Puha hatalom
A puha hatalom (nemzetközileg széles körben használt angol kifejezéssel soft power) politikai fogalma a társadalmi, politikai, állami hatalomnak azokat a viselkedési formáit, eszközeit és politikáit jelöli, amelyek értékalapú vonzással befolyásolják a másik fél viselkedését, arra ösztönözve, hogy kényszerítő erő nélkül, önként fogadja el a másik céljait. Más megfogalmazásban egy ország által sugárzott értékek összessége.
Leírása
szerkesztésJoseph Nye, a Harvard Egyetem professzora, neves politikai elemző kezdte alkalmazni a 80-as évek végén[1] a hard power, soft power és a smart power fogalmait, azaz a kemény, a puha és az okos erőt. A kemény hatalom egy állam hatalmának hagyományos felfogása, a katonai és a gazdasági erő. Az okos hatalom pedig a kemény és a puha hatalom kombinációja.[2]
A puha hatalom származhat az ország mások számára vonzó kultúrájából, követendőnek tartott politikai értékeiből vagy erkölcsi tekintéllyel bíró külpolitikájából. Bizonyos helyzetekben a soft power eszközeként működhet a katonai és a gazdasági hatalom is (felszabadítás, békefenntartás, segélyek, támogatások), bár ezt a kettőt általában hard power, azaz kemény hatalmi típusú hatalmi eszközként tartjuk számon.
Rangsorok
szerkesztésSzámos nemzetközi politológiai intézmény évente elkészíti az országok rangsorát az adott intézet szerint mért soft power, puha hatalom összefüggésében.[3] Ezek a tanulmányok számos tényezőt vizsgálnak, köztük az adott ország diplomáciai hálózatának kiterjedtségét, a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatot, oktatási intézményeinek vonzerejét, kulturális és gasztronómiai attrakcióit, az üzleti vállalkozások iránti vonzerejét, digitális lábnyomát, lakóinak közvéleményét.
| Brand Finance's Global Soft Power 2023[4] |
ISSF's World Soft Power Index 2023[5] |
Monocle's Soft Power Survey 2022[6][7] |
Portland's The Soft Power 30 Report 2019[8] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Soft Power: The Means To Success In World Politics. PublicAffairs, ix, xi. o. (2004. március 16.). ISBN 9781586482251
- ↑ https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/neb/article/view/5872
- ↑ https://kitekinto.hu/2017/07/19/europan-kivul/franciaorszag-lett-a-legnagyobb-soft-power-hatalom/115684/
- ↑ „Australia slips again in global soft power ranking”, The Sydney Morning Herald, 2023. március 2.
- ↑ World Soft Power Index 2023. [2023. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
- ↑ „Soft Power Survey: Part one”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ „Soft Power Survey: Part two”, Monocle (Hozzáférés: 2023. január 15.)
- ↑ The Soft Power 30 - Ranking. Portland. [2017. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 28.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Soft power című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.