Spanyol alaktan

A spanyol nyelv alaktani (morfológiai) szempontból a flektáló nyelvek közé tartozik, amely röviden azt jelenti, hogy a szavak nehezen bonthatóak fel tőre és toldalékokra, inkább azok alakjának megváltozása fejezi ki a különböző funkciókat. Ezt az alakváltoztatást flexiónak nevezzük. A flexió a spanyolban lehet számbeli (egyes szám és többes szám megkülönböztetése), nembeli (a főnevek esetében hímnem és nőnem, a névmásoknál semleges is), az igék flexiója pedig személy–szám, mód, idő és aspektus szerint történhet. A spanyol alaktan – mint az újlatin nyelveké általában – a latin aranykori irodalmi nyelv alaktanához képest a névszóragozás radikális egyszerűsödését mutatja (az eseteket jelölő szóvégződések lekopása, valamint a hangsúlyrendszer átalakulásának köszönhetően), az igeragozási rendszerben viszont épp ellenkezőleg: a különféle körülírások térhódítása révén még tovább bővült a paradigma, új igeidők és formák születtek.

A spanyol szavak végződése és többes száma

Antonio de Nebrija szobra Madridban, a Biblioteca Nacional de España bejáratánál

A spanyol szavak magánhangzóra, az -y félhangzóra, valamint korlátozott számú mássalhangzóra – -d, -l, -n, -s, -r, -z, tudományos szavakban lehet még -m, -t, -x, illetve mindössze néhány szóban -j – végződhetnek. A leggyakoribb végződések a magánhangzó, az -s és az -n. Egyéb mássalhangzóra csak idegen szavak végződhetnek, a tudományos szavakban előforduló -x és -ps végződéseken kívül nem tűr meg más mássalhangzó-torlódást sem.

A többes szám képzési módjai (El plural)

A spanyolban a többes szám képzése – a szóhangsúlytól és a végződéstől függően – háromféleképpen történhet:

-s hozzáadásával,
-es hozzáadásával,
∅, vagyis a többes számú alak megegyezik az egyes számúval.

A spanyol -s többes szám – akárcsak a többi nyugati újlatin nyelvben – a latin tárgyesetű többes számból származik, mivel a vulgáris latinban a névszóragozás leegyszerűsödése során a tárgyeset lett a szavak elsődlegesen használt alakja. (Nyelvészek kutatásai szerint eredetileg mindenütt az -s volt a többes szám jele a vulgáris latinban, csak mivel a szóvégi -s keleten eltűnt, ezért a többes számot a latin a- és o-tövű alanyesetű többes számmal helyettesítették.) Az -es többes számú végződésben az -e- történetileg azt a szóvégi -e hangot őrzi, amely a nyelvi fejlődés során (már az óspanyol korszakban) lekopott az egyes számú alakokban. Ez tehát azt is jelenti, hogy minden spanyol szó, amely ma mássalhangzóra végződik, az óspanyol korszak kezdetén -e-re végződött.

A többesszám-képzés általános szabályai

-s hozzáadásával képezzük:
- a bármely hangsúlytalan magánhangzóra végződő szavak többes számát: például casa/casas ’ház/házak’, noche/noches ’este/esték’, libro/libros ’könyv/könyvek’;
- a hangsúlyos -á, -é, -ó végződésű szavak többes számát: például sofá/sofás ’kanapé/kanapék’, café/cafés ’kávé/kávék’, plató/platós ’színtér/színterek’;
- a nem -s, -x végződésű idegen szavak többes számát: például iceberg/icebergs ’jéghegy/jéghegyek’
-es hozzáadásával képezzük:
- az -l, -r, -n, -d, -z, -j, -y mássalhangzókra végződő szavak többes számát: például canal/canales ’csatorna/csatornák’, actor/actores ’színész/színészek’, tren/trenes ’vonat/vonatok’, actitud/actitudes ’viselkedés/viselkedések’, reloj/relojes ’óra/órák’ <szerkezet>, ley/leyes ’törvény/törvények’;
  - a -z végződésű szavak többes száma -ces: például actriz/actrices ’színésznő/színésznők’, pez/peces ’hal/halak’;
- a hangsúlyos -í, -ú végződésű népnevek többes számát: például bantú/bantúes ’bantu/bantuk’, iraní/iraníes ’iráni/irániak’;
- az -s, -x végződésű egyszótagú vagy véghangsúlyos szavak többes számát: fax/faxes ’fax/faxok’, mes/meses ’hónap/hónapok’, autobús/autobuses ’busz/buszok’;
a többes számú alak megegyezik az egyes számúval (vagyis változatlan):
- a nem véghangsúlyos -s, -x végződésű szavakban: például bíceps ’karizom/karizmok’, virus ’vírus/vírusok’, tórax ’mellkas/mellkasok’.
- az -l, -r, -n, -d, -z, -j végződésű harmadéles – tudományos vagy idegen – szavak: például polisíndeton ’kötőszóhalmozás/kötőszóhalmozások’.

Összefoglalva:

Végződés		A szó hangsúlyozása
Végződés		végéles	másodéles	harmadéles
magánhangzó	-a, -e, -o	-s
magánhangzó	-i, -u	-es	-s
félhangzó	-y	-es vagy (idegen szavakban) -is
mássalhangzó	-l, -r, -n, -d, -z, -j	-es (-z: → -ces)		∅
	-s, -x	-es	∅
	egyéb	-s

Kivételek és idegen szavak

A hangsúlyos -í, -ú végződésű szavaknál – a népnevek kivételével – a többes szám képzésében ingadozás figyelhető meg: tabú/tabúes/tabús ’tabu/tabuk’, bisturí/bisturíes/bisturís ’szike/szikék’ stb. Mindazonáltal a művelt norma szerint -es végződés ajánlott.
A mássalhangzóra végződő, főleg idegen, valamint az eredeti formában átvett latin (tudományos) szavak többes számának képzése változó, sokszor ingadozást mutat: déficit/déficits vagy déficit, club/clubes vagy clubs, récord/récords vagy récord, ultimátum/ultimatos/ultimátums/változatlan, álbum/álbumes vagy álbums stb.
A rendhagyó többesszámú szavakat a szótárak jelzik, például carácter/caracteres, régimen/regímenes, lord/lores stb.
A spanyol ábécé betűinek többes száma: aes, bes, ces, ches, des, es/ees, efes, ges, haches, íes, jotas, kas, eles, elles, emes, enes, eñes, oes, pes, cus, erres, eses, tes, úes, uves, equis, íes griegas / yes, zetas.

A többes szám és a hangsúly

A többes szám képzésekor a szóhangsúly – az előző részben említett rendhagyó esetek kivételével – megőrzi eredeti helyét, így az -es jelet kapó többesszámú szavaknál, mivel a szótagszám eggyel növekszik, a hangsúlyt jelölő ékezetet ennek megfelelően (szükség szerint) el kell hagyni vagy ki kell tenni a hangsúlyozás szabályainak figyelembevételével: például canción/canciones ’dal/dalok’, volumen/volúmenes ’kötet/kötetek’, útil/útiles ’hasznos/hasznosak’ stb.

Lásd még: Spanyol hangtan és Spanyol helyesírás

A névelő (El artículo)

A spanyol névelő használata nagyjából megegyezik a magyar névelők használatával. A névelőt nemben és számban ugyanúgy egyeztetni kell a főnévvel, mint a mutató névmásokat és a mellékneveket (lásd lentebb).

A határozott névelő (El artículo definido)

A klasszikus latinban nem használtak határozott névelőt; az újlatin nyelvekben – néhány kivételtől eltekinve – a latin ILLE, ILLA, ILLUD, ILLOS, ILLAS mutatónévmások és ragozott alakjai leegyszerűsédéséből alakultak ki. Alakjai a spanyolban:

Szám	hímnem	nőnem	semlegesnem
egyes	el	la (el)	lo
többes	los	las	—

Példák: el libro ’a könyv’ / los libros ’a könyvek’, la mesa ’az asztal’ / las mesas ’az asztalok’, lo bueno ’a jó’, lo malo ’a rossz’. A kiejtésben hangsúlyos a-val (írásban a- vagy ha-) kezdődő szavak előtt az erőltetett hangzás elkerülésére a la nőnemű határozott névelő egyes számban el alakot vesz fel: el área (de: las áreas), el habla (de: las hablas). Ez az el névelő csak azonos alakú a hímnemű el névelővel, ugyanis a hímnemű el nevélő a latin ILLE, a nőnemű el és la alakok pedig egyaránt a latin ILLA rövidüléseiből származnak (ILLA > óspanyol ela > el / la). Ugyanezekből az alakokból származnak egyúttal a harmadik személyű személyes névmások is, amelyeknek szintén nem voltak önálló alakjaik a latinban; ennek szemléltetésére lásd az alábbi táblázatot:

Szám / eset	Latin	Spanyol
	Latin	hangsúlyos alak	hangsúlytalan alak
	Alanyeset
Egyes szám	ILLE (hímnem)	él (névmás)	el (névelő)
	ILLA (nőnem)	ella (névmás)	la, el* (névelő)
	ILLUD (semlegesnem)	ello (névmás)	lo (névelő)
	Tárgyeset
	ILLUM (hímnem)	—	lo (névmás)
	ILLAM (nőnem)	—	la (névmás)
	ILLUD (semlegesnem)	—	lo (névmás)
	Részes eset
	ILLI	—	le (névmás)
Többes szám	Tárgyeset	Alanyeset	Alanyeset / tárgyeset
	ILLOS (hímnem)	ellos (névmás)	los (névelő / névmás)
	ILLAS (nőnem)	ellas (névmás)	las (névelő / névmás)
	Részes eset
	ILLIS	—	les (névmás)
* Hangsúlyos a- vagy ha- kezdetű szavak előtt (kivétel a betűk nevei: la a, la hache)

A határozatlan névelő (El artículo indefinido)

Alakjai:

Szám	hímnem	nőnem	semlegesnem
egyes	un	una (un)	—
többes	unos	unas	—

Példák: un libro ’egy könyv’ / unos libros ’egy pár (néhány) könyv’, una chica ’egy lány’ / unas chicas ’néhány lány’. A határozott névelőhöz hasonlóan, a kiejtésben hangsúlyos [a]-val (írásban a- vagy ha-) kezdődő szavak előtt az erőltetett hangzás elkerülésére az una nőnemű határozatlan névelő egyes számban un-ra rövidül: un alma ’egy lélek’, un hada ’egy tündér’ (vö: unas almas ’néhány lélek’, unas hadas ’néhány tündér’).

A főnév (El sustantivo)

A főnevek neme (Género de los sustantivos)

A spanyol nyelvben a főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. Semlegesneműek csak a melléknévből főnevesített elvont fogalmak lehetnek (ezt lásd a melléknevek tárgyalásánál). A jelentés, valamint általában a végződés alapján el lehet dönteni, hogy az adott szó milyen nemű, a nem egyértelmű eseteket a szótárak jelzik.

Hímneműek a férfiakat, férfi foglalkozásokat, valamint a hím állatokat jelentő főnevek: el padre, el profesor, el cura, el perro, el toro, el león;
- a hét napjai, a hónapok, égtájak, színek, gyümölcsfák nevei: el martes, el diciembre, el Sur, el manzano;
- a folyók, tavak, tengerek, óceánok, vulkánok nevei: el Amazonas, el Titicaca.
- Általában hímneműek: az -o, -í, -ú, -l, -n, -r, -s, valamint a görög eredetű -ma, -ta végződésű főnevek.
Nőneműek a nőket, női foglalkozásokat, nőstény állatokat jelölő főnevek: la actriz, la madre, la perra;
- a betűk, gyümölcsök, tudományok, betegségek nevei: la uve, la manzana, la Biología, la pulmonía;
- a szigetek neve: las Baleares;
- a -ción, -sión, -xión; -dad, -tad, -tud; -ies, -icie; -umbre végződésű fogalmak: la canción, la pasión, la flexión, la soledad, la libertad, la juventud, la caries, la especie, la incertidumbre.
- Általában nőneműek: az -a, -ez, valamint az -is végződésű főnevek: la casa, la niñez, la crisis, la tesis.

Egyes hímnemű végződéseknek megvan a nőnemű párja: -o → -a/-ina, -e → -a, -or → -ora, -tor → -tora/-triz, -ión → -iona, -ta → -tisa, mássalhangzó → -a/-esa.

A főnevek egy része közös nemű (género común), azaz mindkét nemben ugyanazt az alakot veszik fel, csak a determinánsaik változnak nemük szerint: el joven / la joven ’a fiatal (férfi/nő)’.

Vannak olyan főnevek, amelyek hímnemben mást jelentenek, mint nőnemben: el capital ’a tőke’ / la capital ’a főváros’. (Ezek valójában azonos alakú, de eltérő főnevek.)

Néhány főnév kétnemű (género ambiguo), vagyis megkülönböztetés nélkül használható hím- és nőnemben is: el/la mar ’a tenger’. Ritkán előfordul az is, hogy egyes számban hímnemű a főnév, de többes számban nőnemű: arte histórico ’történelmi művészet’, de: bellas artes ’szépművészetek’.

A főnévragozás

A spanyolban főnévragozás szó szerinti értelemben nem létezik, az eseteket elöljárószókkal fejezik ki. Jellegzetesség, hogy a tárgyesetet élőlény, illetve fogalmak esetén, továbbá a kétértelműség kiküszöbölésére más esetben is, az a szócska jelzi, amely a tárgyesetű főnevet (vagy névszói szerkezetet) előzi meg: Ayer vi a tu padre. ’Tegnap láttam az apádat.’, A la guerra sigue la paz. ’A háborút béke követi.’, La guerra sigue a la paz. ’A háború a békét követi.’. A részes esetet szintén az a elöljárószó jelöli, amelyet általában az igei részes névmással kombinálva használnak (a tárgyesettől való megkülönböztetésre): pregúntale a tu padre ’kérdezd meg az apádtól’. A birtokos esetet a de elöljárószóval képzik: la casa de tu hermano ’a testvéred háza’. Összefoglalva:

Eset	Élőlény, fogalom	Élettelen, tárgyak
Tárgyeset	a	∅
Részes eset	(le, les) a
Birtokos eset	de

A melléknév (El adjetivo)

A melléknév olyan szófaj, amely a főnév mellett állva annak valamilyen tulajdonságát fejezi ki. A spanyolban a melléknevek általában állhatnak a jelzett szó előtt is és után is: bizonyos esetekben ez jelentéskülönbséget von maga után. Pl: un gran hombre ’Egy nagy(szerű) ember’, ezzel szemben un hombre grande ’egy nagy(darab) ember’. Mindazonáltal gyakrabban áll a melléknév a jelzett szó után.

A melléknevek nyelvtani egyeztetése (La concordancia gramatical)

A melléknevet nemben és – a magyarral és az angollal ellentétben – számban is egyeztetni kell a jelzett főnévvel: una casa bella ’egy szép ház’, tres buenos libros ’három jó könyv’. Amennyiben a melléknév hím- és nőnemű élőlényekre vagy dolgokra utal együttesen, úgy a hímnemű többes számú alakot kell használni: dos chicos y una chica buenos ’két jó fiú és egy jó lány’.

A legtöbb melléknévnek külön hímnemű és nőnemű alakja van, vannak viszont olyanok, amelyeknek egyetlen (hímnemben és nőnemben azonos) alakjuk van: un amigo feliz / una amiga feliz / unos amigos felices ’egy boldog barát/barátnő / néhány boldog barát’. A semlegesnemű alak megegyezik a hímneművel, és önállóan is használható (névelővel, elvont fogalomként): lo bueno, lo malo ’a jó, a rossz’. Az utóbbiak nyelvtani szempontból valójában semlegesnemű főnevek.

Vannak melléknevek, amelyek hímnemű, vagy hím- és nőnemű főnevek előtt egyaránt, egyes számban lerövidülnek: un buen libro / un libro bueno ’egy jó könyv’, de: una buena casa ’egy jó ház’. Mindkét nemben lerövidül a grande melléknév: un gran profesor / una gran profesora ’egy nagyszerű tanár/tanárnő’.

A fenti szabály nem érvényesül, ha a melléknév fokozva van: mi más grande amigo ’a legnagyszerűbb barátom’.

A melléknevek fokozása (El grado de los adjetivos)

A spanyolban a mellékneveket – a magyarhoz hasonlóan – fokozzák. A következő fokozatok vannak:

alapfok (grado positivo) – megegyezik a szótári alakkal;
középfok (grado comparativo) – az alapfokú alakból a más ’inkább’ vagy menos ’kevésbé’, illetve a que ’mint’ szócskákkal képezzük: este libro es más caro que aquél ’ez a könyv drágább, mint az’, esta casa es menos grande que aquélla ’ez a ház kevésbé olyan nagy, mint az’. Egyenlő mértékű dolgok összehasonlításánál a tan ’(ugyan)olyan’, illetve como ’amilyen’ szócskákat használják: este libro es tan bueno como aquél ’ez a könyv ugyanolyan jó, amilyen (mint) az’.
komparatív felsőfok (superlativo relativo) – a középfokú alak elé névelőt teszünk: este libro es el más caro ’ez a könyv a legdrágább’, esta casa es la más grande ’ez a ház a legnagyobb’.
abszolút felsőfok (superlativo absoluto) – a melléknévhez az -ísimo (-a,-os,-as) alak hozzáadásával képezzük, magyar jelentése pedig megközelítőleg a ’nagyon’ határozónak felel meg: grande/grandísimo ’nagy/nagyon nagy’. A -ble végű melléknevek abszolút felsőfoka -bilísimo: amable/amabilísimo ’kedves/nagyon kedves’.

Több melléknévnek (a szabályos fokozása mellett) van rendhagyó közép-, illetve abszolút felsőfoka is. A rendhagyó közép-, illetve felsőfok sok esetben átvitt értelmű.

Alapfok	Jelentés	Középfok	Felsőfok
Alapfok	Jelentés	Középfok	szabályos (köznyelvi)	rendhagyó (művelt)
alto	magas/felső	más alto vagy superior	altísimo	supremo (átv.)
amigo	baráti	más amigo	amiguísimo	amicísimo
antiguo	régi	más antiguo	antiquísimo
bajo	alacsony	más bajo, inferior (átv.)	bajísimo	ínfimo (átv.)
bueno	jó	más bueno, mejor	buenísimo	óptimo, bonísimo
creíble, increíble	hihető, hihetetlen	más creíble / increíble	credibilísimo / incredibilísimo
fuerte	erős	más fuerte	fuertísimo	fortísimo
grande	nagy	más grande, mayor	grandísimo	máximo (átv.)
malo	rossz	peor (ritk. más malo)	malísimo	pésimo
mucho	sok; nagyon	más	muchísimo
pequeño	kicsi	más pequeño, menor	pequeñísimo	mínimo (átv.)
poco	kevés	menos	poquísimo
pobre	szegény	más pobre	pobrísimo	paupérrimo
pulcro	ápolt	más pulcro	pulquérrimo

A számnevek (Los numerales)

A spanyolban négyféle számnevet tartanak számon: tőszámnevek (numerales cardinales), sorszámnevek (numerales ordinales), szorzószámnevek (numerales multiplicativos), valamint tört- vagy osztószámnevek (numerales fraccionarios vagy partitivos).

A tő- és sorszámnevek (Los numerales cardinales y ordinales)

Képzésük általános szabályai

A tőszámneveket 29-ig egybe írják, 31-től felfelé pedig a tízesekhez az y szócskával kapcsolják az egyeseket. Az ezreseknél a mil számnév rendhagyó módon mindig egyes számban áll (a miles alak átvitt értelemben használatos, vö. magyarul: ’ezrek’). A milliósokat a jelzett szóhoz a de szócskával kell kapcsolni, a millón, millones előtti számnév mindig hímnemű alakban áll (például un millón de personas ’egymillió ember’, tres millones de forintos ’hárommillió forint’). A tőszámnevek esetén a 0-val, valamint 2-től kezdődően a főnév többes számban áll: cero pesetas, una peseta, dos pesetas (’0 peseta, 1 peseta, 2 peseta’). A 100-as tőszámneveket 200-zal kezdődően nemben a főnévvel egyeztetik: doscientos alumnos (’kétszáz tanuló’), quinientas personas (’ötszáz személy’).

A sorszámnevek nemben és számban igazodnak a jelzett főnévhez: sus primeros libros (’az első könyvei’). A 10-es és 20-as sorszámneveket külön is lehet írni, ebben az esetben mindkét tagot egyeztetni kell a jelzett szóval: például la vigesimoquinta edición vagy la vigésima quinta edición, ’a huszonötödik kiadás’. A hagyományos (művelt) undécimo, -ma és duodécimo, -ma mellett léteznek a modern (képzett) alakok is: decimoprimer, -ro, -ra és decimosegundo, -da. Mindkettő egyaránt használatos, bár a köznyelvben az utóbbi az elterjedtebb. A primer és tercer alakok Spanyolországban hímnemű főnevek előtt állnak, Latin-Amerikában nőnemű főnevek előtt is használhatóak (ezek az összetett sorszámnevekre is vonatkoznak):

Spanyolországban: el tercer libro, mi primera casa (’a harmadik könyv’, ’az első házam’);
Latin-Amerikában: el tercer libro, mi primer(a) casa, la tercer(a) chica (’a harmadik lány’). A sorszámneveket a 30-asokon felül a köznyelvben szinte egyáltalán nem használják (a tanulatlanabbak nem is ismerik őket), helyettük a megfelelő tőszámnevek használatosak. Például 1975. = milésimo noningentésimo septuagésimo quinto (művelt) szemben a (número) mil novecientos setenta y cinco (köznyelvi) alakkal.

Alakjaik

A fentiek figyelembevételével, a tőszámnevek és a sorszámneveket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A nyelvtani nem szerint változó végződéseket a spanyol akadémiai szótárakban szereplő formában adtuk meg, kötőjel nélkül – például décimo, ma).

Tőszámnevek^[1]	Sorszámnevek^[2]
un, uno, una dos tres cuatro cinco seis siete ocho nueve diez once doce trece catorce quince dieciséis diecisiete dieciocho diecinueve veinte veintiún, veintiuno, veintiuna veintidós veintitrés veinticuatro veinticinco veintiséis veintisiete veintiocho veintinueve treinta treinta y un, uno, una stb. cuarenta cincuenta sesenta setenta ochenta noventa cien ciento un, uno, una ciento diez stb. doscientos, tas trescientos, tas cuatrocientos, tas quinientos, tas seiscientos, tas setecientos, tas ochocientos, tas novecientos, tas mil mil un, uno, una stb. dos mil stb.	primer, ro, ra segundo, da tercer, ro, ra cuarto, ta quinto, ta sexto, ta séptimo, ma octavo, va noveno, na décimo, ma undécimo, ma vagy decimoprimer, ro, ra vagy décimo, ma primer, ro, ra duodécimo, ma vagy decimosegundo, da vagy décimo, ma segundo, da decimotercer, ro, ra vagy décimo, ma tercer, ro, ra decimocuarto, ta vagy décimo, ma cuarto, ta decimoquinto, ta vagy décimo, ma quinto, ta decimosexto, ta vagy décimo, ma sexto, ta decimoséptimo, ma vagy décimo, ma séptimo, ma decimoctavo, va vagy décimo, ma octavo, va decimonoveno, na vagy décimo, ma noveno, na vigésimo, ma vigesimoprimer, ro, ra vagy vigésimo, ma primer, ro, ra vigesimosegundo, da vagy vigésimo, ma segundo, da vigesimotercer, ro, ra vagy vigésimo, ma tercer, ro, ra vigesimocuarto, ta vagy vigésimo, ma cuarto, ta vigesimoquinto, ta vagy vigésimo, ma quinto, ta vigesimosexto, ta vagy vigésimo, ma sexto, ta vigesimoséptimo, ta vagy vigésimo, ma, séptimo, ma vigesimoctavo, va vagy vigésimo, ma, octavo, va vigesimonoveno, na vagy vigésimo, ma, noveno, na trigésimo, ma trigésimo, ma primer, ro, ra stb. cuadragésimo, ma quincuagésimo, ma sexagésimo, ma septuagésimo, ma octogésimo, ma nonagésimo, ma centésimo, ma centésimo, ma primer, ro, ra centésimo, ma décimo, ma stb. ducentésimo, ma tricentésimo, ma cuadringentésimo, ma quingentésimo, ma sexcentésimo, ma septingentésimo, ma octingentésimo, ma noningentésmo, ma milésimo, ma milésimo, ma un, uno, una stb. dosmilésimo stb.

A szorzószámnevek (Los numerales multiplicativos)

A szorzószámnevek sora korlátozott, mindössze 2-től 13-ig, valamint a 100 rendelkezik külön szorzószámnévvel. E számnevek 8-ig három (egy nemben invariábilis, valamint egy hímnemű és egy nőnemű), 9-től felfelé csak kettő (hímnemű és nőnemű) alakkal rendelkeznek. Melléknévként az -o és -a végű alakokat ma már gyakorlatilag nem használják, a köznyelvben szinte kizárólag az -e végű alakok használatosak, főként a doble, triple és a cuádruple. A szorzószámnevek az alábbiak:^[3]

Szám	Szorzószámnév	Jelentése
2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 100	doble, duplo, dupla triple, triplo, tripla cuádruple, cuádruplo, cuádrupla quíntuple, quíntuplo, quíntupla séxtuple, séxtuplo, séxtupla séptuple, séptuplo, séptupla óctuple, óctuplo, octupla nónuplo, nónupla décuplo, décupla undécuplo, undécupla duodécuplo, duodécupla terciodécuplo, terciodécupla céntuplo, céntupla	kettős, kétszeres, dupla hármas, háromszoros, tripla négyes, négyszeres ötös, ötszörös hatos, hatszoros hetes, hétszeres nyolcas, nyolcszoros kilences, kilencszeres tízes, tízszeres tizenegyes, tizenegyszeres tizenkettes, tizenkétszeres tizenhármas, tizenháromszoros százas, százszoros

A törtszámnevek (Los numerales fraccionarios)

A törtszámnevek képzésének szabálya viszonylag egyszerű:^[4]

az 1/2 medio, -dia vagy (csak főnévként) mitad, az 1/3 tercio, cia;
1/4-től 1/10-ig megegyeznek a sorszámnevekkel (például cuarto, quinto stb.);
az 1/11 undécimo, ma vagy onceavo, va, az 1/12 duodécimo, ma vagy doceavo, va;
1/13-tól 1/99-ig a megfelelő tőszámnévhez az -avo, -ava hozzáadásával képződnek, egybe írva (például treceavo ’tizenharmad’, dieciseisavo ’tizenhatod’, cincuentaisieteavo ’ötvenheted’ stb.); ’huszad’ és ’harmincad’ esetében használható még a sorszámnévvel azonos alak is (veinteavo, va vagy vigésimo, ma, illetve treintavo, va vagy trigésimo, ma);
1/100-tól felfelé ismét megegyeznek a sorszámnevekkel (például centésimo, milésimo, dosmilésimo stb.).

A hét napjai, a hónapok, évszakok, a dátum és az idő

Az idő jellegű mennyiségek, időszakok kifejezése sajátosságai miatt külön figyelmet érdemel. Mivel egyik fejezet alá sem sorolható be pontosan, így ebben a részben tárgyaljuk.

A hét napjai (Días de la semana)

A hét első öt napjának elnevezése – mint a többi újlatin nyelven is általában – a bolygók (pontosabban a bolygókhoz kapcsolódó római istenek) neveiből származik, ami ókori római hagyományokra tekint vissza. Az utolsó két nap elnevezése vallási eredetű.

lunes	hétfő	(< Luna, a Hold napja)
martes	kedd	(< Marte, a Mars napja)
miércoles	szerda	(< Mercurio, a Merkúr napja)
jueves	csütörtök	(< Júpiter, a Jupiter napja)
viernes	péntek	(< Venus, a Vénusz napja)
sábado	szombat	(< SABBATUM < gör. σάββατον [szábbaton] < héber sabbát < akkád sabattum, ’pihenés’)
domingo	vasárnap	(< Dueño, vagyis az Úr napja)

A spanyol alakok a latin DIES (’nap’) mellett a nap nevét jelző genitivusból származnak (például DIES VENERIS ’a Vénusz napja’), az utolsó kettő kivételével, melyek közül a SABBATUM önálló főnév, a DOMINICUS pedig szintén a DIES mellett álló jelző („az Úr napja”): [DIES] LUNAE, MARTIS, MERCURII, IOVIS, VENERIS, SABBATUM, DOMINICUS (a lunes és a miércoles -s végződése a martes, jueves és viernes végződéseinek analógiájára jött létre).

A hét napjai rendhagyó módon önmagukban határozók is egyben, vagyis időhatározóként való használatukkor nem elöljárószó, hanem névelő a vonzatuk: el lunes ’hétfőn’, los domingos ’vasárnaponként’, viszont: de lunes a viernes ’hétfőtől péntekig’.

A hónapok és az évszakok (Los meses y las estaciones del año)

A hónapok nevei: enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio, julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre, diciembre.
Az évszakok nevei: primavera ’tavasz’, verano ’nyár’, otoño ’ősz’, invierno ’tél’.
melléknevek: primaveral ’tavaszi’, veraniego, -ga ’nyári’, otoñal ’őszi’, invernal ’téli’.

A hónapok és az évszakok időhatározói vonzata az en elöljárószó: en enero ’januárban’, en primavera ’tavasszal’.

Az évszakokhoz tartozó időjárási jelenségeket személytelen igékkel fejezik ki. Önálló ige csak az „esik [az eső]” és a „havazik” jelentésekben létezik, a többit az hacer (’tesz, csinál’) igével képzik, amely mindig egyes szám harmadik személyben áll:

llueve (llovió, llovía, lloverá stb. → inf. llover) – ’esik [az eső]’;
nieva (nevó, nevaba, nevará stb. → inf. nevar) – ’esik a hó’, ’havazik’;
hace calor – ’meleg van’ (szó szerint: ’meleget tesz [az idő]’);
hace veinte grados – ’húsz fok van’ (szó szerint: ’húsz fokot tesz’);

A dátum és az idő (La fecha y la hora)

A spanyol dátum kifejezése a magyarhoz képest fordított sorrendben történik (nap–hónap–év), elemeit egymáshoz a de birtokos szócskával kapcsolják. A napok határozói esetének névelő a vonzata: el 3 de marzo de 2008 ’2008. március 3-án’.

Az idő iránti kérdés általában a ¿Qué hora es? ’Hány óra van?’, ritkábban (főleg Latin-Amerikában) a ¿Qué horas son?. Az idő kifejezésének lehetséges módjai néhány példán keresztül bemutatva:

Es la una. – ’1 óra van.’
Es la una y cuarto – ’Negyed kettő van.’ (szó szerint: ’egy és negyed’).
Son las dos (horas) y media. – ’Fél 3 van.’ (szó szerint: ’kettő és fél’).
Son las seis menos cuarto. – ’Háromnegyed hat van.’ (szó szerint: ’hat kevesebb negyeddel’).
Son las tres (horas) y/con cuarenta (minutos). – ’Három óra negyven perc van.’
Son las cinco menos diez. – ’Tíz perc múlva lesz öt.’ (szó szerint: ’öt kevesebb tízzel’).

Az idő múlását az időjáráshoz hasonlóan az hacer, vagy – választékos nyelvben – az haber személytelen (egyes szám harmadik személyű) alakjával fejezik ki:

hace tres meses vagy tres meses ha – ’három hónappal ezelőtt’;
desde hace dos semanas – ’két hete [tart]’.

A határozószók (Los adverbios)

A spanyolban vannak önálló és képzett határozószók. Az önálló határozószók vagy melléknévből, vagy közvetlenül a latinból származnak, de számos melléknév egyben határozószó is. A képzett határozószók a melléknév nőnemű alakjához a -mente szócska hozzáadásával keletkeznek, például claro/claramente, primero/primeramente. Gyakran csak a melléknév hímnemű alakját használják határozószóként: sólo (solamente), primero (primeramente) stb. A határozószókat ugyanúgy fokozzuk, mint a mellékneveket. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb határozószókat jellegük szerint csoportosítva.

Helyhatározószók (Adverbios de lugar)

abajo	le, lent, lefelé
acá	ide, itt, errefelé
adelante	előre
adentro	be, bent, belül
afuera	ki, kint, kívül
ahí	ott [nálad], arrafelé
alante, ’lante	= adelante (biz./nép.)
alrededor	körülötte, a környékén
allá	oda, ott, arrafelé [a távolban]
allí	ott
aquí	itt

arriba	fel, fent, felfelé
atrás	hátra, vissza
cerca	közel
debajo	alul
delante	elöl, előtt
dentro	bent, belül
detrás	mögött, mögé
encima	fent, felül, felett
enfrente	szemben
fuera	kint, kívül (kifejezés: ¡fuera! ’kifelé!’)
lejos	messze, távol

A helyhatározószók vonzata határozói szerkezetekben – a sztenderd írott nyelvben – a de elöljáró: delante del edificio ’az épület előtt’, encima de la mesa ’az asztalon’, lejos de la casa ’messze a háztól’ stb.

A beszélt nyelvben bizonyos határozóknál, személyek esetén gyakran a birtokos névmás használata váltja fel a sztenderd norma szerinti „de + elöljárós eset” szerkezetet: detrás de mí (művelt) → detrás mío (köznyelvi) ’mögöttem’.

Időhatározószók (Adverbios de tiempo)

ahora	most
ahorita	most rögtön, most éppen
anoche	tegnap este
anteanoche	tegnap előtt este
anteayer	tegnapelőtt
antenoche	= anteanoche
antes	előbb, előtte
antier	= anteayer (főként Am.)
aún	még
ayer	tegnap
después	később, utána
entonces	akkor

entresemana	hétköznap
hoy	ma
jamás	[soha] többé
luego	később, majd
mañana	holnap
nunca	soha, valaha
pasado mañana	holnap után
tarde	későn
temprano	korán
todavía	még
ya	már; máris, most, rögtön

Módhatározószók (Adverbios de modo)

así	így, úgy
asimismo	ugyanígy, hasonlóképpen
bien	jól, rendesen
deprisa	gyorsan, sietve
despacio	lassan
mal	rosszul

más	jobban, inkább, többé
nomás	csak
solamente	csak, csupán, egyedül
sólo	= solamente
también	éppúgy, is, szintén
tampoco	sem, szintén nem

Egyéb határozószók (Otros adverbios)

además	egyébként, különben
apenas	alig, aligha
bastante	eléggé, meglehetősen
casi	majdnem, szinte, csaknem
incluso	sőt, beleértve
menos	kevésbé; kivéve
mucho	(igével vagy önállóan) nagyon

muy	(melléknév vagy határozó előtt) nagyon
no	nem, ne
poco	kicsit, kissé
quizá'(s)	talán
sí	igen
talvez	(Am.) = tal vez, talán

A névmások (Los pronombres)

Andrés Bello (1781–1865), a nyelvtani újításairól híres venezuelai grammatikus portréja (Raymond Monvoisin festménye)

A névmás, ahogy neve is mutatja, mindig valamilyen főnevet (tulajdonnevet) helyettesítő szófaj. A spanyolban a névmások hím-, nő- és semlegesneműek lehetnek. (A semlegesnemű névmásoknak csak egyes számú alakja létezik, mivel azok mindig egy, meghatározatlan dolgok összességére utalnak.)

A személyes névmások (Los pronombres personales)

A spanyol személyes névmások két nagy csoportra oszthatók. Az első tartoznak a tulajdonképpeni személyes névmások, amelyek lehetnek hangsúlyosak (félszabad morféma), illetve hangsúlytalanok, amelyeket kizárólag igével használnak (kötött morféma). A második csoportot a birtokos névmások alkotják.

A személyes névmások ragozása (La flexión pronominal)

Bővebben: Spanyol személyes névmás

A személyes névmásokat a mondatban betöltött szerepük szerint ragozzuk. A következő esetek léteznek: alany- (nominativo), illetve megszólító eset (vocativo), tárgyeset (acusativo vagy complemento directo), részes eset (dativo vagy complemento indirecto), visszaható névmás (pronombre reflexivo), valamint határozói vagy elöljárós eset (preposicional). A határozói és az alany/megszólító eset kivételével a ragozott névmások önállóan nem, csak igével állhatnak, annak részét képezik. Ennek megfelelően a spanyol irodalom hangsúlyos (pronombres tónicos), illetve hangsúlytalan (pronombres átonos) névmásoknak is nevezi őket összefoglalva.

A spanyol hangsúlytalan személyes névmások (me, te, se, nos, os) a latin tárgy- és határozói esetből (ME, TE, SE, NOS, VOS), a spanyol határozói esetű névmások pedig a latin részes esetből (MIHI, TIBI, SIBI) származnak. A latinban harmadik személyű személyes névmás nem létezett, helyette mutató névmásokat használtak, így a spanyolban ezek a névmások – a határozott névelőhöz hasonlóan – a latin ILLE, ILLA, ILLUD; ILLUM, ILLAM, ILLUD; ILLOS, ILLAS; ILLI, ILLIS mutató névmások folytatásai. A személyes névmás ragozását az alábbi táblázat mutatja be.

Szám / személy	A névmásragozás esetei
Szám / személy	Alanyi/megszólító	Tárgyas	Részes	Visszaható részes/tárgyas	Elöljárós
E/1	yo	me			mí, conmigo
E/2	tú vos	te			ti, contigo vos
E/3	él, ella, ello (ő) usted (ön)	lo (le), la, lo (őt/önt)	le (se)	se	él, ella, ello; usted sí, consigo
T/1	nosotros, nosotras	nos			nosotros, nosotras
T/2*	vosotros, vosotras	os			vosotros, vosotras
T/3	ellos, ellas (ők) ustedes (önök, ti)	los (les), las	les (se)	se	ellos, ellas; ustedes sí, consigo

A sí ’saját maga, saját maguk/magatok’ jelentésű névmásnak csak határozói esete van. A mí, ti, sí névmások a con ’-val, -vel’ elöljárószóval rendhagyó alakokat képeznek: conmigo (’velem, magammal)’, contigo (’veled, magaddal’) és consigo (’saját magával, saját magukkal/magatokkal’). A harmadik személyű részes esetű le, les névmást eufónikus okokból a se váltja fel a tárgyesetű (lo, la, los, las) névmással együtt történő használatakor:

+	lo	los	la	las
le	se lo, ´-selo	se los, ´-selos	se la, ´-sela	se las, ´-selas
les	se lo, ´-selo	se los, ´-selos	se la, ´-sela	se las, ´-selas
les	Latin-Amerikában: se los, ´-selos		Latin-Amerikában: se las, ´-selas

Például: le hago esto → se lo hago ’megteszem [azt] neki’, que les digas esto → díselo(s) ’mondd meg nekik [azt]’.

További megjegyzések a névmások használatához

A többes szám második személyű vosotros/-as, os alakokat csak Spanyolországban használják, másutt a többes szám harmadik személyű ustedes ’önök, maguk’ alak használatos ’ti’ jelentésben is. Spanyolországban tárgyesetben is a le/les névmást használják hímnemben személyekre a lo/los helyett, megkülönböztetésül az élettelentől.
A hangsúlytalan személyes névmások (tárgy, részes és visszaható) az ige előtt állnak, illetve a felszólító módú állító alakhoz, valamint az igenevekhez simulószóként tapadnak: te digo ’mondom neked’, se conocen ’ismerik egymást’; dime ’mondd nekem’, conózcanse ’ismerjék meg egymást’. A hangsúlyos (alany- és határozói eset) személyes névmásokat önállóan, elöljárszóval használjuk: a ti ’neked/téged’, para mí ’számomra’, por sí ’(saját) magától’. Hangsúlytalan névmások használata esetén (tárgy- és részes esetben) a hangsúlyos névmás nyomatékosításra használható: te amo ’szeretlek téged’, a ti te amo vagy te amo a ti ’téged szeretlek’ (nem mást).
Ha több névmás áll egymás mellett, akkor a sorrend kötött: [Alany]–[se]–[te/os]–[me/nos]–[le(s)/lo(s)/la(s)]. Példák: yo te lo digo ’én neked megmondom azt’, se me cayó el boli ’leesett a tollam’.
A se névmás harmadik személyben általános alanyként is használatos: se vende(n) libros ’könyveket árulnak’ (’könyvek eladatnak’), se habla castellano ’spanyolul beszélnek’ (’spanyol beszéltetik’) stb.

Az „indirekt tárgyeset”

A spanyolban több olyan ige van, amelyet magyarul tárgyesettel használunk, ezzel szemben spanyolul a részes esetű névmás (le, les) a vonzata. Ezt nevezzük „indirekt tárgyeset”-nek is. Sok esetben az ige mindkét névmással használható, azonban jelentése eltérhet: például llamarlo ’hívni (nevezni) őt’ és llamarle ’hívni (értesíteni) őt’.

A birtokos névmások (Los pronombres posesivos)

A birtokos névmások hangsúlytalanok és hangsúlyosak lehetnek. Előbbieket birtokos determinánsnak (birtokos névelőnek) is nevezik, mivel tulajdonképpen a névelő szerepét is egyben betöltik. Fontos tudni, hogy a birtokos névmás számban és nemben a birtokkal, és nem a birtokossal egyezik, ahogy az angolban.

A birtokos személye	Hangsúlytalan alak		Hangsúlyos alak
A birtokos személye	egy birtok (h., n.)	több birtok (h., n.)	egy birtok (h., n., s.)	több birtok (h., n.)
E/1	mi	mis	mío, mía, mío	míos, mías
E/2	tu	tus	tuyo, tuya, tuyo	tuyos, tuyas
E/3	su	sus	suyo, suya, suyo	suyos, suyas
T/1	nuestro, nuestra	nuestros, nuestras	nuestro, nuestra, nuestro	nuestros, nuestras
T/2	vuestro, vuestra	vuestros, vuestras	vuestro, vuestra, vuestro	vuestros, vuestras
T/3	su	sus	suyo, suya, suyo	suyos, suyas

Példák a birtokos névmások használatához: mi libro vagy el libro mío ’az én könyvem’, mis libros vagy los libros míos ’az én könyveim’, este libro es mío ’ez a könyv az enyém’, estos libros son míos ’ezek a könyvek az enyéim’, aquella es su casa ’az az ő háza’, aquella casa es suya ’az a ház az övé’, eso es tuyo ’az [mind] a tied’ (s.).

A mutató névmások (Los pronombres demostrativos)

A magyarral ellentétben a spanyolban három távolságot különböztetnek meg a mutató névmások: a beszélőhöz közel, a hallgatóhoz közel, valamint mindkettőtől távol. Ez a tulajdonság a latinból öröklődött, ahol szintén így épült fel a rendszer, annak ellenére, hogy a spanyol alakok etimológiailag nem pontosan az azonos jelentésű latin mutató névmásokból származnak. Eredetükre nézve a közelre mutató névmások az ISTE, ISTA, ISTUD, ISTOS, ISTAS, a köztesek az IPSE, IPSA, IPSUM, IPSOS, IPSAS alakokra vezethetőek vissza, míg a távolra mutatóak az ECCU(M) ’íme’ + ILLE, ILLA, ILLUD, ILLOS, ILLAS ’az’ összetételeiből származnak. A mutató névmások alakjai az alábbi táblázatban láthatóak.

Szám	Közelre mutató névmások			Köztes mutató névmások			Távolra mutató névmások
Szám	h.	n.	s.	h.	n.	s.	h.	n.	s.
egyes	este	esta	esto	ese	esa	eso	aquel	aquella	aquello
többes	estos	estas	—	esos	esas	—	aquellos	aquellas	—

Megjegyzések a mutató névmások használatához

A semlegesnemű esto, eso, aquello alakok valamilyen meghatározatlan dologra vagy dolgok összességére utalnak. Ha kérdésben semlegesnemű mutató névmás szerepel, akkor válaszolni is azzal kell: ¿Qué es (/ son) esto? ’Mi(k) ez(ek)?’ – Esto es un libro. ’Ez egy könyv.’ vagy Esto son libros. ’Ezek könyvek.’.
A köztes mutató névmást gyakran átvitt értelemben használják: por eso ’ezért/azért’.
Az önállóan – nem jelző szerepében – álló hím- és nőnemű mutató névmást ékezettel írják. A Spanyol Királyi Akadémia új szabályai szerint viszont, ez csak abban az esetben kötelező érvényű, ha kétértelműség áll fenn: Esta casa es más grande que aquella (aquélla). ’Ez a ház nagyobb, mint az’. ¿Cuál libro prefieres: este (éste) o ese (ése)? ’Melyik könyvet szereted jobban: ezt itt, vagy azt nálad?’. Azonban kétértelműség lenne a következő mondatokban, így az ékezetet használni kell:

¿Leyeron aquellos libros? = ’Olvasták azokat a könyveket?’ – az aquellos itt a libros jelzőjeként szerepel (melléknév);

¿Leyeron aquéllos libros? = ’Olvastak azok (=ők ott) könyveket?’ – az aquéllos itt a mondat alanyát jelöli (névmás).

A vonatkozó, kérdő és határozatlan névmások

A vonatkozó névmásokat a mondatban hangsúlytalanul használják, míg a kérdő névmások hangsúlyosak, ezért megkülönböztetésül ékezettel kell írni őket. A névmásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A vonatkozó névmások (Pronombres relativos)

adonde	[a helyre] ahova
a quien, a quienes	akit, akiket
como	ahogy, (létigével) amilyen
cual, cuales	amely, amelyek
cuan	amennyire, amily
cuando	amikor
cuanto, cuanta, cuanto, cuantos, cuantas	amennyi, ahány
cuyo, cuya, cuyos, cuyas	akié/amié, akiék/amiék
donde	ahol
que	(ált. von. névmás, ragozhatatlan) [az] ami/aki, [azok] amik/akik, [azt] amit/akit, [azokat] amiket/akiket, [ott] ahol
quien, quienes	aki, akik

A kérdő névmások (Pronombres interrogativos)

adónde	hová
a quién, a quiénes	kit, kiket; kinek, kiknek
cómo	hogyan, (létigével) milyen
cuál, cuáles	mely/mi(féle), melyek/mi(félé)k
cuán	mennyire (vál.)
cuándo	mikor
cuánto, cuánta, cuánto, cuántos, cuántas	hány, mennyi
de quién, de quiénes	kié/kitől, kiké/kiktől
dónde	hol, merre
para qué	mi célból, mire
por qué	miért
qué	mi/mik, mit/miket, mennyi, mennyire
qué tan	(Am.) = cuán
qué tanto	(Am.) = cuánto
quién, quiénes	ki, kik

A határozatlan névmások (Pronombres indefinidos)

adondequiera (que)	akárhova, bárhova
algo (s.)	valami
alguien (h.)	valaki
algún, alguno, alguna, algunos, algunas	valamely(ik), valamiféle, némely(ik), néhány/valahány
comoquiera (que)	akárhogy, bárhogy
cuandoquiera (que)	akármikor, bármikor
cualquier, cualquiera, cualesquier, cualesquiera	akármely(ik)/bármely(ik), bármiféle, akármilyen/bármilyen
dondequiera (que)	akárhol, bárhol
doquier, doquiera	= dondequiera
nada (s.)	semmi
nadie (h.)	senki
ningún, ninguno, ninguna, ningunos, ningunas	semelyik, semmilyen/semmiféle
todo	minden
todos, todas	mindenki, mindegyik

Az elöljárószók (Las preposiciones)

A spanyolban a következő elöljárószók vannak: a, ante, bajo, con, contra, de, desde, durante, en, entre, excepto, hacia, hasta, mediante, para, por, pro, según, sin, sobre, tras. Egyes nyelvészek ennél több elöljárószót is számon tartanak, azonban ezek már inkább határozószónak számítanak. Az elöljárószókat részleteiben az alábbi táblázat mutatja be.

a	-ba/-be (-ra/-re), -hoz/-hez/-höz, -nál/-nél (hely/átv.) -kor, -ig (idő) -nak/-nek (részeshatározó) -t (tárgyesetet jelöl élőnél, illetve kétértelműség fennállásakor egyéb esetekben is)	(< AD)
al	(=a+el) főnévi igenév előtt: -kor (a jelzett cselekvéssel egyidőben)
ante	előtt (hely/átv.)	(< ANTE)
bajo	alatt (hely/átv.)	(< BASSUS)
con	-val/-vel	(< CUM)
contra	ellen, szemben	(< CONTRA)
de	-ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től (hely/idő/átv.) -ként, -képpen, módon (ige/melléknév után) -nak/-nek a(z)… (birtokviszonyt jelzi)	(< DE)
del	=de+el (az egyes számú határozott névelővel összevont alak)
desde	-tól/-től, [ország/helység] -ból/-ből (-ról/-ről), kezdve (hely/idő) óta (idő)	(< DE EX DE)
durante	alatt (idő)	(< durar, part. act.)
en	-ban/-ben, -on/-en/-ön, -ra/-re (-ba/-be), rá (hely/idő/átv.)	(< IN)
entre	között	(< INTER)
excepto	kivéve, kivételével	(< EXCEPTUS)
hacia	felé	(< rég. face a < FACIE AD)
hasta	-ig (hely/idő) sőt, még (időhatározóval) a … -i viszontlátásra (például ¡Hasta mañana! ’A holnapi viszlát!’)	(< arab hatta + AD ISTA)
mediante	által, révén	(< mediar, part. act.)
pa, pa’, pal, pa’l	=para, para el (biz./nép.)
para	-nak/-nek a részére, számára (részeshatározó) -ra/-re (idő) -ért, célból (célhatározó)	(< rég. pora < PRO AD)
por	-át, keresztül (hely/idő/átv.) -ért, miatt (okhatározó) -által, folytán, révén (módhatározó)	(< PRO + PER)
pro	(állandósult kifejezésekben) -ért, javára: soy pro vida ’az életért létezem’	(< PRO)
según	szerint, miszerint	(< SECUNDUM)
sin	nélkül, anélkül [hogy]	(< SINE)
sobre	-ról/-ről, felett (hely/átv.)	(< SUPER)
tras	után, miután, mögött (hely/idő/átv.)	(< TRANS)

Megjegyzések

Az a és a de elöljárószók az el egyes számú határozott névelővel összevonódnak: a+el = al, illetve de+el = del. E szabály alól kivételt képez, ha a névelő egy tulajdonnév része, például el gobierno de El Salvador ’El Salvador kormánya’. (Népies nyelvben olykor előfordul a de el és a el használata egyéb esetben is, ez azonban helytelen.)
Az elöljároszók után a személyes névmások határozói esetben állnak: a ti ’neked’, por mí ’értem’, en sí ’(ön)magában’. Kivételt képeznek az entre és a según elöljárók, amelyek után a névmás alanyesetben áll (a sí kivételével): entre tú y yo ’te és én köztem’ (de: entre sí ’maguk között’), según tú ’szerinted’.
A felsorolt jelentéseken kívül az elöljároszóknak bizonyos igékkel, határozókkal, állandósult kifejezésekben stb. természetesen egyéb jelentései is lehetnek, a táblázatban csak az általános érvényű jelentések szerepelnek.
A felsoroltakon kívül léteznek összetett elöljárószók is, amelyeket általában átvitt értelemben használnak: a por ’(valaki)-ért’ (Spanyolországban, például se va a por ella ’elmegy érte/eléje’), para con ’valakivel szemben’ (például se porta muy lindo para conmigo ’nagyon rendesen viselkedik velem szemben’) stb.

A kötőszók (Las conjunciones)

A spanyolban vannak egyszerű, illetve összetett (több szóból álló) kötőszók, ezen kívül többféle csoportosításuk létezik (kapcsolatos, ellentétes, vagy mellérendelő, alárendelő stb.), úgy, mint a magyarban. Sokszor nincs éles különbség valódi kötőszó és határozószó között, mindamellett az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a leggyakrabban használtakat.

Egyszerű kötőszók

aun	bár; még [ha], sőt	(< ADHUC)
aunque	(ha)bár, még ha [akkor is]
como	mivel(hogy); (összehasonlító szerkezetekben) [ugyanolyan] mint	(< QUO MODO)
conque	tehát, (felkiáltó mondatban) szóval
cual	mint, akárcsak (vál.)	(< QUALIS)
e	és (i- vagy hi- kezdetű szó előtt, ha azt nem [j]-nek ejtik)	(< ET)
luego	tehát (mondás: Pienso, luego existo. ’Gondolkozom, tehát vagyok.’)	(< LOCO)
mas	ám, azonban, de	(< más)
más	meg, plusz	(< maes < MAGIS)
ni	sem, sem … sem … (a tagadandó kifejezés előtt áll)	(< rég. nin < NEC)
o	vagy, vagy … vagy …	(< AUT)
ora … ora …	hol … hol …, egyszer … másszor … (vál.)	(< ahora)
pero	de, azonban	(< PER HOC)
porque	mert
pos, pus	= pues (biz./nép.)
pues	hiszen, mert, mivel, miután; hát	(< POST)
que	hogy; (tag., nyom.) és, és nem; (összehasonlító szerkezetekben) mint	(< QUID)
si	ha, -e [vajon]	(< SI)
sino	hanem; [más]különben
siquiera	még ha [akkor is], akár … akár …; legalább	(< si quiera)
u	vagy (o- vagy ho- kezdetű szó előtt)	(< o)
y	és, s, meg	(< rég. e < ET)
ya … ya …	hol … hol …	(< IAM)

Gyakori összetett kötőszók

a pesar de '(que)	annak ellenére, hogy…
así que	úgyhogy, szóval
dado que	tekintve, hogy…
es decir	azaz, vagyis
es más	sőt, mi több
esto es	azaz, nevezetesen
más bien	inkább
mejor '(dicho)	jobban mondva

no obstante	mégis, mindazonáltal
o sea	szóval, vagyis
pese a '(que)	= a pesar de '(que)
por '(lo)' tanto	következésképpen, ezért
por ende	ezért
puesto que	mivelhogy; feltéve, hogy…
sin embargo	mégis, mindazonáltal
ya que	mivel

Az ige (El verbo)

Bővebben: Spanyol igeragozás

Az Ige szám, személy, mód és idő/szemlélet szerint ragozható szófaj. A spanyol ige szótári alakja a főnévi igenév (infinitivo), amelynek végződése alapján az igék három csoportba tartoznak: I. -ar végű, II. -er végű, III. -ir végű. Három igemódot (modos): kijelentő mód, kötőmód, felszólító mód; három igenevet (formas no personales): főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév; valamint egyszerű és összetett igeidőket különböztetnek meg; az utóbbiakat az haber (’van’) segédige alakjaival képzik és a megfelelő egyszerű igeidőkhöz viszonyítva befejezett cselekvést vagy történést fejeznek ki.

A létige

Alább a ser létige ragozása látható az egyszerű igeidőkben; zárójelben megadtuk az igealakok közelítő magyar jelentését is.

INDICATIVO	Presente	soy, eres vagy sos, es, somos, sois, son	(’vagyok’ stb.)
	Pretérito perfecto simple	fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron	(’voltam egyszer’ stb.)
	Pretérito imperfecto	era, eras, era, éramos, erais, eran	(’voltam valaha’ stb.)
	Futuro simple	seré, serás, será, seremos, seréis, serán	(’leszek’ stb.)
	Condicional simple	serías, serías, sería, seríamos, seríais, serían	(’akkor lennék’ stb.)

SUBJUNTIVO	Presente	sea, seas, sea, seamos, seáis, sean	(’hogy legyek’ stb.)
	Pretérito imperfecto	fuera, fueras, fuera, fuéramos, fuerais, fueran vagy	(’ha volnék’ stb.)
	Pretérito imperfecto	fuese, fueses, fuese, fuésemos, fueseis, fuesen	(’ha volnék’ stb.)
	Futuro simple	fuere, fueres, fuere, fuéremos, fuereis, fueren	(’ha majdan volnék’ stb.)

IMPERATIVO	Imperativo positivo	sé, sea, seamos, sed, sean	(’legyél’ stb.)

FORMAS NO PERSONALES	Infinitivo	ser	(’lenni valami’)
	Participio	sido	(’volt’)
	Gerundio	siendo	(’lévén’)

A három szabályos igeragozás

Végződései az alábbi összefoglaló táblázatban láthatóak. A presente de indicativo és az imperativo egyes szám második személyű alakjainál az első féloszlopokban a tú, a másodikokban a vos névmással használt alak szerepel. A ragok az igetőhöz járulnak, amely a főnévi igenév -ar, -er vagy -ir végződésének elhagyásával kapható meg (például a cantar ige töve cant-, a beber igéé beb-, a vivir igéé pedig viv-).

MODO INDICATIVO
Presente						Pretérito perfecto simple			Pretérito imperfecto			Futuro simple			Condicional simple
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.		II.		III.
‑o		‑o		‑o		‑é	‑í	‑í	‑aba	‑ía	‑ía	‑aré	‑eré	‑iré	‑aría		‑ería		‑iría
‑as	‑ás	‑es	‑és	‑es	‑ís	‑aste	‑iste	‑iste^[5]	‑abas	‑ías	‑ías	‑arás	‑erás	‑irás	‑arías		‑erías		‑irías
‑a		‑e		‑e		‑ó	‑ió	‑ió	‑aba	‑ía	‑ía	‑ará	‑erá	‑irá	‑aría		‑ería		‑iría
‑amos		‑emos		‑imos		‑amos	‑imos	‑imos	‑ábamos	‑íamos	‑íamos	‑aremos	‑eremos	‑iremos	‑aríamos		‑eríamos		‑iríamos
‑áis		‑éis		‑ís		‑asteis	‑isteis	‑isteis	‑abais	‑íais	‑íais	‑aréis	‑eréis	‑iréis	‑aríais		‑eríais		‑iríais
‑an		‑en		‑en		‑aron	‑ieron	‑ieron	‑aban	‑ían	‑ían	‑arán	‑erán	‑irán	‑arían		‑erían		‑irían
MODO SUBJUNTIVO															MODO IMPERATIVO
Presente						Pretérito imperfecto I			Pretérito imperfecto II			Futuro simple			Imperativo positivo
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.	II.	III.	I.		II.		III.
‑e		‑a		‑a		‑ara	‑iera	‑iera	‑ase	‑iese	‑iese	‑are	‑iere	‑iere	—		—		—
‑es		‑as		‑as		‑aras	‑ieras	‑ieras	‑ases	‑ieses	‑ieses	‑ares	‑ieres	‑ieres	‑a	‑á	‑e	‑é	‑e	‑í
‑e		‑a		‑a		‑ara	‑iera	‑iera	‑ase	‑iese	‑iese	‑are	‑iere	‑iere	‑e		‑a		‑a
‑emos		‑amos		‑amos		‑áramos	‑iéramos	‑iéramos	‑ásemos	‑iésemos	‑iésemos	‑áremos	‑iéremos	‑iéremos	‑emos		‑amos		‑amos
‑éis		‑áis		‑áis		‑arais	‑ierais	‑ierais	‑aseis	‑ieseis	‑ieseis	‑areis	‑iereis	‑iereis	‑ad		‑ed		‑id
‑en		‑an		‑an		‑aran	‑ieran	‑ieran	‑asen	‑iesen	‑iesen	‑aren	‑ieren	‑ieren	‑en		‑an		‑an
FORMAS NO PERSONALES												• Az összetett igeidők az haber megfelelő egyszerű alakjaival és a participio hímnemű egyes számú alakjával képződnek. • Az imperativo negativo (tiltó felszólító mód) alakjai végig megegyeznek a subjuntivo presente alakjaival. • A többes szám 2. személyű alakokat csak Spanyolországban használják, másutt helyettük a tb. 3. személy használatos.
Infinitivo						Participio			Gerundio
I.		II.		III.		I.	II.	III.	I.	II.	III.
‑ar		‑er		‑ir		‑ado/a (-ante)	‑ido/a (-iente)	‑ido/a (-iente)	‑ando	‑iendo	‑iendo

Jegyzetek

↑ Cardinales – Diccionario panhispánico de dudas
↑ Ordinales – Diccionario panhispánico de dudas
↑ Multiplicativos – Diccionario panhispánico de dudas
↑ Fraccionarios – Diccionario panhispánico de dudas
↑ Az -astes, -istes alakok népiesek, általában a tanulatlan beszélőkre jellemzőek.

Rövidítések

Am. – Latin-Amerikában használt szó/kifejezés
ált. – általános
átv. – átvitt értelemben, átvitt értelmű
biz. – bizalmas, társalgási nyelvhasználat
E/1, 2, 3 – egyes szám 1., 2., 3. személyű
hat. – határozó
h. – hímnemű
n. – nőnemű
nép. – népies nyelvhasználat

nyom. – nyomatékosítás, nyomatékosító
part. act. – folyamatos (cselekvő) melléknévi igenév (participio activo)
rég. – régen, régi alakban
ritk. – ritká(bba)n
s. – semlegesnemű
T/1, 2, 3 – többes szám 1., 2., 3. személyű
tag. – tagadás, tagadó értelmű
vál. – választékos szóhasználat
von. – vonatkozó

Források

Gramática Descriptiva de la Lengua Española, szerk. Ignacio Bosque, Violeta Demonte, Espasa, Madrid, 1999. ISBN 84-239-7917-2.
(spanyolul) Diccionario de la lengua española (DRAE)
(spanyolul) Diccionario panhispánico de dudas Archiválva 2009. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (DPD)

Külső hivatkozások

Spanyol nyelvtan.lap.hu

A spanyol világ portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Cardinales – Diccionario panhispánico de dudas

[2] Ordinales – Diccionario panhispánico de dudas

[3] Multiplicativos – Diccionario panhispánico de dudas

[4] Fraccionarios – Diccionario panhispánico de dudas

[5] Az -astes, -istes alakok népiesek, általában a tanulatlan beszélőkre jellemzőek.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]