Szulejmánijja

Szulejmánijja vagy esz-Szulejmánijja (arabul السليمانية; kurdul سلێمانی / Silêmanî, tudományos átírásban as-Sulaymāniyya vagy as-Sulaymânîyah’) város Irak északkeleti részén, Szulejmánijja kormányzóság székhelye, az ország hetedik legnépesebb városa (900 000 fő, 2012, becslés^[1]). A jórészt kurdok lakta, 1784-ben alapított város 1850-ig a Bábán nevű kurd államalakulat fővárosa volt, ma a szorání kurdok lakta vidék gazdasági és kulturális központja.

Szulejmánijja (السليمانية)
Közigazgatás
Ország	Irak
Kormányzóság	Szulejmánijja
Alapítás éve	1784
Testvérvárosok	Lista Tucson
Népesség
Teljes népesség	878 146 fő (2018)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	882 m
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 35° 33′, k. h. 45° 26′35.55, 45.433333333333
Szulejmánijja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szulejmánijja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Szulejmánijja Kirkuk városától mintegy 100 kilométerre keletre, az iráni határ közelében, a Zagrosz-hegység nyugati lábánál, átlag 900 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.

Története

Szulejmánijja meglehetősen fiatal város, története alig több mint két évszázadra tekint vissza. Az Oszmán Birodalom és Perzsia határvidékén 1649-ben alakult kurd fejedelemség, Bábán uralkodója, Ibráhím pasa alapította 1784-ben. Még abban az évben országa fővárosává tette az édesapja, Szulejmán pasa után elnevezett várost. Bábán uralkodóinak politikáját mindenkor a két nagy szomszédos birodalom közötti viszony határozta meg, s a Szulejmáníjában székelő kurd fejedelmek ennek megfelelően váltogatták szövetségeseiket. 1818 végén például Bagdad felől török csapatok indultak Szulejmánijja alá, de csakhamar a perzsák 10 ezres serege mentette fel a várost. A felszabadítókat a kurdok alig egy év elteltével már a törökök segédletével verték ki Bábánból. A perzsa- és törökpárti bábáni frakciók egymással is folyamatosan harcban álltak, s kisebb-nagyobb békeidőkkel tarkítva így telt a kis Szulejmánijjai Fejedelemség élete egészen 1850-es megszűnéséig, amikor a város ismét az Oszmán Birodalom része lett.

A zaklatott politikai viszonyok ellenére a 19. század elejétől Szulejmánijja pezsgő kulturális életet mondhatott magáénak. A városban élt, szulejmánijjai dialektusban alkotó kurd költőkhöz kötődik a szorání kurd irodalmi nyelv és szépirodalom alapjainak megteremtése, s ezek az irodalmi hagyományok egészen a 20. századig hatottak: a modern kurd sajtónyelv alapja is a szorání lett, s 1920-ban a városban alapították meg az első kurd nyelvű könyvkiadót.

A 20. század elején, a brit protektorátus idején a kurd függetlenségi mozgalmak bölcsője lett a város, 1919-ben itt bontott zászlót a megszálló britek elleni harcához Mehmûdê Berzincî (arab nevén Mahmúd Barzáni) nacionalista mozgalma. Ugyancsak innen indult ki a kurdok 1925. évi nagy felkelése. Szulejmánijja egészen a legutóbbi időkig több fegyveres konfliktus helyszíne volt. A legjelentősebb károkat a kurd frakciók közötti 1996-os fegyveres összecsapás során szenvedte el, amikor bagdadi kormánysegédlettel a Kurdisztáni Demokrata Párt kiszorította Erbílből és Szulejmáníjából a Kurdisztáni Hazafias Uniópárt embereit (Szulejmáníját hagyományosan ez utóbbi szervezet fő fészkeként tartják számon).

Napjainkra a város élete stabilizálódott, s a környék mezőgazdasági termékeinek piacot biztosító Szulejmánijja egyre nagyobb idegenforgalommal dicsekedhet. A célturizmus szolgálatában 2006-ban nyitották meg nemzetközi repülőterét. Kulturális élete is egyre jelentősebb, az 1968-ban megnyílt, de 1980-ban megszüntetett egyetem után 2007-ben egy angol tanítási nyelvű felsőoktatási intézmény ismét megnyitotta kapuit a diákság előtt.

Közlekedés

Források

• David McDowall, A modern history of the Kurds, London, New York, Tauris, 2004

További információk

• Rövid ismertetés a lexicorient.com-on Archiválva 2008. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben