Pénzes pér
A pénzes pér (Thymallus thymallus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a halról
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Thymallus thymallus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 A pénzes pér elterjedési területe
egész éves
betelepített terület (egész éves)
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pénzes pér témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pénzes pér témájú médiaállományokat és Pénzes pér témájú kategóriát. |
Európa hegyi folyóinak lakója ez a horgászok által kiváló sporthalként számon tartott faj. Horgászata a pisztrángozáshoz hasonlóan nagy élményt nyújt. Fehér húsa szálkamentes, és vetekszik a pisztrángéval. A magyarországi halfaunának nem állandó tagja, de mint természeti érték, minden alkalmilag felbukkanó példány védelmet élvez. A pénzes pér más elnevezése még a pénzes pisztráng, a lepényhal, és az ón.
A német sporthorgász szövetség és az osztrák testvérszervezet kuratóriuma 2011-re kiválasztotta, mint az év halát, hogy ezzel is ráirányítsa a fajra a természetvédők figyelmét.[1]
Előfordulása
szerkesztésA pénzes pér Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa kemény talajú, gyors folyású, oxigéndús vizeiben él, de elterjedése nagyon rendszertelen. Állományai többfelé nagyon megfogytak és Magyarország vizeibe csak alkalmilag téved. Különösen érzékenyen reagál a környezetszennyezésre, ezért azon fajok közé tartozik, melyek az elsők között tűnnek el a vízminőség romlása esetén.[2]
Hasonló fajok
szerkesztésLegjobban hasonlít hozzá a nagy maréna, de annak szája félig alsó állású, és hátúszójában 9-11 osztott sugár található. A másik marénafaj a törpemaréna is hasonló, de annak hátúszójában 8-11 elágazó sugár található és szája félig fölső állású. A pontyféléktől jól megkülönböztethető azáltal, hogy a pér zsírúszót is visel.[3]
Megjelenése
szerkesztésA hal teste mérsékelten nyújtott, oldalról lapított, feje kicsi, szeme nagy és az orra hegyes. Cikloid pikkelyei kicsinyek, 74-96 darab található az oldalvonal mentén. A szokatlanul magas, hosszú hátúszó és a farokúszó között zsírúszó van. Szájnyílása kicsi, legfeljebb a szem elülső szegélyéig ér; felső állkapcsa előrenyúlik. Mindkét állkapcsán ülnek fogak. A hátúszó jóval a hasúszók eleje előtt kezdődik; a hím hát- és farok alatti úszója, valamint hasúszói hosszabbak a nőstényénél.[2] Hátoldala szürkészöld vagy kékesszürke, oldalai és hasoldala az ezüstfehértől a sárgaréz színűig változik, ívás idején bíboros csillogással. Hátán és oldalain 3-5 sorban elszórt sötétebb zöldes-lilás foltok vannak. Szürke színű hátúszója 4-5 sorban elhelyezkedő vörhenyes szemfoltokkal. A páros úszói sárgásak, pirosas árnyalattal. Ívási időszakban a hímek oldala megváltozik és vörhenyes árnyalatúra vált.[2][4] Testhossza általában 25-35 centiméter, de elérheti a 60 centiméteres hosszúságot és a 6,7 kilogrammos testtömeget is.[2]
Életmódja
szerkesztésA hegyi patakok bővebb vizű szakaszain fordul elő. Gyakran felhúzódik a pisztráng életterébe, de nagyobb áradások után az alacsonyabb, paduc vagy márna szinttájon is megtalálható. Kivételesen tavakban is kialakulhat állománya, de ívni a befolyó patakokba vándorol. Tápláléka férgek, csigák, vízi és repülő rovarok, apró halak és ikrák.[2][4]
Szaporodása
szerkesztésA pénzes pér, március és június között ívik 6-8 °C-os hőmérsékletű vízben. A hímek a második, a nőstények a harmadik éves korukban lesznek ivarérettek. Az ikrás az elöntött kavicszátonyon gödröt kapar és a 2,5-4 milliméter átmérőjű ikrákat a megtermékenyítés után kaviccsal takarja be. Az ikrák száma 3000-6000 között van. A 8-9 milliméter hosszú lárvák 20-30 nap múlva bújnak elő.[2][4]
Képek a halról
szerkesztés-
Az északkelet-angliai Derwent folyóból kifogott példány -
Egy horogvégre került példánya -
Közeli rokonfaj az Alaszkában élő Thymallus arcticus -
Finnországból származó pénzes pér -
Pénzes pér a londoni Természettudományi Múzeumban
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Fisch des Jahres 2011 Die Äsche (Thymallus thymallus) (német nyelven). pecazzunk.eoldal.hu/. [2012. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ a b c d e f Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- ↑ Botos kölönte – Cottus gobio Linnaeus, 1758. Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- ↑ a b c Dr. Györe Károly: Pénzes pér - Thymallus thymallus Linné, 1758. Magyarország természetesvízi halai. HAKI. [2014. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
További információk
szerkesztés- Pénzes Pér (Thymallus thymallus) (magyar nyelven). halaink.blogspot.com. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- A pénzes pér az Év Hala. metropol.hu. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
Internetes leírások a pénzes pérről
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- Grayling (fish) Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758). BioLib.cz. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
- Thymallus thymallus (Linnaeus, 1758) (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
