STS–5

Az STS–5 volt az 5. amerikai űrrepülőgép-program és a Columbia űrrepülőgép 5. repülése. Az űrhajózás történetében először történt, hogy egy űrhajó négy fő legénységgel repült.

STS–5
Személyzet
Repülésadatok
Űrügynökség	NASA
Személyzet	Joseph Allen, Vance Brand, Overmyer, Lenoir
Űrrepülőgép	Columbia űrrepülőgép
NSSDC ID	[http://nssdc.gsfc.nasa.gov/nmc/spacecraftDisplay.do?id=1982-110A 1982-110A 1982-110A]
A repülés paraméterei
Start	1982. november 11. 12:19:00 UTC
Starthely	Cape Canaveral LC39-A
Keringések száma	81
Földet érés
ideje	1982. november 16. 14:33:26 UTC
helye	Edwards légitámaszpont
Időtartam	5 nap 2 óra 14 perc 26 mp
Űrhajó tömege	112 088 kg
Megtett távolság	3 397 082 km
Pálya
Perigeum	294 km
Apogeum	317 km
Pályahajlás
Föld körül	28,5°
Periódus
Föld körül	90,5 perc
Előző repülés Következő repülés STS–4 STS–6
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–5 témájú médiaállományokat.

Küldetés

A repülés célja a teljes rendszer világűrkörülmények között történő vizsgáztatása, illetve a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. Az első operatív repülés.

Jellemzői

Első nap

1982. november 11-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a 39A jelű indítóállványról emelkedett magasba. Orbitális pályája 90,5 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 294 kilométer, apogeuma 317 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 112 088 kilogramm, műveleti tömege a pályán 91 841 kilogramm, leszálló tömeg 7935 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor 14 551 kilogramm

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével telepítették a kommunikációs műholdakat: SBS–C (USA) és az Anik C-3 (Kanada). Felkészítés, kiemelés, pozícióba állítás után elengedték, saját hajtóművével geoszinkron pályára álltak.

Az első tervezett űrséta (kutatás, szerelés) az űrhajósok űrbetegsége miatt elmaradt. A személyzet elvégezte az előírt kutatási, kísérleti és tudományos feladatokat. Egy német anyagtudományi kísérlet nem sikerült, mert az akkumulátor lemerült állapotban volt.

Műszerek

1. Development Flight Instrumentation (DFI) – az űrsikló rendszereinek folyamatos ellenőrzésére telepített műszerrendszer utolsó alkalommal segítette az űreszköz fejlesztését (felszállás, orbitális mozgás, leszállás).
2. Aerodynamic Coefficient Identification Package (ACIP) – az űrsikló aerodinamikai tulajdonságait mérte a repülés ideje alatt,
3. Orbiter Experiment Program (OEX) – az űrsikló aerodinamikai együtthatójának meghatározása,
4. Detailed Supplementary Objective DSO S133 – az űrsikló kiegészítő programjainak ellenőrzése,
5. DSO S134 – kozmikus sugárzás mérése,
6. DSO S142 – az űrhajósok mozgásszervi változásainak mérése,
7. HBT – biotechnológia kísérletek végzése,
8. Passive Optical Sample Assembly (POSA) – az űrsikló passzív adatainak mérése,
9. Monodisperse Latex Reactor (MLR) – részecske-előállító reaktor,
10. Kereskedelmi kísérletet az Elektroforézis (CFES) vizsgálat.

Műholdak

SBS–C

Építette a Hughes Space and Communications Co. (HSC), Kalifornia. Üzemeltető társaság Bussines Satellite System (SBS) (USA).

Geoszinkron pályán álló távközlési műhold, Spin-stabilizált (lendkerekes) típus (HS-376). Hengeres alakú 2,16 méter, teljes magassága (összecsukott állapotban: 2,74 méter) nyitott állapotban 6,58 méter (antennarendszer). Súlya 1117 kilogramm. Felületét fényelemek borították, 2 darab NiCd akkumulátor tárolta az energiát éjszakai üzemmódban. Élettartama, várhatóan 10 év. Technikai felépítése elsősorban a számítógépes adatátviteli sebességet (480 Mbit) biztosította. Antennarendszere biztosította a földi állomások összeköttetését. Orbitális pályája 94 fokos hajlásszögű. A szilárd hajtóanyagú rakétamotor telepítés után 45 perccel segítette a pályára állást. Előző műhold az SBS-2 (1981-096A), következő műhold az SBS-4 (1984-093B). Aktív működési szolgálata 1995. június 1-ig tartott. Üzemideje alatt kémiai hajtóművével több pályakorrekciót végeztek.

Anik C–3

Építette a Hughes Space and Communications Co. (HSC), Kalifornia, együttműködve a Spar Aerospace, Toronto. Üzemeltető társaság Telesat, Kanada.

Geoszinkron pályán álló távközlési műhold, Spin-stabilizált (lendkerekes) típus (HS-376). Hengeres alakú 2,16 méter, teljes magassága (összecsukott állapotban: 2,82 méter) nyitott állapotban 6,43 méter (antennarendszer). Súlya 1238 kilogramm. Felületét fényelemek borították, 3 darab NiCd akkumulátor tárolta az energiát éjszakai üzemmódban. Feladata a kanadai belföldi kommunikáció elősegítése. Parabola-antennájának átmérője 1,8 méter. Üzemideje alatt kémiai hajtóművével több pályakorrekciót végeztek. Orbitális pályája 112,5 fokos hajlásszögű. Élettartama várhatóan 10 év. A szilárd hajtóanyagú rakétamotor telepítés után 45 perccel segítette a pályára állást. Előző műhold az Anik D1 5(1982-082A), következő műhold az Anik C2 7 (1983-059B).

Ötödik nap

1982. november 16-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton szállt le. Ez volt az első alkalom, hogy leszálláskor betonpályára érkezett az űrrepülőgép. Összesen 5 napot, 2 órát, 14 percet és 26 másodpercet (5,09 nap) töltött a világűrben. 3 397 082 kilométert (2 110 849 mérföld) repült, 81 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet

(zárójelben a repülések száma az STS–5-tel együtt)

• Vance Brand (2), parancsnok
• Robert Overmyer (1), pilóta
• Joseph Allen (1), küldetésfelelős
• William Benjamin Lenoir (1), küldetésfelelős

Visszatérő személyzet

• Vance Brand (2), parancsnok
• Robert Overmyer (1), pilóta
• Joseph Allen (1), küldetésfelelős
• William Lenoir (1), küldetésfelelős

Források

• STS–5. spacefacts.de. [2014. január 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
• STS–5. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
• STS–5. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
• STS–5. ksc.nasa.gov. [2007. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
• STS–5. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
• STS–5. nss.org. [2012. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–5 témájú médiaállományokat.