Suzuki
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
A Suzuki Motor Corporation (スズキ株式会社; Hepburn: Suzuki Kabushikigaisha ) egy japán multinacionális cég, mely fő jövedelmét az autók és motorkerékpárok gyártásával szerzi be.
Suzuki Motor Corporation | |
Jelmondat | Way of life! |
Típus |
|
Alapítva | 1909 |
Székhely | Hamamacu, Sizuoka, Japán |
Alapító | Szuzuki Micsio |
Iparág | autóipar |
Forma | kabusiki gaisa |
Termékek | Autó, Motorkerékpár, Csónakmotor, és más termékek |
Árbevétel | 19,76 milliárd dollár (2005) |
Alkalmazottak száma | 45 000 |
Leányvállalatai |
|
Tőzsde | tokiói tőzsde |
é. sz. 34° 41′ 32″, k. h. 137° 41′ 17″34.692306°N 137.688111°EKoordináták: é. sz. 34° 41′ 32″, k. h. 137° 41′ 17″34.692306°N 137.688111°E | |
A Suzuki Motor Corporation weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Suzuki Motor Corporation témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Suzuki a 12. legnagyobb személygépkocsi-gyártó a világon. Több mint 45 000 embert alkalmaz, a világ 163 országában van jelen, 28 vegyesvállalattal közvetlenül vagy értékesítési hálózata révén.
Története
szerkesztésA cégalapító Szuzuki Micsio (鈴木 通夫 Suzuki Michio) első termékét, egy pedál-hajtású szövőgépet, 1909-ben, 22 évesen készítette, és árusítani kezdte.
30 évesen már egy szövőszékgyártó-üzem vezetője volt. Ekkor hatvan alkalmazott dolgozott az üzemben. Eközben tett szert fémmegmunkálási tapasztalatokra is.
Szuzuki Micsio folyamatosan korszerűsítette a termelést, legújabb szövőszékeit már gépesítette, amihez friss tőkére volt szüksége, ezért 1920 márciusában, 500 000 jen alaptőkével, Suzuki Szövőszékgyártó Vállalat (Suzuki Jidosa Kogyo) néven bevezette cégét a tőzsdére. Ez a dátum tekinthető a mai nevén Suzuki Motor Corporationként ismert cég megalapításának.
1922-re a cég már a legnagyobb japán szövőszékgyárak egyike lett, azonban a piac telítődni kezdett, mivel Suzuki kiváló minőségű, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítő szövőszékei nem romlottak el, így az új szövőszékek iránti igény fokozatosan csökkent.
A második világháború után a szövőszékgyártás ugyan újraindult, de a háború és az azt követő gazdasági helyzet rossz hatással volt a cég rehabilitálására.
Szuzuki Micsio a szövőszékpiac telítődése miatt már a háború előtt is foglalkozott a gyártott termékpaletta járműipari kibővítésének gondolatával, sőt, 1938-ban egy Angliából hozatott Austin Seven típusú gépkocsi alapján egy prototípust is elkészített a gyár fejlesztőgárdája. Ez a projekt azonban nem valósulhatott meg, mert időközben kitört a világháború.
2010. január 15-én a Volkswagen AG megvette a Suzuki részvényeinek 19,9%-át, mellyel a Suzuki legnagyobb részvényesévé vált.
Kronológiai áttekintés
szerkesztésSzuzuki Micsio 1909-ben megalapította a Suzuki szövőgép gyárat. A vállalat 1922-re a legnagyobb szövőszékgyárak egyikévé vált. Harminc évvel később, 1952-ben készült el az első itt gyártott jármű Power Free néven, amely egy 36 cm³-es kétütemű segédmotorral hajtott kerékpár volt, amit a 60 cm³-es, kétsebességes Diamond Free követett.
1955-ben a cég neve Suzuki Motor Corporation-re változott. Egy évvel később legyártották az első autót, a Suzulight egy elsőkerékhajtású kisautó volt. 1962-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a Suzuki, mely az 50 cm³-es kategóriában megrendezésre kerülő motorkerékpár-bajnokságon első helyezést ér el.
1963-ban az Egyesült Államokban, Los Angelesben, U.S. Suzuki Motor Corporation néven gyári márkaképviselet nyílt. Négy évvel később, 1967-ben 360 cm³-es, kétütemű motorral piacra kerül a Suzuki Fronte. 1971-ben legördült a gyártósorokról a Suzuki GT 750, kétütemű, vízhűtéses motorkerékpár.
1974-ben kezdett gépkocsiexportba a japán gyártó. 1976-ra a Suzuki Fronte új motorja már 450 cm³-es volt. Piacra került a négyütemű, 400, 500 és 750 cm³-es Suzuki GS motorkerékpár sorozat, egy évre rá pedig elkészült az első LJ80-as, négykerék-meghajtású Suzuki, melyet már négyütemű, 800 cm³-es motor hajtott. 1981-ben került piacra a CS50-es robogó.
Az 1981-ben a General Motorsszal és az Isuzuval kötött szerződést követően a rá következő esztendőben ismét sikereket ért el a Suzuki a versenyek világában. A Suzuki az 500-as kategóriában hetedszer is megnyerte az országúti motorkerékpár világbajnokságot. Ezzel párhuzamosan megkezdte működését a pakisztáni Suzuki gyár, majd aláírták az indiai Maruti és a spanyolországi Santana gyár létesítéséről szóló szerződéseket.
1983-ban Suzuki Cultus néven 1000 cm³-es motorral megjelent a Swift elődje, majd a Suzuki GTI 1300 cm³-es motorral 1986-ban.
A magyarok körében jelenleg is népszerű Vitara elődje, a Suzuki terepjárója 1988-ban készült el. 1989 nyarán a General Motorsszal közösen teljesen felújították a Swiftet. A kerekek hátul is függetlenül rugóztak, a motorokat is tökéletesítették. 1990-ben bemutatták a Sedant is.
1990-ben megállapodtak a magyarországi Suzuki gyártásáról, 1991-ben megalakult a Magyar Suzuki Rt. Még ugyanebben az évben piacra került a kétüléses Cappuccino. A kilencvenes évek további időszaka igen eseménydúsan telt a Suzuki számára. 1992-ben legyártották az első magyar Suzukit. 1993 óta az „újautó-eladások” listája szerint a Suzuki a legnépszerűbb típus Magyarországon. 1993-ban beindult a Suzuki autók gyártása és értékesítése Esztergomban. Hivatalosan is felavatták a Suzuki legújabb autógyárát Magyarországon, Esztergomban. A Suzuki Motor Corporation bemutatta a Wagon R-t, a legújabb egyterű autóját. Eközben 1994-ben Japánban az összes autóeladás elérte a tízmilliót.
A kilencvenes évek második fele is mozgalmasnak bizonyult. 1995-re a motorbicikli export meghaladta a húszmillió darabot. A Suzuki Motor Corporation legújabb fejlesztése a Baleno volt.1996 Vietnámban motorbicikli- és személyautó-gyártás indult. 1997-re a személygépkocsik tengerentúli értékesítése elérte a tízmillió darabot.
2001 végére világszerte 30 millió darab Suzuki gépkocsit értékesítettek, ebből több mint 15 millió darab export piacokon kelt el. 2002 májusában a Suzuki többségi tulajdont szerzett a Maruti Indiában. 2002-ben új összeszerelő sort helyeztek üzembe a Kosai gyárban. 2005-ben piacra dobták az Ignist. 2006-ban gördült le az első SX4 a gyártósorról, 2011-ben pedig elkészült a kétmilliomodik Suzuki, ami egy harmadik generációs Swift volt.
2013-ban látott napvilágot az SX4 S-Cross modell, majd 2015-ben érkezett az új Vitara. 2016-ban kezdődött meg az első turbómotoros esztergomi Suzuki Vitara S forgalmazása.[1]
Motorkerékpárok
szerkesztésA Suzuki által a Power Free-re kifejlesztett rendszer annyira újszerű és leleményes volt, hogy arra az akkor felállt új kormány is felfigyelt, és anyagi támogatást nyújtott a Suzuki számára, hogy az folytassa a motorkerékpár-fejlesztésben megkezdett fejlesztéseit. A Power Free mindezek ellenére csak pár hónapot töltött a piacon, mielőtt teljesen áttervezték. Ugyanis nem sokkal a bemutatás után a japán kormány megváltoztatta a kismotorhasználat feltételeit, és ezt követően 4 ütemű motorok esetében 90 cm³ felett, kétütemű motorok esetében pedig 60 cm³ felett írta csak elő vezetői engedély szükségességét. A Suzuki ezért azonnal hozzálátott egy új, 60 cm³-es kétütemű motorkerékpár kifejlesztéséhez. Így került a piacra 1953-ban a Diamond Free, 58 cm³-es (43 mm : 40 mm furat-löket arányú) motorblokkal, amely 4000 fordulatnál 2 Le-t teljesített, és két sebességes erőátviteli rendszerrel.
A gyártása során számtalan variációban volt elérhető a Diamond Free, legfőképpen az üzemanyagtank formája, és a különböző láncvédők jelentették a variálhatóságot, de később különleges vázakkal is árulták, sőt rugós- és megerősített első villákkal, dobfékkel, de még ütközőkkel is megvásárolható volt. A Diamond Free-t a ma is használt kezelőszervekkel látták el: kézi kuplungkarral, hüvelykujjal vezérelhető gázzal, és a középvázba felhozott válókarral. És bár nyugaton nem vált ismertté, Japánban sok ezer Diamond Free-t adtak el.
Ezután – a világgazdasági eseményekkel összhangban – felgyorsultak az események a cég életében. 1954 több nagy változást is hozott, ekkor a cég már 6000 darab motorkerékpárt gyártott havonta. Ebben az évben a cég befejezte a segédmotor kerékpárok gyártását és átállt a mopedgyártásra. Az új modellt Mini Free névre keresztelték – ami 1958-ig, a Suzumoped megjelenéséig volt kapható. Ugyancsak 1954-ben a cég nevét a mai nap is használt nevére, Suzuki Motor Corporation-re változtatták. Ugyancsak ’54-ben készítette el a Suzuki az első igazi motorkerékpárját, a Colleda Co-t. A motor négyütemű, egyhengeres, 90 cm³-es, könnyű súlyú motor volt, amely a gyártásának első évében megnyerte a Japán Nemzeti Kupát, ezzel előre biztosítva magának a gyors piaci sikert. 1955 márciusában a Suzuki bemutatta első „nagymotorját”, a Colleda COX-et. 125 cm³, egy henger, négy ütem és modern külső voltak a motorkerékpár jellemzői. Ezzel párhuzamosan egy kétütemű, Colleda ST névre hallgató motor is piacra került, amely a korábbi Colleda CO újraformált és átdolgozott változata volt. Finomítottak a motor felfüggesztésén és a világítási rendszerén is. 1959 májusáig folyt a Colledák gyártása, melynek során olyan, Európában unikumnak számító megoldásokat alkalmaztak, mint például az elektromos önindító. Ezzel párhuzamosan a cég belekezdett az autógyártásba is, első termékük a „Suzulight” névre keresztelt 2 ütemű, 360 cm³-es mini személyautó volt.
1956-ban a cég mérnökei teljesen új felfogásban láttak a motorépítésnek. A cél immáron teljesen új volt, egy, az akkori értelmezésben nagy teljesítményű versenygép kifejlesztése, amely képes a 130 km/h fölötti sebességre. A megoldást egy 18 lóerős 250 köbcentiméteres, (54 mm : 54 mm furat-löket arányú) kéthengeres, négysebességes váltóval szerelt kétütemű motor jelentette, amely igen előremutató fejlesztésnek számított akkoriban. A motor a Colleda erényeit foglalta magában, és TT névre hallgatott. Ez a motor számít a későbbi T 20, a T 250 és a GT 250 modellek elődjének. Modern, lengéscsillapítóval felszerelt hátsó lengőkarjával, és újszerű első villáival azt mutatta, hogy a Suzuki mérnökei már a korai években felismerték a jó futómű fontosságát. 1957-ben Szuzuki Micsio visszavonul a mindennapi üzlettől, helyét fia, Szuzuki Sunzó vette át az elnöki székben. Édesapja, a cég alapítója a továbbiakban csak tanácsadóként vett részt az üzletben. A Suzuki minden évben fejlesztett modelljein. Piacra kerültek a Colleda COX II, Colleda ST II szériák. Ekkor a Suzukinak már voltak motorjai az 50, a 125 és a 250 kategóriákban is. Ekkor, 1958 májusában debütál a hídvázas Suzumoped SM, amely a Suzumoped-et váltja fel; és szintén ebben az évben, októberben mutatják be a Suzuki új emblémáját, az ’S’ betűt.
1960-ban a Suzuki gyári csapata benevezett a már akkoriban is híres Man-szigeti TT-re, és bár a versenyt elsőre nem nyerték meg, az előkelő 15., 16., és 18. helyeket sikerült megszerezniük. Ezzel bebizonyították, hogy a Suzuki motorok gyorsak és megbízhatók. 1962-ben aztán a Suzuki megnyerte fennállásának első Világbajnokságát, 50-es kategóriában az angliai Isle of Man TT-n. Ugyanebben az évben kezdték építeni az 5 mérföld hosszú Suzuki Rjújó Tesztpályát (スズキ竜洋テストコース) is a gyár közelében, az azóta Ivata városába beolvadt Rjújó városában, és a rákövetkező évben már készen állt a motorpróbákra. Ebben az időben került piacra a ’Selped’ nevű moped, ami hatalmas darabszámban fogyott, és így egyike lett a legnagyobb darabszámban eladott Suzuki motoroknak. 1965-ben a Suzuki bemutatja első csónakmotorját, a DT 55-öst, amely egy kétütemű, 5,5 Le motor, valamint szintén ebben az évben kerül piacra a középkategóriás kisautója a Fronte 800, amelyet szintén kétütemű, 800 cm³-es motor hajt. A Suzuki ettől kezdve folyamatosan fejleszti kínálatát a négykerekűek terén is, valamint minden évben több motort is piacra dobott, még jobban felgyorsítva a japán motorgyártás dinamikus fejlődését.
1976-ban új koncepciót indított útjára a Suzuki. Belefogott a négyütemű motorok fejlesztésébe, elindulva azon az úton, amelyen ma is jár. Az első modellek a GS 400 (a mai GS 500 és GS 500 F modellek őse) és a négyhengeres, dupla vezérműtengelyes GS 750 (a ma is kapható GSX 750 F elődje) voltak. A fejlődés folytatódott és 1977-ben sok kétüteműt kivezettek a piacról. Szintén 1978-ban került a cég vezérigazgatói székébe Szuzuki Oszamu, a vállalat jelenlegi elnöke.
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Nemzetközi kronológia
szerkesztésMagyarországon
szerkesztésMagyarországon a Suzuki 1991 óta van jelen, ekkor alapított autógyárat a Suzuki Co. A motorkerékpárok árusítása kiegészítő tevékenységként indult meg 1994-ben. Az első esztendőben a Magyar Suzuki Zrt. 28 darab motorkerékpárt adott el, de ez a szám azóta évről évre megsokszorozódik. 1995-ben 46 darab, majd 103, 256, 1998-ban 566, 1999-ben már 952, 2000-ben pedig 1003 darab motor, majd 2001-ben 1674, 2002-ben 2198, 2003-ban 2586 2004-ben pedig már több mint 4000 Suzuki márkájú motor talált gazdára hazánkban. Ezek az eredmények biztosítják, hogy a Suzuki immáron hetedik éve folyamatosan a motorkerékpár eladásokban is piacvezető Magyarországon. A hálózat az eladásokhoz igazodva nagy léptékben fejlődött. A hálózat és az értékesítés öt Suzuki Márkakereskedéssel indult, melyek mindegyike, hűen a márka szelleméhez ma is prosperál, kibővülve a későbbiekben a hálózathoz csatlakozó kereskedőkkel, akikkel együtt immár országszerte 44 helyen forgalmazzák a Suzuki Motorkerékpárokat.
Fontosabb állomások
1991
- Megalakul a Magyar Suzuki Rt. A tulajdonosok a Suzuki Motor Corporation, az Itochu, IFC és az Autókonszern.
- Az esztergomi Suzuki-gyár 350 000 négyzetméteres területre épült 33 000 négyzetméteres csarnokaival a Suzuki-birodalom egyik gyöngyszeme.
1992
- Megindul az itthon gyártott Suzukik értékesítése. Az első példány ma a Közlekedési Múzeumban látható.
- Beindul a próbaüzem.
- Alapkőletétel Esztergomban. A beruházás értéke 32 milliárd japán yen, vagyis mintegy 14 milliárd forint.
1993
- Az „új autó eladások” listája szerint a Suzuki a legnépszerűbb típus Magyarországon.
- Átadják a 10 000. hazai autót.
- Hivatalos gyáravató Esztergomban. Itthon is beindul a négyajtós Sedanok gyártása.
1994
- Beindul a második műszak, és a Magyarországon gyártott alkatrészek japán exportja.
- Átadják a 25 000. Magyarországon gyártott Suzukit.
- Augusztusban több mint 2000 Suzukit vesznek Magyarországon.
- A hazai és más európai beszállítások aránya meghaladja a 60%-ot. A magyar Suzuki európai termékké válik.
1996
- A Magyar Suzuki Rt. megkapja az ISO 9002 tanúsítványt.
- Modellváltás a Suzukinál. Az új Swift szebb, kényelmesebb és biztonságosabb.
- Az új autók magyarországi piacán a Suzuki részesedése eléri a 20%-ot. Az esztergomi gyárban elkészül a 100 000. hazai gyártású Suzuki.
1997
- Ötéves a mi autónk.
- Továbbra is a Suzuki Swift vezeti a hazai népszerűségi listát
- A Swift a márkák versenyében is az első helyen végez.
1998
- A Suzuki Motor Corporation és a GM megállapodást köt egy közös kisautó gyártásáról.
- A magyarországi termelés meghaladja a 200 000 db-ot.
- A Magyar Suzuki Rt. megszerzi az ISO 14001-es minőségbiztosítási tanúsítványt.
1999
- Elkészül a 250 000. hazai gyártású Swift.
- A Swift újabb modellfrissítése.
- Átveszi autóját a 100 000. hazai Swift-tulajdonos.
2000
- Az első 30 márkakereskedő ISO 9002 minősítése.
- Megindul a Wagon R+ sorozatgyártása.
2001
- Év végéig 85 184 darab Suzukit értékesítenek, ebből 29 025 darabot Magyarországon adnak el.
- A legkeresettebb autó a Swift, a Wagon R+ pedig a negyedik legnépszerűbb kocsi.
- A Suzuki Liana bemutatója Magyarországon.
2002
- A gyártás 10. évfordulójának megünneplése akciókkal, nyereményekkel.
- A megújult, ötszemélyes Wagon R+ bemutatkozása.
- A Liana Sedan bemutatása.
2003
- Az Ignis formatervezi különdíjat kap „A Világ Legszebb Autója 2003” olaszországi versenyén.
- Megállapodás a Suzuki és a Fiat között egy ötajtós, négykerékhajtású autó kifejlesztéséről.
- A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszpolgári címet adományoz Szuzuki Oszamunak.
- Megkezdődik az Alto értékesítése a márkakereskedőknél.
- Az új Ignis ünnepélyes bemutatója.
2004
- A Suzuki Ignist vezető Per Gunnar Andersson nyeri a JWRC versenyt.
- A Magyar Suzuki Rt. 2004-ben és 2005-ben elnyeri a Superbrand címet.
- Szponzorációs szerződést köt a Magyar Suzuki Rt. Pavuk Viktória műkorcsolyázónővel.
2005
- A Magyar Suzuki Rt. elnyeri az „Év legnagyobb volumenű bővítése” díjat.
- A Swiftből belföldön 18 385, külföldön 63 759 darab fogy el.
- A Swift Ausztráliában, Kínában, Indiában, Japánban megszerzi „Az év autója” címet.
- Április 26-án Szuzuki Oszamu megkapja az Esztergom város díszpolgára címet.
- Négy csillagot kap az ötből az új Suzuki Swift az EURO-NCAP minősítővizsgáján.
- Február 4-én bemutatásra kerül az új Swift.
- A Magyar Suzuki Rt. megkapja a Közép-Dunántúli Régió Legjobbjai társadalmi célú kitüntetést.
2006
- Február 27-én legördül a gyártósorról a Suzuki és a FIAT együttműködéséből létrejött SX4.
- A Suzuki Motor Corporation bejelenti, hogy 2007-ben indul a rali-világbajnokságon (WRC).
- Négy csillagot kapott az ötből az SX4 az EURO-NCAP minősítő vizsgáján.
2007
- A Suzuki immár 11 éve piacvezető Magyarországon az új autók eladásait tekintve.
- Az esztergomi gyár 50 milliárd forintnyi beruházással és 1500 új alkalmazott felvételével bővül.
- A Suzuki ismét JRC világbajnok, és sikeresen fejezi be a WRC tesztprogramját.
- Esztergomban megnyílik a Suzuki-óvoda.
2008
- A vállalat eléri a 300 ezer autó/év gyártási kapacitást. Szeptemberben a gyárban elkészül az 1 500 000-dik gépkocsi.
- Tavasszal a gyártósorról legördül az első Splash.
- A Magyar Suzuki Zrt. a magyar olimpiai csapat gyémánt fokozatú támogatója.
- A vállalat megalapítja a Puskás-Suzuki Kupát.
2009
- A 2009-ben másodjára megrendezett Puskás-Suzuki Kupa sportesemény legnagyobb szenzációját a Budapest Honvéd győzelme hozza a Real Madrid felett.
- A világsikernek örvendő Suzuki SX4 megjelenik ferde hátú és szedán változatban.
- A Suzuki megújítja az SX4-et.
2010
- A Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárában legördül a gyártósorról az új Swift első darabja.
- A Suzuki a magyar olimpiai csapat gyémántfokozatú támogatójaként a MOB-bal közösen Olimpiai Nagyfutamra hívja az aktív életmód híveit.
2011
- Elkészül a kétmilliomodik személyautó, egy harmadik generációs Swift.
- Megújul a Swift Sport modell.
2012
- Megújul a Splash.
2013
- Elindul az SX4 S-CROSS sorozatgyártása.
2014
- Ismét megújul a Swift.
- Megszűnik a Splash Magyarországon.
2015
- Március 5-én legördül a szerelősorról a vadonatúj Vitara modell.
2017
- Elkészül a hárommilliomodik személyautó, ami egy SX4 S-Cross.
Modellek
szerkesztésMaruti Suzuki
szerkesztésA Suzuki Motor Corporation (スズキ株式会社; Hepburn: Suzuki Kabushikigaisha ) legnagyobb, legértékesebb leányvállalata. 1981-ben alapították Indiában.
Személygépkocsik
szerkesztésSuzuki modellek
szerkesztésModell | Gyártás kezdete | Gyártás vége |
---|---|---|
Across | 2020. | még tart |
Aerio/Liana | 2001. szeptember 11. | 2007. január 19. |
Alto | 1979. június 20. | még tart |
Lapin | 2002. február 4. | még tart |
APV | 2004. április 25. | még tart |
Baleno | 1995. március 9. | 2007. július 23. |
2015. október 24. (újraindulás) | még tart | |
Cappuccino | 1991. november 11. | 1997. január 29. |
Carry | 1961. december 26. | még tart |
Cervo | 1977. október 3. | 1982. június 10. |
Escudo | 1989. december 17. | még tart |
Esteem | 1995. március 9. | 2007. július 23. |
Equator | 2008. szeptember 13. | 2012. augusztus 20. |
Fronte | 1962. június 19. | 1988. április 23. |
Grand Vitara | 1990. január 29. | még tart |
Ignis | 2000. szeptember 9. | 2007. március 5. |
2016. május 6. (újraindulás) | még tart | |
Jimny/Samurai | 1970. április 1. | még tart |
Kizashi | 2009. október 4. | 2016. november 21. |
LJ-Series | ? | |
MightyBoy | 1983. február 17. | 1988. január 31. |
MR Wagon | 2001. szeptember 9. | 2016. április 11. |
Palette | 2008. november 5. | 2013. június 21. |
SJ-Series | ? | |
Sidekick | 1991. március 22. | még tart |
Solio | 1993. május 19. | még tart |
Splash | 2008. szeptember 23. | még tart |
Stingray | ? | |
Swace | 2020. | még tart |
Swift/Cultus | 1983. augusztus 9. | még tart |
SX4 | 2006. június 24. | még tart |
Twin | 2003. január 22. | 2005. október 14. |
Verona | 2004. február 29. | 2006. augusztus 29. |
Vitara | 1990. január 29. | még tart |
WagonR+ | 2000. augusztus 7. | 2008. szeptember 23. |
X-90 | 1995. november 12. | 1997. január 31. |
XL-7 | 1998. szeptember 24. | 2009. március 19. |
Daewoo Észak-Amerikai modellek
szerkesztésModell | Gyártás kezdete | Gyártás vége |
---|---|---|
Swift+ | 2002. március 30. | 2011. szeptember 7. |
Forenza/Reno | 2003. szeptember 19. | még tart |
Verona | 2004. február 29. | 2006. augusztus 29. |
Chevrolet Dél-Amerikai modellek
szerkesztésModell | Gyártás kezdete | Gyártás vége |
---|---|---|
Fun | 2000. február 14. | 2015. augusztus 11. |
Terepjárók
szerkesztésModell | Gyártás kezdete | Gyártás vége |
---|---|---|
Samurai | 1990. szeptember 2. | 2002. május 20. |
Vitara | 1990. január 29. | még tart |
Jimny | 1970. április 1. | még tart |
Quadok
szerkesztés- Suzuki KingQuad 700
- Suzuki TwinPeaks 700
- Suzuki Vinson 500
- Suzuki Eiger 400
- Suzuki Ozark 250
- Suzuki LT 230
- Suzuki LT 250
- Suzuki LT-Z250
- Suzuki LT-Z400
- Suzuki LT-R450
Motorok
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Infografika - A Suzuki Magyarországon (magyar nyelven). Alapjárat. (Hozzáférés: 2019. január 24.)
További információk
szerkesztés- Suzuki Motor története
- Suzuki hivatalos honlap
- Suzuki-tulajdonosok tapasztalatainak gyűjteménye (magyarul)
- Suzuki honlap
- Suzuki Motorkerékpárok és Robogók
- Suzuki motor.lap.hu – linkgyűjtemény
- Suzuki.lap.hu – linkgyűjtemény
- Bancsi Péter: Suzuki; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2008 (Híres autómárkák)
- Benedek Attila: Japán autók. Honda, Mazda, Mitsubishi, Nissan, Subaru, Suzuki, Toyota; Nagykönyv, Nyíregyháza, 2008