Perszész (titán)
A görög mitológiában Perszész (/ˈpɜːrsiz/ PUR-szíz; ógörögül: Πέρσης, latinul: Pérsēs, jelentése: „pusztító”) a titán Kriosz és Eurübia fia, valamint Asztraiosz és Pallasz testvére. Az ókori hagyomány nagyon keveset említ Perszészről, leszámítva házasságát és utódait. Szerepe főként genealógiai jelentőségű, mivel létezése inkább más, fontosabb alakok származásának biztosítására szolgált.[1]
| Perszész | |
| Nem | férfi |
| Szülei | Eurybia Kriosz |
| Házastárs | Aszteria |
| Testvér | |
| Gyermekei |
|
Etimológia
szerkesztésNeve az ógörög perthō (πέρθω – „pusztítani”, „rombolni”, „feldúlni”) szóból ered.
Mitológia
szerkesztésHésziodosz[2] Perszészt[3] „minden ember között a legkiválóbbnak a bölcsességben” nevezi. Felesége Asztéria volt, Phoibé és Kóiosz lánya[4], akitől egyetlen gyermeke született, Hekaté[5]. Hekatét Zeusz mindenki felett tisztelte, mint a mágia, az útkereszteződések és a boszorkányság istennőjét. Egyes változatok szerint Perszész lehetett Kharikló apja is, aki Kheirón felesége volt.
Perszészt gyakran összekeverték egy másik Perszésszel (Héliosz napisten és Perszé fia), akit néhány változatban Hekaté apjaként említenek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Park, Arum (2014. december 11.). „Parthenogenesis in Hesiod's Theogony”. Preternature: Critical and Historical Studies on the Preternatural 3 (2), 261–283. o. DOI:10.5325/preternature.3.2.0261. ISSN 2161-2196. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Park, Arum (2014. december 11.). „Parthenogenesis in Hesiod's Theogony”. Preternature: Critical and Historical Studies on the Preternatural 3 (2), 261–283. o. DOI:10.5325/preternature.3.2.0261. ISSN 2161-2196. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Gagarin, Michael (1974. december 11.). „Hesiod's Dispute with Perses”. Transactions of the American Philological Association (1974-2014) 104, 103–111. o. DOI:10.2307/2936083. ISSN 0360-5949. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ West, M. L. (1962. december 11.). „A Latent Fragment of Hecataeus' Γενεαλογίαι”. The Classical Review 12 (3), 200–201. o. ISSN 0009-840X. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- ↑ Rudhardt, Jean (1993. december 11.). „A propos de l'Hécate hésiodique”. Museum Helveticum 50 (4), 204–213. o. ISSN 0027-4054. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
Források
szerkesztés- Park, Arum (2014. december 11.). „Parthenogenesis in Hesiod's Theogony”. Preternature: Critical and Historical Studies on the Preternatural 3 (2), 261–283. o. DOI:10.5325/preternature.3.2.0261. ISSN 2161-2196. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- Gagarin, Michael (1974. december 11.). „Hesiod's Dispute with Perses”. Transactions of the American Philological Association (1974-2014) 104, 103–111. o. DOI:10.2307/2936083. ISSN 0360-5949. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- West, M. L. (1962. december 11.). „A Latent Fragment of Hecataeus' Γενεαλογίαι”. The Classical Review 12 (3), 200–201. o. ISSN 0009-840X. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
- Rudhardt, Jean (1993. december 11.). „A propos de l'Hécate hésiodique”. Museum Helveticum 50 (4), 204–213. o. ISSN 0027-4054. (Hozzáférés: 2024. december 11.)
Irodalom
szerkesztés- Ernst Kuhnert: Perses 1. In: Wilhelm Heinrich Roscher (szerk.): Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. 3,2. kötet, Leipzig 1909, 1985–1986. h. ([https://archive.org/details/ausfhrlichesle0302rosc/page/n168/mode/1up Digitalisat)).
