Sóstófalva
Sóstófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
| Sóstófalva | |||
 | |||
| Református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sztrakon Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3716 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 232 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″48.156960°N 20.987580°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″48.156960°N 20.987580°E | |||
 Sóstófalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Sóstófalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sóstófalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésSóstófalva Észak-Magyarországon található úgynevezett zsáktelepülés. Az ősfalu a Hernád folyó völgyében terült el, de a gyakori áradások miatt kb. 2 km-re távolabb, a völgyet határoló domb túloldalára települt az 1880-as években. A település közigazgatásilag a Szerencsi járáshoz tartozott. További közeli nagyváros Miskolc. Mindkét várostól egyaránt 21 km-re van. A települést kelet, észak és nyugat irányból összefüggő domb veszi körül, déli irányban a völgy a szomszédos Újcsanálos felé nyitott. A három történelmi vármegyét (Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén) magábafoglaló országrész zempléni területén található Abaúj-Torna és Zemplén határán.
A Hernád bal parti oldalán fekszik; a közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Alsódobsza, dél felől Újcsanálos, délnyugat felől Ócsanálos (Onga különálló településrésze), északnyugat felől pedig Szikszó.
Megközelítése
szerkesztésZsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a Gesztely-Megyaszó-Bekecs közt húzódó 3702-es útból kiágazó 37 102-es számú mellékúton.
Története
szerkesztésA település jelenlegi helyén és nevén csak 1896-tól létezik. Ezen a területen volt egy Sós nevű uradalmi gazda birtoka, annak közelében pedig egy tó, mely azóta kiszáradt. Az ősfalu a Hernád folyó partján terült el, melynek Hoporty volt a neve. A folyó gyakori áradása miatt lakosai távolabb kényszerültek, majd egy 1892-es tűzvészben a falu teljesen leégett, így kezdtek lakói a jelenlegi falu helyén építkezni és 1896-ban Sóstófalva nevet vette fel az új település. A Hernád menti települést már egy 1387-es irat is Hoporty néven említi. Régészeti leletek pedig neolit település maradványait is megtalálták ezen e helyen. A hajdani lakosság gazdálkodással földműveléssel foglalkozott, sokan jártak közülük napszámba a Sós uradalomba. A régi település hagyatéka a Református Templom harangja.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Minden László (független)[3]
- 1994–1998: Minden László (független)[4]
- 1998–2002: Sztrakon Béla (független)[5]
- 2002–2006: Sztrakon Béla (független)[6]
- 2006–2010: Sztrakon Béla (független)[7]
- 2010–2014: Sztrakon Béla (független)[8]
- 2014–2019: Sztrakon Béla (független)[9]
- 2019–2024: Sztrakon Béla (független)[10]
- 2024– : Sztrakon Béla (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 250 | 244 | 234 | 202 | 205 | 220 | 232 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 38,8%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,3% (18,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 82,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 26,3% református, 2,4% görög katolikus, 2,9% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).[13]
Közlekedése
szerkesztésMiskolc és Szerencs irányából a Volánbusz által üzemeltetett 3730-as járattal közelíthető meg.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Sóstófalva Helységnévtár
- ↑ Sóstófalva Helységnévtár
