Tükördoboz

A tükördoboz egy, a fantomfájdalom leküzdésére használatos segédeszköz, amelynek a közepén egy tükör található ami a páciens érintetlen végtagja felé néz. A dobozt Vilayanur S. Ramachandran találta fel, annak érdekében, hogy enyhítse a fantomvégtag-fájdalmat, vagyis azt, amikor a beteg úgy érzi, mintha a végtagja még mindig meglenne, és fájna - annak ellenére, hogy azt amputálták. A tükrök szélesebb körű alkalmazását ilyen téren tükörterápiának nevezik.

A doboz mindkét oldalán tükör található, a páciens a jó végtagját elhelyezi az egyik oldalra, a másikat pedig a másikra. Majd belenéz a tükörbe azon az oldalon, ahol az ép végtagja található, és „tükörszimmetrikus” mozdulatokat végez, mint ahogyan egy karmester vagy egy tapsoló ember csinál. Mivel így az ép végtagjának a tükörképét látja mozogni, úgy tűnik, mintha a fantomvégtag is mozogna. Ezen a mesterséges vizuális visszajelzésen keresztül lehetségessé válik a páciens számára, hogy „mozgatni” tudja a végtagját, és így elmozdítani a lehetséges fájdalmas pozíciókból.

A tükörterápia továbbterjedt az eredeti fantomvégtag-fájdalom kezelésén túl az egyéb fajta egyoldalú fájdalmak kezelésére is, mint például a sztrókon átesett emberek fájdalmai a parézistól vagy végtagi fájdalmak a komplex regionális fájdalom szindrómában szenvedőknél.

Mechanizmusa

2016 jelentős kutatásainak ellenére a tükörterápia mögöttes idegi mechanizmusai továbbra sem tisztázottak.^[1]^[2]

Hatékonyság

Bár sok kutatást végeztek a tükörterápiáról, sok tanulmány szerzője panaszkodott a gyakran használt rossz módszertanról, mint például a kontrollcsoportok hiánya. Emiatt egy 2016-os felülvizsgálat (nyolc tanulmány áttekintése alapján) azt állapította meg, hogy a bizonyítékok szintje nem elegendő ahhoz, hogy a tükörterápiát a fantomvégtag-fájdalmak elsődleges kezeléseként lehessen ajánlani.^[3]

A tükörterápia szintén ajánlott a komplex regionális fájdalom szindróma esetén.^[4]^[5]

A tükördoboz diagramja. A beteg az ép kezét az egyik lyukba, a "fantom" kezét a másikba helyezi. Ránézésre az agyban két ép kéz képét képezi

A 2000-es évek óta a tükörterápia virtuális valóságon vagy robotikán keresztül is elérhető. Ezek a drága technológiák eddig nem bizonyultak hatékonyabbnak, mint a hagyományos tükördobozok.^[6]

Jegyzetek

↑ Kamal Narayan Arya, Underlying neural mechanisms of mirror therapy: Implications for motor rehabilitation in stroke, Neurology India, 2016, Volume64, Issue 1, Pages 38-44
↑ Rossiter, Borrelli, Borchert, Bradbury, Ward:"Cortical mechanisms of mirror therapy after stroke", Neurorehabil Neural Repair. 2015 Jun;29(5):444-52
↑ (2016. december 8.) „The effects of mirror therapy on pain and motor control of phantom limb in amputees: A systematic review”. Annals of Physical and Rehabilitation Medicine 59 (4), 270–275. o. DOI:10.1016/j.rehab.2016.04.001. PMID 27256539. „As to the effect of MT on PLM, the 8 studies concerned reported effectiveness of MT: 4 with a low level of evidence and 4 with a high level of evidence...We cannot recommend MT as a first intention treatment in PLP. The level of evidence is insufficient.”
↑ Al Sayegb (2013. december 8.). „Mirror therapy for Complex Regional Pain Syndrome (CRPS)—A literature review and an illustrative case report”. Scandinavian Journal of Pain 4 (4), 200–207. o. DOI:10.1016/j.sjpain.2013.06.002. PMID 29913636. „There appears to be a clear indication for the use of mirror therapy to be included in the multidisciplinary treatment of CRPS types 1 and 2 with a positive effect on both pain and motor function.”
↑ Jacobs (2015. július 30.). „Not all smoke and mirrors: mirror therapy for Complex regional pain syndrome”. BMJ 351, h2730. o. DOI:10.1136/bmj.h2730. PMID 26224572. „Mirror therapy (MT) and graded motor imagery programmes (GMIP) are two specific modalities of physical therapy which are especially promising options for managing CRPS.”
↑ Darbois (2018). „Do Robotics and Virtual Reality Add Real Progress to Mirror Therapy Rehabilitation? A Scoping Review”. Rehabilitation Research and Practice 2018, 6412318. o. DOI:10.1155/2018/6412318. PMID 30210873.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mirror box című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Ramachandran weboldala Archiválva 2011. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
Ramachandran Reith előadása a fantomvégtagokról
A tükördoboz-terápia webhelye
A The Itch egy The New Yorker-cikk, amely a tükörterápiáról és annak jelenlegi és lehetséges jövőbeli felhasználásáról szól.
Ramachandran tükördoboz-terápiáját alkalmazták a Doktor House (6. évad) amerikai televíziós sorozat hatodik évadjának A zsarnok című epizódjában.

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[Arya-1] Kamal Narayan Arya, Underlying neural mechanisms of mirror therapy: Implications for motor rehabilitation in stroke, Neurology India, 2016, Volume64, Issue 1, Pages 38-44

[2] Rossiter, Borrelli, Borchert, Bradbury, Ward:"Cortical mechanisms of mirror therapy after stroke", Neurorehabil Neural Repair. 2015 Jun;29(5):444-52

[Barbin2-3] (2016. december 8.) „The effects of mirror therapy on pain and motor control of phantom limb in amputees: A systematic review”. Annals of Physical and Rehabilitation Medicine 59 (4), 270–275. o. DOI:10.1016/j.rehab.2016.04.001. PMID 27256539. „As to the effect of MT on PLM, the 8 studies concerned reported effectiveness of MT: 4 with a low level of evidence and 4 with a high level of evidence...We cannot recommend MT as a first intention treatment in PLP. The level of evidence is insufficient.”

[2013Pain-4] Al Sayegb (2013. december 8.). „Mirror therapy for Complex Regional Pain Syndrome (CRPS)—A literature review and an illustrative case report”. Scandinavian Journal of Pain 4 (4), 200–207. o. DOI:10.1016/j.sjpain.2013.06.002. PMID 29913636. „There appears to be a clear indication for the use of mirror therapy to be included in the multidisciplinary treatment of CRPS types 1 and 2 with a positive effect on both pain and motor function.”

[BMJ_pain-5] Jacobs (2015. július 30.). „Not all smoke and mirrors: mirror therapy for Complex regional pain syndrome”. BMJ 351, h2730. o. DOI:10.1136/bmj.h2730. PMID 26224572. „Mirror therapy (MT) and graded motor imagery programmes (GMIP) are two specific modalities of physical therapy which are especially promising options for managing CRPS.”

[6] Darbois (2018). „Do Robotics and Virtual Reality Add Real Progress to Mirror Therapy Rehabilitation? A Scoping Review”. Rehabilitation Research and Practice 2018, 6412318. o. DOI:10.1155/2018/6412318. PMID 30210873.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]