Wikipédia

Remény (érzelem)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. augusztus 24. 1 változtatás vár ellenőrzésre.
Ez a szócikk az érzelmi fogalomról szól. Hasonló címmel lásd még: Remény (egyértelműsítő lap).
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

A remény egy optimisztikus elmeállapot, amely pozitív eredmények elvárásával kapcsolatos valaki életének eseményeire vonatkozóan, illetve általánosságban.[1] A reménykedik ige definíciója többek közt magába foglalja: a "magabiztos elvárást" és "a vágy eredményének várakozását."[2]

Ellentéte a reménytelenség és a depresszió.[3]

Pszichológiában

szerkesztés
 
Remény, ami a doboz mélyén marad. Allegorikus festmény, festője George Frederic Watts, 1886

Barbara Fredrickson pszichológia professzor azzal érvel, hogy a remény akkor érkezik meg, amikor krízis jelentkezik, hogy ezáltal új kreatív lehetőségek táruljanak fel.[4] Frederickson úgy érvel, hogy a nagy szükséggel szokatlanul nagy spektruma jelenik meg az elképzeléseknek, mint például a boldogság és az öröm, bátorság négy különböző területéről az önvalónak: kognitív, pszichológiai, szociális, vagy fizikai nézőpontból.[5] A reményteli emberek olyanok mint egy kis motor, mivel az mondják maguknak "Képes vagyok rá, képes vagyok rá".[6] Az ilyen optimizmus akkor gyümölcsözik, amikor az realisztikus, nem pedig naiv "hamis remény".[7]

Charles R. Snyder pszichológus a reményt egy cél létezéséhez köti, amelyet céltudatos terv követ a cél elérésére.[8] Alfred Adler hasonlóan érvelt acélkeresés központi szerepéről az emberi pszichológiában,[9] ahogyan hasonlóan tette olyan pszichológiai antropológus is, mint Ernst Bloch.[10] Snyder nyomatékosította a kapcsolatot a remény és mentális akaraterő között, mint a célok realisztikus kitűzése előtt is,[11] azzal érvelve, hogy a különbség a remény és az optimizmus között, hogy az előbbi gyakorlati utakat foglal magába, hogy egy fejlettebb jövőt érjünk el.[12] D. W. Winnicott egy gyermek antiszociális viselkedése kapcsán azt látta, hogy tudattalan reményt táplál a szélesebb társadalom felé, amikor a családból származó elégedettsége elmúlt.[13] Az objektumteória hasonlóan látja az analitikus átmenetet amit a tudattalan remény táplál.[14]

Reményelmélet

szerkesztés

Mint a pozitív pszichológia szakembere, Snyder tanulmányozta, hogy a remény és a megbocsátás hogyan hat ki az élet számos területére mint az egészség, munkavállalás, oktatás és személyes jelentéstartalom. Úgy gondolkodott, hogy három fő tényezője van a reményteli gondolkodásnak:[15]

  • Célok – Az élet célorientált megközelítése.
  • Útvonalak – Módok megtalálása a célok elérésére.
  • Hit – A változás és a célok elérésének hite.
 
Egy rózsa, amelyik a reményt fejezi ki az auschwitzi koncentrációs táborban

Más szavakkal a remény egy olyan megfigyelt képesség amely az útvonalakat a vágyott célokra deriválja és motiválja magát a hiten keresztül, hogy fel tudja használni ezeket az útvonalakat.

Snyder úgy érvel, hogy azok az egyének, akik képesek megvalósítani ezt a három komponenst és hitet fejlesztenek a képességükben, reményteli emberek akik tiszta célokat képesek kitűzni, többféle elérésmódot tudnak találni a céljaik elérésére és kitartóak akkor is, ha akadályokba ütköznek.

Snyder egy "Remény skálát" alkotott, amely azt mutatja, hogy a személy céltudata a cél elérésére az ő lemért reménye. Snyder különbséget tesz felnőtt mért remény és gyermek mért remény között. A felnőtt remény skála 12 kérdést tartalmaz; 4 méri az 'útvonal gondolkodást', 4 méri a hitet, és 4 helykitöltő. Minden alany minden kérdésre válaszol a nyolcpontos skálán.[16] Fibel és Hale a reményt a Synder reményskálája és a saját általánosított sikerelvárás skálája alapján méri (GESS), hogy empirikusan mérjék a reményt.[17] Snyder úgy tekintette, hogy a pszichoterápia segít az egyénnek a céljaira fókuszálni és tudást generálni azok eléréséhez.[18] Hasonlóan van egy kinézete és egy valóságmegragadás dimenziója a reménynek, ami megkülönbözteti a Nincs remény, Elveszett remény, Hamis remény és Valós remény, terminusokat, amelyek nézőpontjaikban és valóságtartalmukban különböznek.[19]

Reményteli Kinézet Kívánt Elközelezett
Reményteli kinézet
Torz valóság
Hamis remény 		Reményteli kinézet
Pontos valóság
Valós remény
Szkeptikus Nincs remény
Reménytelen kinézet
Torz valóság 		- Reménytelen Elveszett Megadott
Valóság felfogása
Informálatlan
Torz
Tagadott 		Informált
Pontos
Alkalmazott

A kortárs filozófus, Richard Rorty a reményt többre tartja a célkitűzésnél, mint egy metanarratívát, egy történetet amelyik egy jobb jövő elvárásával él. Rorty, mint posztmodernista, hisz a metanarratívákban, beleértve a keresztény történet, az utilitariánizmus, és marsizmus által bizonyított hamis reményekben; abban, hogy az elmélet nem tud társadalmi reményt adni; és hogy a liberális ember a társadalmi remény egy közmegegyezett elmélete nélkül kénytelen boldogulni.[20] Rorty azt mondja, hogy az ígéret egy új dokumentuma szükséges ahhoz, hogy társadalmi remény újra létezzen.[21]

Egészségügyben

szerkesztés

Főbb elméletek

szerkesztés

A számtalan model között, amelyik az egyén reményét vizsgálja, két főbb elmélet van, amelyik jelentős elismerést vívott ki magának a pszichológia területén. Az egyik ilyen elméletet Charles R. Snyder dolgozta ki, aki azzal érvel, hogy a reményt egy kognitív képességként kell értelmezni amelyik az egyén képességét mutatja egy bizonyos cél elérése érdekében.[22] Ez a modell azzal érvel, hogy az egyén képessége, hogy reményteli legyen kétfajta gondolkodásmódtól függ: hitgondolkodás és útvonal gondolkodás. A hitgondolkodás azt mutatja mennyire eltökélt az egyén a célja elérésében a lehetséges akadályok ellenére, míg az útvonal gondolkodás olyan módokra utal, amelyeken a személy hiszi, hogy el tudja érni a bizonyos célokat.

Snyder elméletében a remény egy olyan mechanizmus, amelyet a pszichoterápia során gyakran meg lehet figyelni. Ezen alkalmak során a a terapeuta segít a kliensnek túljutni az akadályokon amelyek a céljuk elérésében gátolják őket. A terapeuta ekkor segít a kliensnek realisztikusa és releváns célokat kitűzni, és segít nekik, hogy reményteliek maradjanak a céljaik elérése érdekében, javaslatokat tesz a helyes útvonalakra is.

Míg Snyder elmélete segít az egyénnek túljutnia az akadályokon és motivációt merítanie, a másik főbb elméletet Kaye A. Herth hozta létre, ami különösképpen az egyén jövendőbeli céljaival foglalkozik, ahogyan azok a betegségekkel való megküzdésekre irányulnak.[23] Herth úgy tekint a reményre, mint egy "motivációs és kognitív tényezőre, amely elméletileg szükséges a cselekvéshez a célok elérésének érdekében".[24] Realisztikus és elérhető célok kitűzése ebben a helyzetben nehezebb, mivel az egyén valószínűleg nem akar közvetlen irányítást nyerni az egészsége jövőjét illetően. Ehelyett Herth azt javasolja, hogy a céloknak közvetlenül azzal kell foglalkoznia, hogy személy hogyan birkózik meg a betegséggel.[24]

Míg a célok természete Snyder modelljében különbözik Herth modelljétől, mindketten a személyes motiváció fenntartójaként tekintenek a reményre, amely végül az optimizmus nagyobb érzékeléséhez vezet.

Főbb empirikus következtetések

szerkesztés

A remény fontos tényezője a betegségből való felépülésnek; erős pszichológiai hasznot hoz a pácienseknek, segíti őket, hogy hatékonyabban birkózzanak meg a betegséggel.[25] Például a remény motiválja az embereket az egészséges viselkedés megteremtésében, mint például gyümölcsök és zöldségek fogyasztása, a dohányzásról való leszokás és a rendszeres testedzés. Ez nem csupán megnövel az ember esélyét, hogy felépüljön a betegségből, hanem segít abban, hogy különféle betegségek ki sem tudjanak fejlődni.[26] Azok a páciensek akiknek magas szintű a reménykedésük, jobb perspektívával bírnak az életveszélyes betegségek tekintetében, és az életminőségük is megnő.[27] A hit és az elvárás amelyek a remény kulcstényezői, blokkolják a fájdalmat a páciensekben akik krónikus betegségben szenvednek endorfinok felszabadításával és morfin teremtésével. Ennek megfelelően a folyamat során a hit és az elvárás láncreakciót tud létrehozni a testben amelyik valószínűbben tud felépülni a krónikus betegségből. Ez a láncreakció különösen evidens a placebo hatás leírása során, olyan helyzetekben amikor a remény az egyetlen változó tényező, amely segíti a páciensek felépülését.[26]

Végső soron a tanulmányok megmutatták, hogy a remény fenntartása egy betegségből való felépülés kapcsán hasznos. A felépülés során érzett reménytelenség sok esetben visszás egészségügyi következményeket teremtett a páciens számára.[forrás?] Ehhez hozzájárul, hogy egy nagyobb mennyiségű remény a kognitív terápia előtt és alatt csökkentett PTSD-hez kapcsolódó depressziótünethez vezetett háborús veteránoknál.[28] A remény társul a szubjektív egészség pozitívabb felfogásaihoz is. Viszont a kutatási irodalom megjegyezte, hogy a kapcsolat a remény és a komolyabb tünetegyüttesek között nem ilyen tiszta, olyan egyénekkel kapcsolatban akik schizophrenia diagnózisával élnek.[29]

Alkalmazások

szerkesztés

A remény bevonása a kezeléssel kapcsolatos programokban a fizikai és mentális egészségre is hatással van. A remény egy mechanizmus arra, hogy fejlettebb kezelést kapjon PTSD, krónikus fizikai betegség, és végzetes betegség kapcsán.[28][29] A mentális egészség gyakorlatán belül a klinikusok azt javasolták, hogy a remény közbeavatkozásként támogassa a tradicionális kognitív viselkedésterápiát.[29] A fizikai betegség támogatásával kapcsolatában a kutatások azt feltételezik, hogy a remény endorfinokat és enkefelint képes felszabadítani, amely segít a fájdalom elmulasztásában.[26]

Haszon

szerkesztés

A remény hatása az egyén felépülési folyamataira az empirikus és elméleti kutatások alatt erősen alá van támasztva.[29]

Kultúrában

szerkesztés
 
Szíriai menekültlány reményteli arckifejezéssel

A globalizáció tekintetében, a remény a gazdasági és társadalmi támogatottságra fókuszál.

Ázsia részeiben a remény egy szekuláris és materialista formát vesz fel a gazdasági növekedés elérése érdekében. Az elsődleges példák a kínai és indiai gazdaságról szólnak, a kindia fogalmával kapcsolatban állva. Egy másodlagosan releváns példa a kortárs építészet használata a növekvő gazdaságokban, mint például a Shanghai World Financial Center, Burj Khalifa és Taipei 101, amelyek reményt sugallnak a származási helyeik számára.[30] A kaotikus környezetekben a reményt kulturális határokon túl érik el, a szíriai menekült gyerekeket az UNESCO oktatási projekt támogatja a kreatív oktatásban és a pszichoszociális segítségnyújtásban.[31] Egy másik interkulturális támogatás a remény megteremtésére az étkezés kultúrájára hagyatkozik amely a menekültek kulturális traumájától való eltávolodása során jelentkezik.[32]

Irodalomban

szerkesztés
 
Pandora megpróbálja a dobozt visszazárni, amelyet kiváncsiságának kapcsán nyitott ki. Balról a világ gonoszságai akadályozzák a menekvésben. A karcolat F. S. Church festményén alapul.

Egy klasszikus idézet a reményről ami a modern nyelvbe jutott az a fogalom, hogy a "remény örökkévaló forrás"Alexander Pope Emberi esszé művéből, a mondat úgy szól, "A remény az emberi mellből származik örökké, az ember soha sincs, de mindig meg lesz áldva."[33] Másik népszerű idézet, a "remény a dolog tollakkal" Emily Dickinson költeményéből.[34]

A remény művészeti cselekmény-hajtóerő lehet, ami a dinamikus karakterek változását segíti. Egy általánosan megértett referencia a nyugati popkultúrából a "Egy új remény" az első eredeti filmekből, a sci-fi űropera kapcsán.[35] Az alcím arra utal, hogy az egyik főszereplő, Luke Skywalker, aki a jövőben jót tud tenni, végül legyőzi a gonoszt.

A fecske a remény szimbóluma Ezópusz meséiben és számos más történelmi irodalomban.[36] Reményt szimbolizál részben azért mert az első madarak között van, akik tél végén megjelennek és elkezdik a tavaszt.[37]

Izrael himnusza, a התקווה, magyarosan Ha-Tikváh (A remény) a holokauszt idején íródott, a rabok szabadulásának reményéről szól.

Mitológiában

szerkesztés

Elpis (Remény) a görög mitológiában Zeusz és Prométheusz történetében jelenik meg. Prométeusz ellopta a tüzet Zeusztól, ami feldühítette a legfelsőbb istenséget. Cserében Zeusz megteremtett egy dobozt, ami mindenféle gonoszságot tartalmazott, amiről a doboz megszerzője nem tudott. Pandora kinyitotta a dobozt, bár figyelmeztették, hogy ne tegye, és sok káros szellemet, járványt és betegséget hozott az emberekre. A kapzsiság, irigység, bizalmatlanság, szenvedés, düh, bosszú, kéjvágy és kétségbeesés szelleme szabadult rá az emberekre. A dobozban maradt viszont egy gyógyító szellem, amelyet reménynek hívnak. Az ókori időktől tudták az emberek, hogy a remény szelleme képes meggyógyítani a szenvedéseket, és segít elviselni a betegséget, katasztrófát, veszteséget és fájdalmat amit a rossz szellemek okoznak.[38] Hésziodosz munkájában a remény megtestesítője Elpisz.

A nordikus mitológiában (Vön) egy nyálcsepp ami a Fenris Farkas szájából csepeg:[39] a bátorságukat a reménytelenségükben tudják legjobban értékelni.[40]

Vallásban

szerkesztés

A remény egy kulcsfogalom a legfőbb világvallásokban, amelyik kapcsán gyakran hiszik, hogy az egyén vagy a közösség eléri a mennyeket. A vallástól függően a remény előfeltétele vagy mellékes járuléka lehet a spirituális eléréseknek.

Kereszténység

szerkesztés
 
Az emberek a lourdes-i szent vizet gyűjtik össze, Franciaországban.

A remény az egyike a három teológiai erénynek a keresztény valláson belül[41] a hittel együtt és az adományozással karöltve.[42] A "Remény" a bibliában erős és magabiztos elvárást jelent a jövendőbeli eredménnyel kapcsolatban (lásd Titusz 1:2). A modern időkben a remény megfelel a bizalomnak és a magabiztos elvárásnak.[43] Pál apostol úgy érvelt, hogy a remény a megváltás forrása a keresztények számára."[43] (lásd Pál levele a rómaiakhoz. 8:25).

Hinduizmus

szerkesztés

A hinduizmus történeti irodalmában a remény neve Pratidhi,[44] vagy Apeksh.[45][46] A vágy és a kívánság fogalmával együtt tárgyalják. A védákban a karma kapcsolatban áll a rituális áldozatokkal (yajna), a remény és a siker a rituálék helyes végrehajtásától függ.[47][48] Visnu smriti a remény képe, morálé és munkáé, amely az erényes emberben csúcsosodik ki, aki kocsit hajt amit a reményteli vágyai hajtanak, az öt érzékén keresztül, aki az erény útján tartja a kocsit, és így nem vonják el figyelmét olyan rossz dolgok, mint düh, kapzsiság, és más hasonló dolgok.[49]

Az elkövetkezendő évszázadokban a karma fogalma a szent áldozatoktól az emberi cselekedetekre módosult, amely a társadalmat és az emberi létezést szolgálja.[47][48]– egy filozófia, amit a Bhagavad Gita említ. A remény a hitek és motivációk struktúrájában egy hosszútávú karmikus fogalom. A hindu hitben a cselekedeteknek következményei vannak, míg az egyén erőfeszítése vagy munkája gyümölcsözik avagy sem, a jót szolgálja (karma) és azt, hogy az egyén hogyan járja az útját.[47][50][51][52]

Lábjegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Hope | Define Hope at Dictionary.com. Dictionary.reference.com, 1992. november 27. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  2. ↑ Hope – Definition and More from the Free Merriam-Webster Dictionary. Merriam-webster.com. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  3. ↑ B. Kirkpatrick ed., Roget's Thesaurus (1995) pp. 852–3
  4. ↑ Fredrickson, Barbara L.. Why Choose Hope? (2009. március 23.). Hozzáférés ideje: 2012. október 2. 
  5. ↑ Fredrickson, Barbara L., et al. (2008): Open Hearts Build Lives: Positive Emotions, Induced Through Loving-Kindness Meditation, Build Consequential Personal Resources. Journal of Personality and Social Psychology, 95, pp. 1045–1062. [2020. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  6. ↑ Mental Health, Depression, Anxiety, Wellness, Family & Relationship Issues, Sexual Disorders & ADHD Medications. Mentalhelp.net. [2012. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  7. ↑ D. Goleman, Emotional Intelligence (1996) p. 88
  8. ↑ Breaking down Barack Obama's Psychology of Hope and how it may help you in trying times… – Wellness, Disease Prevention, And Stress Reduction Information. Mentalhelp.net, 2008. november 5. [2012. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  9. ↑ Eric Berne, What Do You Say After You Say Hello? (1974) p. 57-8
  10. ↑ Peter Berger, A Rumour of Angels (1973) p. 79
  11. ↑ Snyder, Charles D. The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, pp. 7–8
  12. ↑ Snyder, Charles D. The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, pg. 19
  13. ↑ D. W. Winnicott, The Child, the Family, and the Outside World (1973) pp. 228–9
  14. ↑ P. Casement, Further Learning from the Patient (1990) p. 7
  15. ↑ Hope Theory. Teachingpsychology.files.wordpress.com . (Hozzáférés: 2017. június 13.)
  16. ↑ Snyder, C. R., Rand, K. L., & Sigmon, D. R. (2002). Hope Theory: A Member of the Positive Psychology Family. In C. R. Snyder & S. J. Lopez (Eds.), Handbook of positive psychology (pp. 257–276). New York: Oxford University Press.
  17. ↑ Self-concept, Hope and Achievement: A look at the relationship between the individual self-concept, level of hope, and academic achievement. Missouriwestern.edu, 1997. május 1. [2012. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  18. ↑ Snyder, Charles D., The Psychology of Hope: You Can Get Here from There. New York: The Free Press, 1994, p. 10
  19. ↑ Emotional Competency - Hope. www.emotionalcompetency.com . (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  20. ↑ D. L. Hall, Richard Rorty (1994) p. 150 and p. 232
  21. ↑ Rorty, Richard. Philosophy and Social Hope. London: Penguin Books, 1999
  22. ↑ The Psychology of Hope. New York, NY: Free Press (1994. december 23.) 
  23. ↑ (2011. december 23.) „A Meta-Analysis of Hope Enhancement Strategies in Clinical and Community Setting”. Psychology of Well-Being: Theory, Research and Practice 1, 5. o. DOI:10.1186/2211-1522-1-5. 
  24. ↑ a b (2000. december 23.) „Enhancing hope in people with a first recurrence of cancer”. Journal of Advanced Nursing 32 (6), 1431–1441. o. DOI:10.1046/j.1365-2648.2000.01619.x. PMID 11136411. 
  25. ↑ (2008. december 23.) „Hope, expectations, and recovery from illness: A narrative synthesis of qualitative research”. Journal of Advanced Nursing 64 (6), 564–573. o. DOI:10.1111/j.1365-2648.2008.04815.x. PMID 19120569. 
  26. ↑ a b c „How hope can help you heal” (Hozzáférés: 2015. április 20.) 
  27. ↑ Reflections on hope and recovery. National Eating Disorder Information Centre. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  28. ↑ a b Does Hope Really Make a Difference? Scientific Findings. PsychCentral , 2012. augusztus 1. [2015. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  29. ↑ a b c d (2008) „Hope in psychiatry: a review of the literature”. Acta Psychiatrica Scandinavica 118 (6), 421–33. o. DOI:10.1111/j.1600-0447.2008.01271.x. PMID 18851720. 
  30. ↑ Moisi, Dominique. "The Culture of Hope." The Geopolitics of Emotion: How Cultures of Fear, Humiliation, and Hope Are Reshaping the World. New York: Doubleday, 2009. 30–55. Print.
  31. ↑ Five stories of hope from Zaatari refugee camp - United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization. www.unesco.org . (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  32. ↑ Refugees, United Nations High Commissioner for: Berlin refugee guides show off cultural riches from home. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  33. ↑ An essay on man – Alexander Pope – Google Boeken (1811). Hozzáférés ideje: 2012. október 2. 
  34. ↑ Dickinson, Emily: Hope is the thing with feathers. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  35. ↑ "A New Hope" – Star Wars. IMDb.com. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  36. ↑ Christos A. Zafiropoulos (2001), Ethics in Aesop's Fables: The Augustana Collection, ISBN 978-9004118676, Brill Academic, page 61
  37. ↑ Hope B. Werness (2006), The Continuum Encyclopedia of Animal Symbolism in Art, ISBN 978-0826419132, page 395
  38. ↑ Magaletta, Philip R., & Oliver, J.M (1999. április 1.). „The Hope Construct, Will, and Ways: Their Relations with Self-Efficacy, Optimism, and General Well-Being”. Journal of Clinical Psychology 55 (5), 539–551. o. DOI:<539::AID-JCLP2>3.0.CO;2-G 10.1002/(SICI)1097-4679(199905)55:5<539::AID-JCLP2>3.0.CO;2-G. PMID 10392785. 
  39. ↑ Tom Shippey, J. R. R. Tolkien (2001) p. 153
  40. ↑ Tom Shippey, The Road to Middle-Earth (1992) p. 140-3
  41. ↑ "hope" A Dictionary of Phrase and Fable. Edited by Elizabeth Knowles. Oxford University Press, 2006. Oxford University Press.
  42. ↑ Meaning of : Hope; Bible Definition. Bible-library.com. [2012. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  43. ↑ a b Hope | Bible.org – Worlds Largest Bible Study Site. Bible.org. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
  44. ↑ prati-dhi Sanskrit Lexicon, University of Koeln, Germany (2009), see page 666
  45. ↑ Apeksh Sanskrit Lexicon, University of Koeln, Germany (2009), see page 56
  46. ↑ apekSA Archiválva 2017. június 30-i dátummal a Wayback Machine-ben. Spoken Sanskrit-English dictionary Version 4.2, Germany (2008)
  47. ↑ a b c De John Romus (1995), Karma and Bhakti ways of Salvation: A Christological Perspective, Indian Journal of Theology, Volume 37, Issue 1, pages 1–14
  48. ↑ a b De Smet, R. (1977), A Copernican Reversal: The Gitakara's Reformulation of Karma, Philosophy East and West, 27(1), pages 53–63
  49. ↑ Maurice Bloomfield, The Mind as Wish-Car in the Veda, Journal of the American Oriental Society, Volume 39, pages 280–282
  50. ↑ David Krieger (1989), Salvation in the World – A Hindu-Christian Dialogue on Hope and Liberation, in Jerald Gort (Editor, Dialogue and Syncretism: An Interdisciplinary Approach), ISBN 0-8028-0501-9, see Chapter 14
  51. ↑ Jeffrey Wattles, The Concept of Karma in the Bhagawad Gita, Department of Philosophy, Wabash Center, Kent State University (2002)
  52. ↑ Oliver Bennett (2011), The manufacture of hope: religion, eschatology and the culture of optimism, International Journal of Cultural Policy, 17(2), pages 115–130

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hope című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További irodalom

szerkesztés
  • Averill, James R. Rules of hope. Springer-Verlag, 1990.
  • Miceli, Maria and Cristiano Castelfranchi. "Hope: The Power of Wish and Possibility" in Theory Psychology. April 2010 vol. 20 no. 2 251–276.
  • Kierkegaard, Soren A. The Sickness Unto Death. Princeton University Press, 1995.
  • Snyder, C. R. Handbook of hope: theory, measures, & applications. Academic [Press], 2000.
  • Stout, Larry. Ideal Leadership: Time for a Change. Destiny Image, 2006
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Remény_(érzelem)&oldid=26387824”
  NODES
chat 1
COMMUNITY 1
Idea 1
idea 1
INTERN 1