Régészeti korszakok

Régészeti korszakoknak nevezzük a kizárólag a régészet módszereivel megállapított korszakbeosztást. A fő korszakokat a használt alapvető technológiák (kőeszközök, fémeszközök), ezeken belül a gazdálkodási módszerek (vadászat és gyűjtögetés, állattenyésztés, növénytermesztés) és egyéb technológiák (edényművesség stb.) és kulturális elemek (díszítések stb.) alapján különböztetik meg egymástól. Egy korszak hozzávetőleges idejét radiokarbonos kormeghatározással határozzák meg. Pontosabb meghatározást tesz lehetővé, amennyiben lehetőség van rá, a dendrokronológia. A korok egymásutánisága és ideje általában más és más a különböző földrajzi helyszíneken. A térben és időben a lehető legszűkebb, már határozott jellemzőkkel leírható korszakot régészeti kultúrának nevezik. Egy régészeti korszakot vagy kultúrát a történelmi korszakok egy konkrét történésével, népével általában akkor tudunk egyeztetni, ha a leletek között írásos emlékek is vannak.

Általános felosztás

• Kőkor
• Rézkor
• Bronzkor
• Vaskor

A régészeti forrásanyag rendszerezésére a dán Christian Thomsen, a koppenhágai Nemzeti Múzeum ókori gyűjteményének vezetője alakította ki háromperiódusos modelljét a 19. század elején. Ő kőkort, bronzkort és vaskort különböztetett meg.. A rézkor fogalmát Pulszky Ferenc alkotta meg az 1870-es években, amikor a Kárpát-medencében fellelhető nagyszámú, nagyméretű és feltűnő réztárgyak alapján bebizonyította, hogy az őskor addigi hármas tagolása – kő-, bronz- és vaskor – mellé indokolt a rézkor beiktatása is.

Régészeti kultúrák

A régészek a jellegzetes azonosságokat mutató leletegyütteseket földrajzi terület, illetve korszak szerint összekapcsolják, mint a feltételezhetően összetartozó emberi közösségek, törzsek vagy népek hagyatékát. Ezeket az összetartozó leletegyütteseket, illetve a mögöttük álló hajdani kultúrákat nevezik régészeti kultúráknak.

Régészeti kultúrák szócikkei a Wikipédiában:

Európai késő őskőkori (felső paleolitikumi) kultúrák

Európában a kőiparoknak is nevezett felső paleolitikumi kultúrák legtöbbjét a franciaországi lelőhelyeik után nevezték el, ahol elsőnek megtalálták a hozzájuk tartozó eszközöket.. Magyarországi lelőhelyről nevezték el ugyanakkor a legrégibb felső paleolitikumi kultúrát, a Szeleta-kultúrát. A nemzetközileg elismert európai felső paleolitikumi kultúrák tehát a következők:

• Szeleta-kultúra
• châtelperroni kultúra
• aurignaci kultúra
• gravette-i kultúra
• solutréi kultúra
• magdaléni kultúra

Európai mezolitikus kultúrák

• Lyngby-kultúra
• Ahrensburgi kultúra
• Duvansee-kultúra
• Tardenoisi kultúra
• Lepenski Vir
• Cardium-díszes kerámia kultúrája

Egész Európa

• Vonaldíszes kerámia kultúrája (középső neolitikum)
• Harangedényes kultúra (bronzkor)
• Villanova-kultúra

További kárpát-medencei kultúrák

• Vinča hatás
  • Petresti kultúra (középső neolitikum)
• Cucuteni-Tripolje hatás
  • Erősdi kultúra (késő neolitikum)
• (Nyitraludányi) Ludanice kultúra (korai rézkor)
• Kosztoláci kultúra (késő rézkor)
• Somogyvár–Vinkovci-kultúra (kora bronzkor)
• Hévmagyarádi kultúra (középső bronzkor)
• Kárpát-vidéki halomsíros kultúra (középső bronzkor)
• (Cseke) Čaka kultúra (késő bronzkor)

Más európai területek

• Lausitzi kultúra (bronzkor)

Balkán

• Proto-Sesklo-kultúra (korai neolitikum)
• Korai Sesklo (korai neolitikum)
• Karanovo kultúra (korai neolitikum)
• Danilo kultúra (korai neolitikum)
• Késői Sesklo (középső neolitikum)
• Korai Vinča (középső neolitikum)
• Boiani kultúra (középső neolitikum)
• Dimini (középső neolitikum)
• Késő Vinča (késői neolitikum)
• Cucuteni–Tripolje-kultúra (késői neolitikum)
• Gumelnita kultúra (késői neolitikum)
• Sopot–Bicske-kultúra (késői neolitikum)

Kelet-Európa

• Jamna-kultúra

Ázsia

• Közel-Kelet
  • Anatóliai civilizációk régészeti lelőhelyei
  • Kebara-kultúra, Izrael és Jordánia (paleolitikum)
  • Zarzi-kultúra, Irak (paleolitikum)
  • Natúf-kultúra, Palesztina és Jordánia (mezolitikum)
  • Kerámia előtti neolitikus A-kultúra, Anatólia, Palesztina, Jordánia, Szíria és Irak (neolitikum)
• Közép-Ázsia
  • Botaji kultúra, Kazahsztán (rézkor)

Források

• ↑ Ezredfordulón: Horváth László András – M. Virág Zsuzsanna: V. A rézkor. In Visy Zsolt et al: Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest: (kiadó nélkül). 2003. arch Hozzáférés: 2012. június 21.  
• ↑ Magyarország története I.: Gábori Miklós: II. fejezet: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha Antal et al: Magyarország története I: Előzmények és magyar történet 1242-ig. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1984. = Magyarország története, 9630509296. ISBN 9630535602  
• ↑ Piggott: Stuart Piggott: Az európai civilizáció kezdetei. Budapest: Gondolat. 1987. ISBN 963 281 831 8  
• ↑ Renfrew: Colin Renfrew: A civilizáció előtt. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 9633896959  
• ↑ Stringer - Andrews: Chris Stringer - Peter Andrews: Az emberi evolúció világa. Pécs: Alexandra. 2005. ISBN 9633695376