Tongeren (járás)

Tongeren járás egyike a belgiumi Limburg tartományban található három járásnak. A járás területe 631,56 km², lakossága 195 330 fő volt (2008. január 1-i adat).

Tongeren járás (Arrondissement Tongeren)
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Flandria
Közösség	Flamand Közösség
Tartomány	Limburg
Települések száma	13 (résztelepülés: 100)
Alapítás éve	1839
Népesség
Teljes népesség	203 359 fő (2018. jan. 1.)
Férfi	97391
Nők	97938
Népsűrűség	309 fő/km2
Kor szerinti eloszlás
0–19	18,85%
20–64	64,61%
65 felett	16,54%
Más nemzetiségűek	11,14%
Gazdaság
Munkanélküliségi ráta	7,39 %
Átlagos éves jövedelem	13810 euro/fő
Földrajzi adatok
Terület	631,56 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 51′, k. h. 5° 30′50.85, 5.5

A járás közigazgatási és igazságszolgáltatási egységet is alkot. A tongerloi járási bíróság fennhatósága alá tartoznak a közigazgatási járás területén felül Bocholt, Bree, Kinrooi, Meeuwen-Gruitrode, Dilsen-Stokkem és Maaseik települések Maaseik járásból, illetve As, Genk, Opglabbeek és Zutendaal települések Hasselt járásból.

Története

A járást 1839-ben alakították ki, amikor Hollandia és a függetlenné váló Belgium felosztották egymás között Limburgot. 1843-ban a belga-holland határ végleges kijelölésekor a járás további területeket nyert, többek között ide kerültek Kanne, Lanaken és Vroenhoven Hollandiától. A nyelvi határok 1963-as kijelölésekor számos település a környező járásokhoz csatoltak innen. 1971-ben Lanklaar és Stokkem településeket adta át Maaseik járásnak, illetve Klein-Gelmen-t Hasseltnek. 1977-ben utóbbi visszakerült a tongerloi járásba és fuzionált Heers várossal.

A járás települései

Önálló települések:

Alken Bilzen Borgloon Heers Herstappe Hoeselt Kortessem

Lanaken Maasmechelen Riemst Tongeren Voeren (Fourons) Wellen

Résztelepülések:

Batsheers Berg Berlingen Beverst Bommershoven Boorsem Broekom Diets-Heur Eigenbilzen Eisden Gellik Genoelselderen Gors-Opleeuw Gotem ’s-Gravenvoeren (Fouron-le-Comte) Groot-Loon Grote-Spouwen Guigoven Gutschoven Hees Heks Hendrieken Henis Herderen ’s Herenelderen Herten Hoelbeek Hoepertingen

Horpmaal Jesseren Kanne Kerniel Kleine-Spouwen Klein-Gelmen Koninksem Kuttekoven Lauw Leut Mal Martenslinde Mechelen-aan-de-Maas Mechelen-Bovelingen Meeswijk Membruggen Mettekoven Millen Moelingen (Mouland) Mopertingen Munsterbilzen Neerharen Neerrepen Nerem Opgrimbie Opheers Overrepen Piringen Rekem Remersdaal

Rijkel Riksingen Rijkhoven Romershoven Rosmeer Rukkelingen-Loon Rutten Schalkhoven Sint-Huibrechts-Hern Sint-Martens-Voeren (Fouron-Saint-Martin) Sint-Pieters-Voeren(Fouron-Saint-Pierre) Sluizen Teuven Ulbeek Uikhoven Val-Meer Vechmaal Veldwezelt Veulen (Fologne) Vliermaal Vliermaalroot Vlijtingen Voort Vreren Vroenhoven Vucht Waltwilder Werm Widooie Wintershoven Zichen-Zussen-Bolder

Földrajz

• Legmagasabb pontja: Remersdaal (287 m)

A népesség alakulása

• Forrás:1806 és 1970 között=népszámlálások; 1980 után= lakosok száma január 1-jén a népességnyilvántartóban

Lásd még

• Hasselt (járás)
• Maaseik (járás)