Reebok

sporteszköz-gyártó cég
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 12.

A Reebok (ejtsd: ríbok) a világ egyik legnagyobb sporteszköz-gyártó cége. Futó- és szabadidős cipőket, valamint egyéb ruhadarabokat gyárt.

Reebok
Típus
  • üzleti vállalkozás
  • vállalkozás
Alapítva1895
Névadóőzantilop
SzékhelyBoston
AlapítóJoseph William Foster
Iparág
Formanyilvánosan működő részvénytársaság
Termékeksportfelszerelés
Anyavállalata
LeányvállalataiJofa
A Reebok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reebok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A cég elődje 1895-ben alakult az angliai Boltonban. A brit származású Joe Foster alapította. Joe ekkor még az apja boltjában dolgozott, itt találta fel az első futócipőt. Ebben az időben még J.W. Foster and Sons néven működött a vállalat.

1958-ban Reebok-ra változott a cég neve. Ugyanebben az évben Jeff Foster, Joe fia is bekapcsolódott a vállalkozásba. A nevet egy antilopfajta afrikaans nyelvű elnevezéséről kapták.

1979-ben felfigyelt a vállalatra az üzletember Paul Fireman, és megkérdezte az alapítókat, hogy terjesztheti-e a Reebok termékeket Amerikában. A cég alapítói természetesen igent mondtak, így beindult a vállalat szekere.

Az 1980-as években készült el a Reebok első széles körben eladott futócipője. Ebben az évtizedben kezdtek el atlétákat is leszerződtetni reklámkampányaikhoz, illetve szponzorként is tevékenykedtek számtalan sporteseményen. Ez az imázs a cég egész fennállására kiterjedt.

A Reebok híres lett különféle innovációról is. A cég "Pump" nevű cipői forradalminak számítottak bemutatásuk idejében, 1989-ben.

2005-ben a német Adidas felvásárolta a Reebokot.

A Reebok híres lett reklámkampányairól is. A világon számtalan sportoló felsőfokon beszél a vállalat termékeiről.

A Reebok irodája a massachusettsi Cantonban található.

2021-ben az Adidas eladta a Reebokot az Authentic Brands Groupnak 2.5 milliárd dollárért.[1]

  1. Adidas ends Reebok era with $2.5 bln sale to Authentic Brands” (Hozzáférés: 2021. augusztus 12.) 
  NODES
os 9
text 1
web 1