Tolnai Ottó

	Tolnai Ottó
	Bahget Iskander felvétele
	Élete
Született	1940. július 5. (84 éves); Magyarkanizsa
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella; vers
Kitüntetései	Kossuth-díj (2007); Alföld-díj (1994); Híd Irodalmi Díj (1967); Híd Irodalmi Díj (1980); Hazám-díj (2018); Vilenica Prize (2023); Radnóti-díj (2000);
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1991)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Ottó témájú médiaállományokat.

Tolnai Ottó (Magyarkanizsa, 1940. július 5. –) Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő, műfordító. A vajdasági magyar irodalom sokoldalú és egyik legkiemelkedőbb alakja. Műveit német, francia és szerb nyelvre fordították le.

Életútpályája

Tisza-parti városban, Magyarkanizsán született. 1955 és 1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója volt. 1959 és 1962 között az Újvidéki Egyetemen, majd a Zágrábi Egyetemen tanult, magyar nyelv- és irodalom és filozófia szakokon.

1956-tól publikál, eleinte rövidprózával, majd 1960-tól versekkel is jelentkezett. 1961-től az újvidéki Ifjúság hetilap Symposion mellékletét szerkesztette Domonkos István, Fehér Kálmán, Koncz István társaságában,^[1] majd az ebből létrejövő, 1964-ben induló Új Symposion alapító munkatársa, 1969 és 1974 között főszerkesztője volt, ahonnan a jugoszláv cenzúra nyomására kellett távoznia. 1974 és 1994 között az Újvidéki Rádió magyar adásának szerkesztőjeként és képzőművészeti kritikusaként dolgozott. (Művészeti íróként azóta is számontartják.)^[2] 1992-től 2004-ig az Új Symposion megszűnése után megalakult és Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője, azóta a szerkesztőség elnöke.

Fiatal éveitől kezdve Újvidéken élt, ahol barátaival, köztük Domonkos Istvánnal és Végel Lászlóval igen hamar a helyi irodalmi- és közélet fontos szereplőivé váltak. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a rovarház 1969-ben jelent meg. A kettő között 1967-ben a Híd-díj elnevezésű vajdasági irodalmi kitüntetéssel jutalmazták, amelyet tizenhárom év múltán újból megkapott. 1968-ban Domonkos Istvánnal közös könyve jelent meg a Symposion könyvek (az Új Symposion könyvmelléklet-sorozata) keretében, Valóban mi lesz velünk címmel.

Bayer aspirin című monodrámáját Jancsó Miklós rendezésében Ladik Katalin adta elő az Újvidéki Színházban 1981-ben.

1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, a szervezet utolsó elnöke volt, annak megszűnése előtt. 1994-től a Szabadka melletti Palicson él. 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé választotta. 2004-ben egy évet DAAD-ösztöndíjjal Berlinben tartózkodott. 2005-ben Költő disznózsírból című könyvéért megkapta a Magyar Irodalmi Díjat. 2007-ben Kossuth-díjban részesült.

Érdekes vonulat munkásságában a fiktív lexikoncikkek írása (Új Tolnai világlexikona), ezekben „…olyan fogalmak magyarázatára törekszik, amelyek a Tolnai Világlexikonában nem szerepeltek, vagy meghatározásuk szerinte hiányos. Komoly stúdiumokat folytat ez ügyben a pufajkáról, a Lídia bélésről, Bláthy Ottóról, a tojásról vagy éppen az orchideáról.”^[3]

Művei

Portréja az 1988-as Szép versek antológiában
Kecskeméti Kálmán felvétele

Homorú versek; Forum, Novi Sad, 1963 (Symposion könyvek)
Sirálymellcsont; ill. Maurits Ferenc; Forum, Novi Sad, 1967 (Symposion könyvek)
Domonkos István–Tolnai Ottó: Valóban mi lesz velünk?; utószó Végel László, ill. Kapitány László; Forum, Novi Sad, 1968 (Symposion könyvek)
Rovarház; Forum, Novi Sad, 1968
Agyonvert csipke; ill. a szerző; Fórum, Újvidék, 1969 (Symposion könyvek)
Ördögfej. Regény; ill. Kapitány László; Forum, Újvidék, 1970
Gogol halála; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1972 (Symposion könyvek)
Legyek, karfiol; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1973 (Symposion könyvek)
Versek. Rekapituláció; Forum, Újvidék, 1975 (Symposion könyvek)
1978 Sáfrány Imre (képzőművészeti monográfia)
Világpor. Versek; ill. Becskei Zoltán; Forum, Újvidék, 1980
Elefántpuszi. Versek koravén gyerekeknek; ill. Maurits Ferenc; Forum, Újvidék, 1982
Virág utca 3. Regény; Forum, Újvidék, 1983
Vidéki Orfeusz Válogatott versek; Magvető, Budapest, 1983
Rokokokokó; Forum, Újvidék, 1986
Gyökérrágó. Versek; Forum, Újvidék, 1986
Prózák könyve; graf. Petar Čurčić; Forum, Újvidék, 1987
Cápácskám: apu! Gyermekvers felnőtteknek; rajz Bicskei Zoltán; Forum, Újvidék, 1989
Árvacsáth; Orpheusz Könyvek–Forum, Budapest–Újvidék, 1992
Wilhelm-dalok avagy A vidéki Orfeusz; Jelenkor, Pécs, 1992
Versek könyve; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1992
A meztelen bohóc. Képzőművészeti esszék; utószó: Thomka Beáta; Forum, Újvidék, 1992
1994 Június (elbeszélések)
Kékítőgolyó. Új prózák könyve; Kortárs–Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1994
Végel(ő)adás; utószó Radnóti Zsuzsa; Neoprológus, Budapest, 1996
Rothadt márvány. Jugoplasztika; Kijárat, Budapest, 1997 (Teve könyvek)
Balkáni babér. Katalekták; Jelenkor, Pécs, 2001
Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye; kérdező Parti Nagy Lajos; Kalligram, Pozsony, 2004
Szög a nadírban. Kovács Antal naplója; fotó Nagy József, Vajda János; Alexandra, Pécs, 2005
Domonkos István–Fehér Kálmán–Tolnai Ottó: Dolerony; Forum, Újvidék, 2005
Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből; zEtna, Zenta, 2006 (Vulkánfíber)
A tengerről verselve; Magyar Fordítóház, Balatonfüred, 2006 (Füredi fordítói füzetek)
Feljegyzések a vég tónusához. Esszék; Forum, Újvidék, 2007
A pompeji szerelmesek. Fejezetek az Infaustusból; Alexandra, Pécs, 2007 (Szignatúra könyvek)
Tolnai Ottó legszebb versei; vál., szerk., utószó Mikola Gyöngyi; AB-art, Bratislava [Pozsony], 2007
Grenadírmars. Egy kis ízelt opus; zEtna, Zenta, 2008 (Vulkáni Helikon)
Tolnai Ottó–Szegő György: Valkó László; Balassi, Budapest, 2009
A kisinyovi rózsa; Factory Creative Studio Kft., Szeged, 2010
Szeplőtelen kis gépek csöpp fejedelmi jelvények; bev., jegyz. Bányai János; Forum, Újvidék, 2010
Világítótorony eladó. Festettvíz-próza; zEtna-Basiliscus, Zenta, 2010 (Vulkáni Helikon)
A tengeri kagyló. Kisregély; Forum, Újvidék, 2011 (Híd könyvtár)
Kalapdoboz. Képzőművészeti írások; Forum, Újvidék, 2013
Utazni annyi, mint élni. Kis-ernyő / Putovati znači živeti. Kiš-obran; szerk. Boško Krstić, Tolnai Ottó; Szabadkai Városi Könyvtár, Szabadka, 2013
Gogol halála; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Budapest, 2016
Világpor; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Budapest, 2016
Nem könnyű. Versek, 2001–2017; Jelenkor, Budapest, 2017
Szeméremékszerek. A két steril pohár. Regény Misu és társai, avagy az iratmegőrzők sorrendje; Jelenkor, Budapest, 2018
Titorelli faiskolája; Ferenczy Múzeumi Centrum–Forum Könyvkiadó Intézet, Szentendre–Újvidék, 2020
Szeméremékszerek 2. Az úr pantallója. Kávézások Czipriánnal; Jelenkor, Bp., 2021
Szeméremékszerek 3. A fröccsöntés kora. A színes iratmegőrzők; Jelenkor, Bp., 2022

Díjai, elismerései

1967, 1980: Híd-díj
1988: Mikes Kelemen-díj
1988: Szirmai Károly-díj
1991: József Attila-díj
1991: Üzenet-díj
1992: Kortárs-díj
1992: Év Könyve-jutalom
1993: Ady Endre-díj
1993: IRAT-nívójutalom
1994: Alföld-díj
1995: Déry Tibor-jutalom
1997: Füst Milán-díj
1997: dr. Bodrogvári Ferenc-díj
1999: Weöres Sándor-díj
1999: Bezerédj-díj
2000: A Köztársasági Elnök aranyérme
2000: Radnóti-díj
2001: Párhuzamos Kultúráért díj^[4]
2005: Magyar Irodalmi Díj
2007: Kossuth-díj
2018: Hazám-díj

Jegyzetek

↑ Ladányi István: Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása Archiválva 2019. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmiszemle.sk
↑ [1] Archiválva 2013. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Tolnai Ottó életútjáról és képzőművészeti írásairól
↑ [2] Novák Anikó: A Tolnai-világ lexikona, Tisza-táj, 2010/7, 15–19. old.
↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

Források

1994 Thomka Beáta: Tolnai Ottó
2004 Thomka Beáta szerk.: Tolnai-Symposion. Tolnai Ottó műveiről (válogatott kritikák)
Mikola Gyöngyi: A nagy konstelláció. Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához; Alexandra, Pécs, 2005 (Szignatúra könyvek)
Kontextus. Összehasonlító irodalomtudományi tanulmányok; szerk. Csányi Erzsébet; Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2007 (Kontextus könyvek) https://web.archive.org/web/20191021160613/http://vmtdk.edu.rs/kontextus
Csányi Erzsébet: Lírai szövegmezők. Vajdasági magyar versterek, kultúraközi kontextusok; Vojvodanska akademije nauka i umetnosti, Novi Sad, 2010 (Élő történelem sorozat)
Géczi János: A rózsa jegye alatt. Goethe, Vörösmarty, Kazinczy, Babits, Saint-Exupéry, Tolnai Ottó; Gondolat, Bp., 2016 (Universitas Pannonica)
Novák Anikó: A kollekció poétikája. Gyűjtés és muzealizálás Tolnai Ottó művészetében. Bölcsészettudományi Kar – Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium, Újvidék, 2018 (Planta Könyvtár 6) Sorozatszerkesztő: Csányi Erzsébet. ISBN 978-86-85245-39-8 (VMFK)

Kapcsolódó szócikkek

Hangya András

További információk

Tolnai Ottó a PORT.hu-n (magyarul)
Tolnai Ottó profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
Tolnai Ottó versei műfordításban
Az Ex Symposion folyóirat különszáma Tolnai Ottóról

Irodalomportál
Vajdaság-portál

[1] Ladányi István: Az újvidéki Új Symposion folyóirat első szerkesztői nemzedékének policentrikus irodalom- és kultúrafelfogása Archiválva 2019. február 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, irodalmiszemle.sk

[2] [1] Archiválva 2013. november 12-i dátummal a Wayback Machine-ben Tolnai Ottó életútjáról és képzőművészeti írásairól

[3] [2] Novák Anikó: A Tolnai-világ lexikona, Tisza-táj, 2010/7, 15–19. old.

[4] 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Tolnai Ottó

Bahget Iskander felvétele
Élete
Született	1940. július 5. (84 éves) Magyarkanizsa
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	novella vers
Kitüntetései	Kossuth-díj (2007) Alföld-díj (1994) Híd Irodalmi Díj (1967) Híd Irodalmi Díj (1980) Hazám-díj (2018) Vilenica Prize (2023) Radnóti-díj (2000)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1991)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Ottó témájú médiaállományokat.