Saguntum ostroma

Saguntum ostroma a második pun háború nyitánya volt, Kr. e. 219 és 218 között zajlott. A város elfoglalása nyolc hónapot vett igénybe, de végül is sikerrel járt. Karthágó ezzel uralma alá hajtotta az Iberusztól délre fekvő területeket is, így felrúgva a Hasdrubal által kötött paktumot. Ezek után Róma hivatalosan is hadat üzent Karthágónak, amivel kezdetét vette a 18 évig tartó háború.

Saguntum ostroma
Saguntum vára
Konfliktus	második pun háború
Időpont	219-218
Helyszín	Saguntum
Eredmény	karthágói győzelem
Szemben álló felek
Karthágó Saguntum
Parancsnokok
Hannibal
Szemben álló erők
23 000 11 000
Veszteségek
3100 halott szinte a teljes haderő megsemmisült
Térkép
Saguntum Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 39° 40′ 35″, ny. h. 0° 16′ 24″39.676388888889, -0.27333333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Saguntum ostroma témájú médiaállományokat.

Hannibal tervei

Hannibal i. e. 221-ben, mindössze 26 évesen lett Hispania főparancsnoka. Két évet töltött el egy átfogó terv kidolgozásával. Róma tengeri fölénye miatt az egyetlen esélye a szárazföldi támadás volt, az Alpokon keresztül. Utánpótlásai fedezésére nem kerülhetett meg egy ilyen erős várat.

Az ostrom

A város terve egyszerű volt: kitartani, amíg a rómaiak felmentik őket. Tényleges segítség nem érkezett, ezért a várost nyolc hónap véres küzdelem után elfoglalták a karthágóiak.

Következmények

A város elfoglalása casus belliül szolgált a második pun háborúhoz.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Saguntum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.