Reichenau (Karintia)

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. október 31.

Reichenau osztrák község Karintia Feldkircheni járásában. 2016 januárjában 1822 lakosa volt.

Reichenau
Ebene Reichenau
Ebene Reichenau
Reichenau címere
Reichenau címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásFeldkircheni járás
Irányítószám9564, 9565
Körzethívószám04275
Forgalmi rendszámFE
Népesség
Teljes népesség1822 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1095 m
Terület113,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 15″, k. h. 13° 53′ 35″46.854167°N 13.893056°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 15″, k. h. 13° 53′ 35″46.854167°N 13.893056°E
Reichenau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reichenau témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Reichenau a Feldkircheni járásban
 
A St. Lorenzen-i Szt. Anna-templom
 
Sankt Margarethen temploma

Reichenau Karintia északi részén fekszik, a Gurktali-Alpokban, a Gurk (a Dráva mellékfolyója) felső völgyében. Legmagasabb pontja a 2334 méteres Klomnock. A település a stájerországi Stadl-Predlitz-cel osztozik a Turracher Höhe hágón és a közel 20 hektáros Turrachi-tavon. A 4 hektáros Falkertsee teljes egészében Reichenauhoz tartozik. Az önkormányzat öt katasztrális községet[2] és 21 falut, településrészt fog össze.[3]

A környező települések: keletre Albeck, délkeletre Gnesau, délre Arriach, délnyugatra Feld am See és Afritz am See, nyugatra Bad Kleinkirchheim, északra Stadl-Predlitz.

Története

szerkesztés

A Gurktali-Alpok a bronzkorban népesedett be. Ebene Reichenauban egy vasércbányát már a kelta-római időkben is műveltek és a Gurk folyó neve is a római korszak előttről ered. A Római Birodalom idején római telepesek éltek a Gurk-völgyben, de arra nincs bizonyíték, hogy Reichenauban is megtelepedtek volna. A 6. század végén szlávok vándoroltak a térségbe, a korábbi romanizált kelta lakók pedig a távolabbi völgyekbe húzódtak vissza. Ennek ellenére a felső Gurk-völgy a 9. századig szinte teljesen lakatlan maradt.

A Frank Birodalom a 8. században meghódította a szlávokat, megkezdték megtérítésüket és bajor telepesek érkeztek; nagy földbirtokok kerültek az egyház és a kolostorok kezébe. A felső Gurk-völgy jelentős része a millstatti apátság birtokába jutott. A 10-12. században megkezdődött az erdők irtása és megjelentek a falvak (elsőként Gnesaut említik 1160-ban).

Az önkormányzat területén Lorenzenberg 1200 körül alapult, mai templomának elődjét 1216-ban szentelték fel. A völgy mocsaras aljában csak 1300 körül telepedtek meg; Reichenaut csak 1332-ben említik. Neve (Rauch=füst) égetéses erdőirtásra utal.

St. Lorenzen egyházközsége 1633-ban vált önállóvá. A maga 1460 m-en fekvő templomával ez a tartomány legmagasabban lévő egyházközsége.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1928-ban autóbuszjárat indult a Turracher Höhére, ami jelentősen elősegítette a turizmus fejlődését.

Lakossága

szerkesztés

A reichenaui önkormányzat területén 2016 januárjában 1822 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 2029 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97%-a volt osztrák állampolgár. 79,9% római katolikusnak, 15,8% evangélikusnak, 3,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
 
Osztrák-francia határkő 1814-ből
  • Ebene Reichenau Szt. Mártonnak szentelt plébániatemploma eredetileg 1384-ben épült; a mai késő barokk épület a 18. század közepén készült el. 1812 óta a különálló egyházközség plébániatemploma. A mellette lévő temetőt 1806-ban szenteltek fel.
  • Sankt Lorenzen Szt. Lőrinc-temploma Karintia legmagasabban fekvő plébániatemploma. Elődje, egy Szűz Máriának és Szt. Lőrincnek ajánlott kápolna 1216-ban készült. A mai templom román-gótikus alapú, amelyet a 18. században késő barokk stílusban átalakítottak.
  • Sankt Margarethen Szt. Margit-temploma 1307-ben már állt, 1433 óta plébániatemplom. Mai gótikus formáját a 15. század végén nyerte el. Déli falán 15. századi Szt. Kristóf-kép látható.
  • a wiedwegi evangélikus templom 1844-ben épült.
  • Sankt Lorenzen késő barokk Szt. Anna temploma
  • a Winkl melletti, 1893-ban kőből épült Ördöghíd (Teufelsbrücke)
  • Schuß faluban található egy 1814-ből való határkő, amely a francia Illír tartományok és Ausztria közti határt jelezte.
  • hüllőállatkert Patergassenben.
  • Reichanau területén található Karintia legmagasabban (1616 méteren) fekvő farmja, a Hochsinner.

Testvértelepülések

szerkesztés

Híres személyek

szerkesztés
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Ebene Reichenau, Sankt Lorenzen, Sankt Margarethen, Wiedweg, Winkl
  3. Ebene Reichenau (361 lakos), Falkertsee (32), Hinterkoflach (91), Lassen (15), Lorenzenberg (42), Mitterdorf (115), Patergassen (216), Plaß (38), Rottenstein (50), Sankt Lorenzen (22), Sankt Margarethen (100), Saureggen (29), Schuß (53), Seebach (33), Turracherhöhe (47), Vorderkoflach (77), Vorwald (255), Waidach (13), Wiederschwing (54), Wiedweg (85), Winkl (119) (2015 januári népesedési adatok)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Reichenau (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  NODES