Pitanéi Arkeszilaosz

Pitanéi Arkeszilaosz (ógörögül: Ἀρκεσίλαος,latinul: Arcesilaus), (Pitané, i. e. 315 – Athén, i. e. 241) görög filozófus. A dialektikus szkepticista Középső Akadémia néven ismert filozófiai iskola egyik alapítója és első vezetője volt volt.

Pitanéi Arkeszilaosz
Született	i. e. 315 Pitané
Elhunyt	i. e. 241 Athén
Állampolgársága	athéni
Foglalkozása	filozófus
Tisztsége	Paltón Akadémiájának szkholarkhésze (i. e. 260-as évek – i. e. 241)
Filozófusi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ókori Görögország – Ókor –
Iskola/Irányzat	szkepticizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitanéi Arkeszilaosz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Arkeszilaosz az anatóliai Pitané nevű településen született. Első tanítója a matematikus Autolükosz volt, később egy athéni szemész, Xantosz tanítványa lett, majd Theophrasztoszé és még később Krantóré. Diogenész Laertiosz feljegyzéseiből tudjuk, hogy tékozló életet élt s „szeretett lakmározni, de csak azokkal akik vele egy véleményen voltak.” Bár nyilvánosan együtt élt két hetérával és a férfiakat sem vetette meg, sohasem nősült meg és gyerekei sem születtek. Szmürnai Hermipposzra hivatkozva Diogenész azt állítja, hogy Arkeszilaosz hetvenöt éves korában halt meg, halálát „keveretlen bor túlzott fogyasztása” okozta.

Filozófiája

Arkeszilaosz meglátása szerint nincs megítélhető különbség az igaz és a hamis percepció között. Tanításaiban azt a szkeptikus gyakorlatot alkalmazta, hogy bármely kérdésről is volt szó, mindkét lehetséges válasz mellett/ellen érvelt.

Valószínűleg Arkeszilaosztól származik az akadémiai szkepszis Cicerótól idézett négy fő tétele: Az első: létezik hamis képzet; a második: ez nem fogható fel; a harmadik: ha van több képzetünk, amelyek semmiben sem különböznek egymástól, lehetetlen, hogy közülük egyeseket fel lehessen fogni, másokat nem; a negyedik: egy olyan, érzéki eredetű igaz képzet sincs, amely mellett ne állna ott egy másik képzet, amely attól semmiben sem különbözik, amelyet viszont nem lehet felfogni. Figyelembe véve azt a kritériumot is miszerint nem mindig tudunk megkülönböztetni egymástól megragadó és nemmegragadó képzeteket (részegség ill. álomargumentum) azt a következtetést vonta le a filozófus, hogy fel kell függesztenünk az ítéleteinket.

Források

• Antik szkepticizmus. Szerk. Kendeffy Gábor. (hely nélkül): Atlantisz Kiadó. 1998. ISBN 963-9165-05-0  
• Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X  
• Filozófiai kisenciklopédia. Szerk. Bánki Dezső. (hely nélkül): Magyar Könyvklub. 1993. ISBN 963-09-3673-9  

További irodalom

• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.