Salva Kiir Mayardit
Salva Kiir Mayardit (1951. szeptember 13. –) szudáni politikus, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dél-Szudán első elnöke.
| Salva Kiir Mayardit | |
 | |
| Mayardit 2014-ben | |
| Dél-Szudán alelnöke | |
| Hivatali idő 2005. január 9. – 2005. augusztus 11. | |
| Elnök | Omar el-Besir |
| Előd | Pozíció létrehozása |
| Utód | Riek Machar |
| Szudán első alelnöke | |
| Hivatali idő 2005. augusztus 11. – 2011. július 9. | |
| Előd | John Garang |
| Dél-Szudán (autonóm terület) 2. elnöke | |
| Hivatali idő 2005. július 30. – 2011. július 9. | |
| Előd | John Garang |
| Utód | Pozíció megszűnése |
| Dél-Szudán 1. elnöke | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2011. július 9. | |
| Előd | Pozíció létrehozása |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái |
|
| Született | 1951. szeptember 13. (73 éves) Bahr el Ghazal, Angol-egyiptomi Szudán |
| Párt | Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg |
| Házastársa | Mary Ayen Mayardit |
| Foglalkozás |
|
| Vallás | római katolikus[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salva Kiir Mayardit témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésSzudáni polgárháború
szerkesztésKiir a déli területeken legnagyobb számban megtalálható dinka nép tagja, akárcsak a függetlenségi mozgalom előző vezetője, John Garang, habár nem ugyanahhoz a klánhoz tartoztak. Az első szudáni polgárháború idején, az 1960-as években az Anyanya nevű szeparatista hadsereghez csatlakozott. Az 1972-es Addis Ababa-i egyezmény idejére alacsony rendfokozatú tisztté lépett elő.[2] Amikor 1983-ban Garangot küldték el egy katonai lázadás elfojtására, ő a lázadók oldalára állt, és az akkor századosi rendfokozatot viselő Kiir, valamint sok más déli vezető is követte a példáját, létrehozva a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereget a második szudáni polgárháborúban. Mivel Garang ezredes kevés harci tapasztalattal rendelkezett, ezért nagymértékben az Anyanya veteránjaira, köztük Kiirre hagyatkozott a hadsereg vezetésében.[3] Kiir ennek köszönhetően a mozgalom katonai szárnyának vezetőjévé vált.[2]
Szudáni politikusként
szerkesztésA vezérkari főnöki tisztségéből megpróbálták elmozdítani 2004-ben, amely majdnem a szervezet széthullásához vezetett. A naivashai béke 2005-ös aláírása után Dél-Szudán alelnökévé nevezték ki. Miután Garang 2005. július 30-án életét vesztette egy helikopter-balesetben, őt választották ki utódjának, így ő lett Dél-Szudán elnöke és Szudán első alelnöke. A mozgalom katonai szárnyának körében azóta is nagy népszerűséget élvez katonai győzelmeinek köszönhetően.[2]
Kiir megjegyzése 2009 októberében a közelgő függetlenségi népszavazást illetően az volt, hogy ez egy választás aközött, hogy „valaki másodrendű legyen az országában” vagy „szabad ember a saját független hazájában”.[4] A 2010. januári tudósításokat, amelyek beszámoltak arról, hogy Kiir nem indul az elnökségért az áprilisi választáson, hanem a dél-szudáni újraválasztása az elsődleges számára, sokan úgy értelmezték, hogy a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg fő célja a függetlenség elérése.[5]
Kiirt 93%-kal választották újra a 2010-es dél-szudáni általános választáson, amelyet a nagyarányú győzelem miatt több sajtótermékben is Dél-Szudán első lépésének minősítettek az elszakadási folyamatban. A választást azonban sok kritika érte a demokratikus aktivisták és a nemzetközi megfigyelők részéről, akik megfélemlítéséről és kényszerítésről is beszámoltak.[6][7] Újraválasztása után Omar el-Besír szudáni elnök ismét kinevezte első alelnökké, az ideiglenes alkotmány alapján.[8]
Dél-szudáni elnökként
szerkesztésA 2011 januárjában tartott függetlenségi népszavazáson a szavazók 99%-a a függetlenség pártján állt.[9] Dél-Szudán 2011. július 9-én vált függetlenné, és Kiir lett az első elnöke. A magát reformerként meghatározó Kiir beiktatási beszédében arra kérte a dél-szudániakat, hogy bocsássák meg, de ne felejtsék el a szudániaktól elszenvedett igazságtalanságokat,[10] és általános amnesztiát hirdetett azon déli csoportok tagjai számára, amelyek addig a Szudáni Függetlenségi Hadsereggel hadakoztak a múltban.[11] Néhány hét múlva a rendőrségnek és a hadseregnek tartott nyilvános beszédében figyelmeztette őket, hogy a nemi erőszak, a kínzás és az emberi jogok más megsértése a fegyveres erők által bűncselekményekként lesznek kezelve, és az Igazságügyi Minisztérium keményen fel fog lépni ezek ügyében.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Church and state, The Economist, dated Jan 20th 2011, 18:01
- ↑ a b c „Profile: Salva Kiir”, 'BBC News', 2005. augusztus 2. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- ↑ Johnson, Douglas H.. The Root Causes of Sudan's Civil Wars. Indiana University Press, 66. o. (2003). ISBN 0253215846
- ↑ „S. Sudan president makes first call for independence”, 'Reuters', 2009. október 31. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- ↑ „Sudan would accept separation, says President Bashir”, ''BBC News, 2010. január 19. (Hozzáférés: 2010. január 26.)
- ↑ Gettleman, Jeffrey. „Bashir Wins Election as Sudan Edges Toward Split”, The New York Times, 2010. április 26.
- ↑ Válás szudáni módra (magyar nyelven). Népszabadság, 2010. december 29. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- ↑ Salva Kiir and Ali Osman appointed deputies of Sudan’s President Archiválva 2013. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben Sudan Tribune, 29 May 2010
- ↑ „Over 99 Percent in Southern Sudan Vote for Secession”, 2011. január 30. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ „South Sudan: Salva Kiir Calls for Forgiveness As South Gains Independence”, 2011. július 9. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ „Salva Kiir takes oath, grants amnesty to rebels”, 2011. július 9.. [2011. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
- ↑ Wadu, Waakhe Simon. „Salva Kiir Warns Armed South Sudan Forces Over Human Rights Abuse”, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 18.)
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Salva Kiir Mayardit című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Salva Kiir Mayardit témájú kategóriát.
