Uca

Az Uca a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a futórákfélék (Ocypodidae) családjába tartozó nem.

Uca
Uca pugnax
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Rákok (Crustacea) Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca) Alosztály: Eumalacostraca Öregrend: ?Eucarida Rend: Tízlábú rákok (Decapoda) Alrend: ?Úszórákok (Pleocyemata) Alrendág: Rövidfarkú rákok (Brachyura) Család: Futórákfélék (Ocypodidae) Nem: Uca Leach, 1814
Szinonimák
Acanthoplax H. Milne Edwards, 1852
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Uca témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Uca témájú kategóriát.

Uca perplexa

Előfordulásuk

Az Uca-fajok a világ melegebb területein mindenhol megtalálhatók, a Csendes-óceán partjain éppúgy, mint az atlanti térség déli részén és a Földközi-tenger partvidékén. E ráknem fajai nincsenek veszélyeztetve.

Megjelenésük

E rákfajok hossza legfeljebb 3-4 centiméter, az olló hossza legfeljebb 5 centiméter. A hím rákoknak van egy túlméretezett és feltűnő ollójuk. Udvarláskor a hímek világos színű ollójukat mutogatják a nőstényeknek, és remélik, hogy sikerül így párosodásra az odúikba csalogatniuk. Azzal, hogy ollójukkal integetnek, más hímeket figyelmeztetnek, nehogy a területükre hatoljanak. Ollójukat a más hímekkel vívott harcra is használják. A nőstények ollói rendes méretűek; azokkal könnyebb élelmet gyűjteni. A rákok egyes fajainál a hím bal ollója nagyobbodott meg, míg másoknál a jobb. Megint más fajoknál a bal és jobb oldali olló megnövekedése körülbelül egyenlő arányban oszlik meg. Egy idő után visszanő az olló, ha a rák elveszíti. Az Uca-fajok színükben és méretükben némileg különböznek egymástól. Egyes fajokat párosodási viselkedésükről lehet felismerni. Ahhoz, hogy növekedjenek, a rákoknak vedleniük kell. Vedlés közben, egy ideig puha az új páncélzatuk, de az odúban biztonságban vannak.

Életmódjuk

Az Uca-fajok magányos partlakók, odúkban élnek, amelyek védik őket. Táplálékuk szerves törmelék.

Szaporodásuk

Az ivarérettséget 1-2 éves korban érik el. Évente többször párzanak, fajtól, helytől és árapály-viszonytól függően. A peték száma néhány száz lehet. Mintegy 7-10 nap kell a petéből való kifejlődéshez. A petékből piciny planktonszerű lárvák kelnek ki.

Rendszerezés

A nembe az alábbi alnemek és fajok tartoznak:

Australuca Uca bellator Uca elegans Uca hirsutimanus Uca longidigitum Uca polita Uca seismella Uca signata Gelasimus Uca borealis Uca dampieri Uca formosensis Uca hesperiae Uca neocultrimana Uca tetragonon Uca vocans Uca vomeris

Leptuca Uca annulipes Uca argillicola Uca batuenta Uca beebei Uca bengali Uca coloradensis Uca crenulata Uca cumulanta Uca deichamnni Uca dorotheae Uca festae Uca helleri Uca inaequalis Uca lactea Uca latimanus Uca leptochela Uca leptodactyla Uca limicola Uca mjoebergi Uca musica Uca oerstedi Uca panamensis Uca perplexa Uca saltitanta Uca speciosa Uca spinicarpa Uca stenodactylus Uca tallanica Uca tenuipedis Uca terpsichores Uca tomentosa Uca triangularis

Minuca Uca brevifrons Uca burgersi Uca ecuadoriensis Uca galapagensis Uca herradurensis Uca longisignalis Uca marguerita Uca minax Uca mordax Uca panacea Uca pugilator Uca pugnax Uca pygmaea Uca rapax Uca subcylindrica Uca thayeri Uca umbratila Uca victoriana Uca virens Uca vocator Uca zacae Paraleptuca Uca chlorophthalmus Uca crassipes Uca inversa Uca sindensis

Tubuca Uca acuta Uca arcuata Uca capricornis Uca coarctata Uca demani Uca dussumieri Uca flammula Uca forcipata Uca paradussumieri Uca rhizophorae Uca rosea Uca typhoni Uca uvillei Uca Uca heteropleura Uca insignis Uca intermedia Uca major Uca maracoani Uca monolifera Uca ornata Uca princeps Uca stylifera Uca tangeri

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6