hasznosítanak. Összetett gyomrukban a nehezen emészthető cellulózt is képesek lebontani és felvehetővé tenni.

A kérődzők hímjét a bika, bak vagy kos, nőstényét többnyire a tehén, kicsinyét pedig a borjú, gida vagy bárány szóval jelöljük. A tevéknél a hímet a csődör, a nőstényt a kanca, a fiatal állatot pedig a csikó szóval jelöljük. A disznóknál a kan, koca és malac elnevezések használatosak. A vízilovaknál megint a bika, tehén és borjú szavak használatosak.

Rendszerezés

Ezen az emlősrenden belül, a legújabb kutatások alapján az alábbi felosztások léteznek:^[6]^[7]^[8]^[9]

tevealakúak (Tylopoda) Illiger, 1811 - alrend
- †Gobiohyus? - nem
- †Homacodontidae Marsh, 1874 - család
- †Anoplotherioidea - öregcsalád
  - †Anoplotheriidae? - család
  - †Cainotheriidae Cope, 1881 - család
  - †Dacrytheriidae - család
  - †Xiphodontidae Flower, 1883 - család
- †Merycoidodontoidea - öregcsalád
  - †Agriochoeridae - család
  - †Merycoidodontidae - család
- Cameloidea - öregcsalád
  - tevefélék (Camelidae) J. E. Gray, 1821 - család
  - †Oromerycidae Gazin, 1955 - család
Artiofabula Waddell et al., 1999 - klád
- disznóalakúak (Suina) J. E. Gray, 1868 - alrend
  - disznófélék (Suidae) J. E. Gray, 1821 - család
  - pekarifélék (Tayassuidae) Palmer, 1897 - család
  - †Sanitheriidae - család
- Cetruminantia Waddell et al., 1999 - klád
  - Cetancodontamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
    - †Andrewsarchus Osborn, 1924 - nem
    - †Entelodontidae Lydekker, 1883 - család
    - Whippomorpha Waddell et al., 1999 - alrend
      - †Choeropotamidae Owen, 1845 - család
      - Dichobunoidea - öregcsalád, amely parafiletikus csoportot alkot a Cetacea-ával és a Raoellidae-val
        †Dichobunidae Turner, 1849 - család^[10]
        
        †Leptochoeridae Marsh, 1894 - család^[11]
        
        †Helohyidae - család
        
        †Cebochoeridae - család
        
        †Mixtotheriidae - család
      - Ancodonta - alrendág
        Hippopotamoidea - öregcsalád
        †Anthracotheriidae Leidy, 1869 – család, amely parafiletikus csoportot alkot a Hippopotamidae-val
        
        vízilófélék (Hippopotamidae) J. E. Gray, 1821 - család
      - Cetaceomorpha - csoport
        †Raoellidae Sahni et al., 1981 - család
        
        cetek (Cetacea) Brisson, 1762 - alrendág
        †Archaeoceti Flower, 1883 - részalrend
        
        sziláscetek (Mysticeti) Cope, 1891 - részalrend
        
        fogascetek (Odontoceti) Flower, 1867 - részalrend
  - Ruminantiamorpha Spaulding et al., 2009 - klád
    - kérődzők (Ruminantia) Scopoli, 1777 - alrend
      - Tragulina Flower, 1883 - alrendág
        †Amphimerycidae - család
        
        †Prodremotheriidae - család
        
        †Protoceratidae Marsh, 1891 - család
        
        †Hypertragulidae Cope, 1879 - család
        
        †Praetragulidae - család
        
        kancsilfélék (Tragulidae) H. Milne-Edwards, 1864 - család
        
        †Archaeomerycidae - család
        
        †Lophiomerycidae - család
      - Pecora Flower, 1883 - alrendág^[12]^[13]
        †Gelocidae - család
        
        †Hoplitomerycidae - család
        
        †Leptomerycidae - család
        
        Bovoidea - öregcsalád
        tülkösszarvúak (Bovidae) J. E. Gray, 1821 - család
        
        Cervoidea - öregcsalád
        szarvasfélék (Cervidae) Goldfuss, 1820 - család
        
        pézsmaszarvasfélék (Moschidae) J. E. Gray, 1821 - család
        
        Giraffomorpha - részalrend
        †Palaeomerycidae Lydekker, 1883 - család
        
        Giraffoidea - öregcsalád
        villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) J. E. Gray, 1866 - család
        
        †Climacoceratidae Hamilton, 1978 - család
        
        zsiráffélék (Giraffidae) J. E. Gray, 1821 - család

Artiodactyla

Tylopoda (tevék)

Artiofabula

Suina (disznók, pekarik)

Cetruminantia

Ruminantia (kérődzők)

	Tragulidae (kancsilfélék)

	Pecora (antilopok, szarvasok, zsiráfok)

Whippomorpha (Cetancodonta)

	Hippopotamidae (vízilovak)

	Cetacea (bálnák)

Megjegyzések

↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek

↑ (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576.
↑ (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.
↑ Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.
↑ (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.
↑ Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)
↑ (2009) „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) Among Mammals: Increased Taxon Sampling Alters Interpretations of Key Fossils and Character Evolution”. PLoS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069. PMC 2740860.
↑ Ungulate Taxonomy. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 25. o. (2011. november 23.). ISBN 978-1-4214-0093-8
↑ McKenna, M. C. & Bell, S. K.. Classification of Mammals Above the Species Level. New York: Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11013-8
↑ szerk.: Wilson, D. E. & Reeder, D. M.: Mammal Species of the World, 3rd, Johns Hopkins University Press, 111–184. o. (2005). ISBN 0-801-88221-4
↑ Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11012-X
↑ J. M. Theodor, J. Erfurt, and G. Metais. 2007. The earliest artiodactyls. In D. R. Prothero, S. E. Foss (eds.), The Evolution of Artiodactyls 32-58.
↑ (2003) „Molecular and Morphological Phylogenies of Ruminantia and the Alternative Position of the Moschidae”. Systematic Biology 52 (2), 206–228. o. DOI:10.1080/10635150390192726. PMID 12746147.
↑ (2014) „Key Innovations in Ruminant Evolution: A Paleontological Perspective”. Integrative Zoology 9 (4), 412–433. o. DOI:10.1111/1749-4877.12080. PMID 24148672.

Források

Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
ARTIODACTYLA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
CETACEA - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Ungulate Taxonomy: A new perspective from Groves and Grubb (2011) Archiválva 2012. december 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
NZOR (demonstration website)^{[halott link]}
Asher, Robert J.; Helgen, Kristofer M. (2010). "Nomenclature and placental mammal phylogeny". BMC Evolutionary Biology. 10: 102. doi:10.1186/1471-2148-10-102. PMC 2865478. PMID|20406454.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Even-toed ungulate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cetacea#Evolution című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Whippomorpha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pecora című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6] Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

[Gingerich_PD-1] (2009) „New Protocetid Whale from the Middle Eocene of Pakistan: Birth on Land, Precocial Development, and sexual dimorphism”. PLOS ONE 4 (2), e4366. o. DOI:10.1371/journal.pone.0004366. PMID 19194487. PMC 2629576.

[Thewissen-2] (2007) „Whales originated from aquatic artiodactyls in the Eocene epoch of India”. Nature 450 (7173), 1190–4. o. DOI:10.1038/nature06343. PMID 18097400.

[DNA-3] Gatesy, J. (1997. május 1.). „More DNA support for a Cetacea/Hippopotamidae clade: the blood-clotting protein gene gamma-fibrinogen”. Molecular Biology and Evolution 14 (5), 537–543. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025790. PMID 9159931.

[Cetartiodactyla-4] (2005) „The position of Hippopotamidae within Cetartiodactyla”. Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (5), 1537–1541. o. DOI:10.1073/pnas.0409518102. PMID 15677331. PMC 547867.

[ScienceNews-5] Scientists find missing link between the dolphin, whale and its closest relative, the hippo. Science News Daily, 2005. január 25. (Hozzáférés: 2011. január 8.)

[spaulding2009-7] (2009) „Relationships of Cetacea (Artiodactyla) Among Mammals: Increased Taxon Sampling Alters Interpretations of Key Fossils and Character Evolution”. PLoS ONE 4 (9), e7062. o. DOI:10.1371/journal.pone.0007062. PMID 19774069. PMC 2740860.

[8] Ungulate Taxonomy. Baltimore, Maryland: Johns Hopkins University Press, 25. o. (2011. november 23.). ISBN 978-1-4214-0093-8

[9] McKenna, M. C. & Bell, S. K.. Classification of Mammals Above the Species Level. New York: Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11013-8

[10] szerk.: Wilson, D. E. & Reeder, D. M.: Mammal Species of the World, 3rd, Johns Hopkins University Press, 111–184. o. (2005). ISBN 0-801-88221-4

[McK&B-11] Classification of Mammals Above the Species Level. Columbia University Press (1997). ISBN 0-231-11012-X

[12] J. M. Theodor, J. Erfurt, and G. Metais. 2007. The earliest artiodactyls. In D. R. Prothero, S. E. Foss (eds.), The Evolution of Artiodactyls 32-58.

[HD-13] (2003) „Molecular and Morphological Phylogenies of Ruminantia and the Alternative Position of the Moschidae”. Systematic Biology 52 (2), 206–228. o. DOI:10.1080/10635150390192726. PMID 12746147.

[DeMiguel-14] (2014) „Key Innovations in Ruminant Evolution: A Paleontological Perspective”. Integrative Zoology 9 (4), 412–433. o. DOI:10.1111/1749-4877.12080. PMID 24148672.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[* 1]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]