Vígszínház
A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik.[2][3] A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltak, mint Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház Budapesten, a Szent István körút Újlipótváros felőli oldalán található.
| Vígszínház | |
 | |
| A Vígszínház a Szent István körúton | |
| Általános adatok | |
| Alapítva | 1896 |
| Fenntartó | Budapest Főváros Önkormányzata[1] |
| Játszóhelyek |
|
| Személyzet | |
| Főigazgató | Rudolf Péter |
| Gazdasági vezető | Mádi Zoltán |
| Színészek | 43 |
| Elérhetőség | |
| Postacím | VÍGSZÍNHÁZ 1136 Budapest, Pannónia utca 1. PESTI SZÍNHÁZ 1056 Budapest, Váci utca 9. |
| Telefonszám | 06-80-204-443 |
| Honlap | www.vigszinhaz.hu |
| szervezes@vigszinhaz.hu | |
 Vígszínház
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″47.512500°N 19.051389°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″47.512500°N 19.051389°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztés1896–1945
szerkesztés1896. május 1-jén nyitott meg a főváros új színháza, Jókai Mórnak az eseményre írt, A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjával. A színház alapításának terve már évekkel előtte felvetődött, ennek köszönhetően alapították meg már 1894-ben a Vígszínház Rt.-t. Első igazgatója Ditrói Mór volt, aki Kolozsvárról érkezett Budapestre, hogy a magával hozott művészekkel együtt igazi modern együttest hozzon létre. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket, és sikerre vittek francia vígjátékokat is. 1897-ben elindította a Vígszínház színésziskoláját, ami 1903-ig működött, amikor is megalakult belőle a Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája.[4]
Az első világháború után a színház gazdasági helyzete megromlott. A korábban az intézményt létrehozó és fenntartó Faludi Gábor egy amerikai üzletembernek, Ben Blumenthalnak adta el a színházat (1920). A színház élére Roboz Imre került igazgatóként (1939-ig), művészeti igazgatóként pedig Jób Dániel. Utóbbi a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, miáltal neves színházi alkotók kerültek ki a Vígből, pl. Molnár Ferenc. Az amerikai tulajdonos az őt ért támadások következtében 1926-ban távozott. Ebben a korszakban tűntek fel olyan tehetséges fiatalok, mint Tolnay Klári, Dajka Margit vagy Mezey Mária. 1935-ben Pesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában.[5]
Az 1939-es fajvédő törvények következtében Roboz Imre és Jób Dániel sem dolgozhatott tovább. Az igazgató székbe Harsányi Zsolt került, aki előbb Bókay Jánost, majd Hegedűs Tibort kérte fel dramaturg-igazgatónak. Harsányi korai halála (1943) után Hegedűs Tibor került az igazgatói székbe. Működése alatt a pincében üldözött színészeket bújtattak (pl. Várkonyi Zoltánt, a későbbi igazgatót).
1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. Miközben az év tavaszán még romokban állt, Jób Dániel elkezdte a társulat újraszervezését. Az első bemutató, ami májusban így a Rádius mozi (ma Thália Színház) színpadán zajlott le, Gorkij: Éjjeli menedékhely című műve volt.
A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok
szerkesztés- Molnár Ferenc: Az ördög (1907), Liliom (1909), A testőr (1910), Farsang (1916), Az üvegcipő (1925), Egy, kettő, három (1929)
- Bródy Sándor: A tanítónő (1908)
- Kálmán Imre: Tatárjárás (1908), Zsuzsi kisasszony (1915)
- Lengyel Menyhért: Taifun (1909)
- Szomori Dezső: Györgyike drága gyermek (1912), Hermelin (1916)
- Heltai Jenő: Tündérlaki lányok (1914)
- Barta Lajos: Szerelem (1916)
- Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi (1920), Három nővér (1922), Ivanov (1923), Cseresznyéskert (1924)
- Herczeg Ferenc: Kék róka (1917)
- Mikszáth Kálmán–Harsányi Zsolt: A Noszty fiú esete Tóth Marival (1926)
- Móricz Zsigmond: Úri muri (1928)
- Bertolt Brecht-Kurt Weill: Koldusopera (1930)
- Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (1930), Lovagias ügy (1935), A három sárkány (1935), Kártyázó asszonyok (1939)
- László Miklós: Illatszertár (1937)
- G. B. Shaw: Pygmalion (1914), Warrenné mestersége (1943)
- Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt (1943)
- Somogyi–Eisemann: Fekete Péter (1943), Mesebeszéd (1944)
A korszakban a színházban játszó művészek
szerkesztésVarsányi Irén, Makay Margit, Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula, Szerémy Zoltán, Törzs Jenő, Mály Gerő, Somló István, Rajnai Gábor, Lázár Mária, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Darvas Lili, Gaál Franciska, Dénes György, Gárdonyi Lajos, Kende Paula, Makláry Zoltán, Hajmássy Miklós, Ladomerszky Margit, Vértess Lajos, Dajka Margit, Kovács Károly, Peti Sándor, Ráday Imre, Békássy István, Jávor Pál, Sulyok Mária, Ajtai Andor, Karády Katalin, Tolnay Klári, Perczel Zita.
1945–1989
szerkesztés1951 és 1961 között – amikor a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött – öt igazgatója volt Ladányi Ferenc, Horváth Ferenc, Goda Gábor, Somló István és Magyar Bálint személyében. 1961-ben ismét visszakapta a Vígszínház nevet, és ettől az évtől a híres Várkonyi Zoltán lett a színház igazgató-főrendezője. 1967. szeptember 30-án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyes Pesti Színház, a Váci utcában. A színházat Gogol: Egy őrült naplója című művének Sylvie Luneau és Roger Coggie által dramatizált darabjával nyitották meg, Horvai István rendezésében, Darvas Ivánnal a címszerepben.
A színház az 1970–1980-as években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett a következő eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségrétegeket: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Harmincéves vagyok; Jó estét nyár, jó estét szerelem!; Kőműves Kelemen, majd a még most is telt házakat vonzó A padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam! volt, amely lassan 40 éve folyamatosan műsoron van.
1981. április 23-án adták át a Házi Színpad nevű játszóteret, ahol a kortárs drámaírók: Enda Walsh, Martin McDonagh, Vaszilij Szigarjev, Kárpáti Péter, Esterházy Péter színdarabjait mutatták be. A nyitódarab Franz Xaver Kroetz: Vadászat című darabja volt, melyet Marton László rendezett, a főbb szerepeket pedig Mádi Szabó Gábor, Pap Éva, Pap Vera és Gáspár Sándor alakították.
A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok
szerkesztés- Thornton Wilder: A Mi kis városunk (1945)
- Friedrich Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (1959), A fizikusok (1965)
- Tennessee Williams: Orfeusz alászáll (1961), Macska a forró bádogtetőn (1967)
- Milan Kundera: Zárt ajtók mögött (1965)
- Arthur Miller: Közjáték Vichyben (1965), Alku (1969)
- Nyikolaj Vasziljevics Gogol – Roger Coggio – Sylvie Luneau: Egy őrült naplója (1967)
- Neil Simon: Furcsa pár (1968)
- George Bernard Shaw: A hős és a csokoládékatona (1970)
- Szakonyi Károly: Adáshiba (1970)
- Gyurkovics Tibor: Az öreg (1970), Nagyvizit (1972), Fekvőtámasz (1987)
- Eugene O’Neill: Eljő a jeges (1971)
- Örkény István: Macskajáték (1972), A holtak hallgatása (1973), Vérrokonok (1974), Pisti a vérzivatarban (1979), Forgatókönyv (1982)
- Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973), Jó estét nyár, jó estét szerelem (1977), A padlás (1988)
- Csurka István: Eredeti helyszín (1976), Versenynap (1977), Házmestersirató (1978), Deficit (1979)
- Ken Kesey – Dale Wasserman: Kakukkfészek (1977)
- Witold Gombrowicz: Operett (1978)
- Peter Shaffer: Equus (1980), Amadeus (1982)
- Ivánka Csaba – Szörényi Levente – Bródy János: Kőműves Kelemen (1982)
- Woody Allen: Játszd újra, Sam! (1983)
- Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (1984)
- Nádas Péter: Találkozás (1985)
- Pataki Éva: Edith és Marlene (1986)
- Kornis Mihály: Körmagyar (1989)
A korszakban a színházban játszó művészek
szerkesztésPáger Antal, Bilicsi Tivadar, Sulyok Mária, Deák Sándor, Szatmári István, Koncz Gábor, Bulla Elma, Várkonyi Zoltán, Gobbi Hilda, Pethes Sándor, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tábori Nóra, Darvas Iván, Kozák László, Bárdy György, Tomanek Nándor, Csákányi László, Farkas Antal, Bánki Zsuzsa, Miklósy György, Szatmári Liza, Bitskey Tibor, Tanai Bella, Schubert Éva, Földi Teri, Harkányi Endre, Garas Dezső, Tordy Géza, Pap Éva, Halász Judit, Szegedi Erika, Szilágyi Tibor, Balázs Péter, Tahi Tóth László, Szombathy Gyula, Venczel Vera, Lukács Sándor, Bánsági Ildikó, Kern András, Reviczky Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Hegedűs D. Géza, Gálffi László, Pap Vera, Hernádi Judit, Igó Éva, Szarvas József, Pápai Erika, Rudolf Péter, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő
1989–
szerkesztés1990. május 9-én Károly herceg és felesége Diána nézőként meglátogatta a színházat, ahol Shakespeare: Lear király című darabját tekintették meg.
1993 és 1994 között a színház épülete teljes körű felújításon ment át. A művészek a Vígszínházi búcsú című előadással hagyták el az épületet. A társulat ezalatt egy Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorban játszott. A felújított épületet 1994. október 22-én, ünnepélyes keretek közt adták át Békés Pál: Össztánc című darabjának díszbemutatójával.
A felújított Házi Színpadot 1995. április 28-án nyitották meg az Alföldi Róbert által rendezett Trisztán és Izolda című darabbal, melynek címszerepeit Kálid Artúr és Murányi Tünde játszották. Ez volt Alföldi első rendezése.
A színház folytatta az eredeti magyar zenés darabok bemutatását. 1996. január 18-án mutatták be A dzsungel könyve című musicalt, melynek szövegét Békés Pál, zenéjét Dés László, dalszövegeit pedig Geszti Péter írták. A bemutató hatalmas sikert aratott, mely napjainkig töretlen sikerrel szerepel a színház repertoárján. A másik nagy sikerű zenés darab a Molnár Ferenc regénye alapján készült A Pál utcai fiúk című darab volt, melynek szövegét Grecsó Krisztián írta, a zenét és a dalszövegeket pedig (hasonlóan A dzsungel könyvéhez) Dés és Geszti. A 2016. november 5-én bemutatott darab nagy sikert aratott, népszerűsége a mai napon töretlen, a színház folyamatosan játssza.
1979-ben – Várkonyi Zoltán halála után – Horvai István lett az igazgató, akit 1985-ben Marton László követett. Az ő utódaként pedig – 2009. február 1-jétől – Eszenyi Enikő lett a társulat vezetője, akinek megbízatása 2020. június 30-áig szólt.[6] 2020 márciusában Rudolf Pétert bízták meg az intézmény vezetésével 2021. december 31-ig,[7][8][9] majd 2021 augusztusában öt éves állandó kinevezést kapott.[10]
A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok
szerkesztés- Kárpáti Péter: Az út végén a folyó (1990), Országalma (1995), Pájinkás János (2002)
- Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy (1991)
- Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból (1992)
- Füst Milán: A néma barát (1993)
- Tony Kushner: Angyalok Amerikában (1993)
- Békés Pál: Össztánc (1994)
- Dés László – Geszti Péter – Békés Pál: A dzsungel könyve (1996)
- Esterházy Péter: Búcsúszimfónia (1996), Rubens és a nemeuklideszi asszonyok (2008)
- Spiró György: Dobardan (1996), Elsötétítés (2002), Príma környék (2012)
- Martin McDonagh: Leenane szépe (1997), Alhangya (2002), Vaknyugat (2004)
- Michael Tremblay: Sógornők (1997)
- Marius von Mayenburg: Haarmann (2006), A kő (2021)
- David Eldridge: Az ünnep (2006)
- Tracy Letts: Augusztus Oklahomában (2009)
- Bartis Attila: Romlás (2009), Rendezés (2017)
- Hadar Galron: Mikve (2010)
- Yasmina Reza: Az öldöklés istene (2011)
- Elfriede Jelinek: Téli utazás (2014)
- Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A Pál utcai fiúk (2016)
- Vecsei H. Miklós – Vörös Róbert – Eszenyi Enikő: A diktátor (2018)
A korszakban a színházban játszó művészek
szerkesztésSzabó Imre, Tolnay Klári, Benkő Gyula, Bajka Pál, Bicskey Károly, Kenderesi Tibor, Pándy Lajos, Palócz László, Hetés György, Bárdy György, Farkas Antal, Bánki Zsuzsa, Mádi Szabó Gábor, Gyimesi Pálma, Barta Mária, Miklósy György, Kovács Mária, Tábori Nóra, Szatmári Liza, Földi Teri, Fonyó József, Harkányi Endre, Garas Dezső, Hetényi Pál, Halász Judit, Kertész Péter, Rajhona Ádám, Dengyel Iván, Tahi Tóth László, Szombathy Gyula, Venczel Vera, Benedek Miklós, Lukács Sándor, Kern András, Reviczky Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Hegedűs D. Géza, Gados Béla, Udvaros Dorottya, Kovács Nóra, Gáspár Sándor, Pap Vera, Igó Éva, Borbiczki Ferenc, Hirtling István, Szarvas József, Rudolf Péter, Pápai Erika, Kőszegi Ákos, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő, Nagy Mari, Méhes László, Hullan Zsuzsa, Kerekes József, Seress Zoltán, Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Stohl András, Börcsök Enikő, Hevér Gábor,
Igazgatói
szerkesztés| Ditrói Mór (1896–1916) | |
| Roboz Imre (1921–1939) és Jób Dániel (1921–1938) – művészeti igazgató | |
| Harsányi Zsolt (1938–1943) | |
| Hegedűs Tibor (1943–1944) | |
| Jób Dániel (1945–1948) | |
| Tolnai Klári (1948–1949), Somló István (1948–1949) és Benkő Gyula (1948–1949) | |
| Horváth Ferenc (1951–1953) | |
| Ladányi Ferenc (1953–1955) | |
| Magyar Bálint (1955–1958) | |
| Goda Gábor (1958–1959) | |
| Somló István (1959–1962) | |
| Lenkei Lajos (1962–1971) | |
| Várkonyi Zoltán (1971–1979) | |
| Horvai István (1979–1985) | |
| Marton László (1985–2009) | |
| Eszenyi Enikő (2009–2020) | |
| Rudolf Péter (2020–)[7] |
Társulat (2023/2024)
szerkesztésA színház vezetése
szerkesztés- Igazgató: Rudolf Péter
- Produkciós igazgatóː Sánta György
- Zenei vezető: Presser Gábor
- Művészeti tanácsadó: Valló Péter
Társulati tagok
szerkesztés- Antóci Dorottya
- Bach Kata
- Balázsovits Edit
- Bölkény Balázs
- Borbiczki Ferenc
- Brasch Bence
- Csapó Attila
- Dengyel Iván
- Dino Benjamin
- Ertl Zsombor
- Fesztbaum Béla
- Gados Béla
- Gyöngyösi Zoltán
- Halász Judit
- Hegedűs D. Géza
- Hegyi Barbara
- Hirtling István
- Horváth Szabolcs
- Hullan Zsuzsa
- Igó Éva
- Karácsonyi Zoltán
- Kern András
- Kopek Janka
- Kőszegi Ákos
- Kovács Patrícia
- Kövesi Zsombor
- Kútvölgyi Erzsébet
- Lukács Sándor
- Majsai-Nyilas Tünde
- Márkus Luca
- Medveczky Balázs
- Méhes László
- Nagy-Kálózy Eszter
- Orosz Ákos
- Ötvös András
- Petrik Andrea
- Radnay Csilla
- Seress Zoltán
- Stohl András
- Szántó Balázs
- Szatmári Liza
- Szilágyi Csenge
- Tar Renáta
- Telekes Péter
- Vidnyánszky Attila
- Waskovics Andrea
- Wunderlich József
- Zoltán Áron
Egyetemi hallgatók
szerkesztésÉvadok
szerkesztés
Bemutatók
szerkesztésKapcsolódó díjak
szerkesztésAz épület
szerkesztésA Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulós Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros, majd az Újlipótváros.
Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri és egy kupolás-tornyos lefedésű, magas előcsarnokrész. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.
A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokkizáló, hangsúlyos kocsifelhajtóval. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöznek a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.
A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, másrészt alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott, központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, az első emeleti foyer pedig teret ad az elit társasági életének. Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.
A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült. Az oszlopokat kariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.
A színházépületet a második világháború utolsó hónapjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Eredeti és ma is használatos nevét csak 1960. szeptember 8-án kapta vissza. Az épület 1974-ben kapott műemléki védettséget.
1992-ben a magyar országgyűlés kétmilliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára. A munkálatokat 1993 tavaszán kezdték el. Ekkor még folytak az előadások. A társulat csak a következő évadot töltötte az épületen kívül, amikor a Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújítást Siklós Mária építész (KÖZTI) és Schinagl Gábor belsőépítész vezették. Az átépítés arra irányult, hogy visszaadja a színház századfordulós hangulatát, ezért több helyen ismét páholyokat létesítettek. Újra helyére került a másfél tonnás csillár – amely az eredeti hasonmása. Bár a színháztechnikai eszközök szempontjából a Vígszínház mindig az egyik legkorszerűbbnek számított, az épületben nem volt díszlet- és jelmeztár, sem pedig stúdiószínpad, ezért megnövelték a régi épület hasznos területét. A tervezők U alakban új emeletet illesztettek a színház Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain lévőkre, illetve beépítették a tetőteret is. A színház tetejét vörösréz lemezzel borították, mely 1994-ben az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.[14] 1994. október 22-én a köztársasági elnök nyitotta meg a színházat.
2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére, jelentős mértékben csökkentve a ház közhálózatról levett villamosenergiájának szükségletét.[15][16]
Korábbi neves társulati tagok
szerkesztés- Alföldi Róbert
- Almási Éva
- Anger Zsolt
- Balázs Péter
- Bánsági Ildikó
- Bata Éva
- Béres Ilona
- Blaskó Péter
- Cserna Antal
- Csőre Gábor
- Danis Lídia
- Egri Márta
- Epres Attila
- Ernyey Béla
- Gálffy László
- Görög László
- Hajduk Károly
- Harkányi Endre
- Herczeg Adrienn
- Hernádi Judit
- Hevér Gábor
- Járó Zsuzsa
- Józan László
- Kamarás Iván
- Kerekes József
- Kolovratnik Krisztián
- Koncz Gábor
- Lengyel Tamás
- Liptai Claudia
- Mészáros Máté
- Pápai Erika
- Pindroch Csaba
- Reviczky Gábor
- Szabó Gabi
- Szarvas József
- Széles Tamás
- Szemenyei János
- Szervét Tibor
- Szilágyi Tibor
- Szombathy Gyula
- Szőcs Artur
- Tordy Géza
- Varju Kálmán
- Vecsei H. Miklós
Égi társulat
szerkesztés- Ajtay Andor
- Andai Györgyi
- Ágay Irén
- Barta Mária
- Benkő Gyula
- Beregi Oszkár
- Bessenyei Ferenc
- Bilicsi Tivadar
- Bródy Sándor
- Bulla Elma
- Bács Ferenc
- Bánki Zsuzsa
- Bárdi Ödön
- Bárdy György
- Básti Lajos
- Békés Rita
- Börcsök Enikő
- Csákányi László
- Csortos Gyula
- Dajka Margit
- Darvas Iván
- Darvas Lili
- Delli Emma
- Deák Sándor
- Ditrói Mór
- Dávid Kiss Ferenc
- Egri István
- Faludi Gábor
- Faludi Jenő
- Farkas Antal
- Fehér Miklós
- Fenyvesi Emil
- Fonyó József
- Földi Teri
- Gaál Franciska
- Gera Zoltán
- Gesztesi Károly
- Goda Gábor
- Gombaszögi Ella
- Gombaszögi Frida
- Gordon Zsuzsa
- Góth Sándor
- Góthné Kertész Ella
- Gyimesi Pálma
- Haraszti Hermin
- Harsányi Zsolt
- Hegedűs Gyula
- Hegedűs Tibor
- Heltai Jenő
- Hetényi Pál
- Honthy Hanna
- Horvai István
- Horváth Ferenc
- Hunyady Margit
- Hunyady Sándor
- Jászai Mari
- Jávor Pál
- Jób Dániel
- Kabos Gyula
- Kapás Dezső
- Kaszás Attila
- Kazimir Károly
- Kazán István
- Kenderesi Tibor
- Kozák László
- Kőmíves Sándor, id.
- Kőmíves Sándor, ifj.
- Ladányi Ferenc
- Latinovits Zoltán
- Láng Rudolf
- Lázár Egon
- Lenkei Lajos
- Lénárt István
- Magyar Bálint
- Makay Margit
- Marton Endre
- Marton László
- Mezey Mária
- Miklósy György
- Molnár Ferenc
- Molnár Tibor
- Muráti Lili
- Mádi Szabó Gábor
- Örkény István
- Pap Éva
- Pap Vera
- Páger Antal
- Pálos György
- Pándy Lajos
- Pethes Sándor
- Pécsi Ildikó
- Prókai István
- Rajhona Ádám
- Ráday Imre
- Rátonyi Róbert
- Roboz Imre
- Ruttkai Éva
- Schubert Éva
- Selmeczi Roland
- Sipos András
- Somlay Artúr
- Somló István
- Somogyvári Rudolf
- Sulyok Mária
- Szabó Ernő
- Szabó Sándor
- Szakácsi Sándor
- Szakáts Miklós
- Szatmári István
- Szendrő József
- Szegedi Erika
- Sándor Iza
- Tahi Tóth László
- Tanai Bella
- Tanay Frigyes
- Tolnay Klári
- Tomanek Nándor
- Tábori Nóra
- Upor Tibor
- Vallai Péter
- Varsányi Irén
- Várkonyi Zoltán
- Várnagy Zoltán
- Verebes Károly
- Venczel Vera
- Zách János
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Alapító okirat 2013. május 25-i állapota Archiválva 2015. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, vigszinhaz.hu (hozzáférés: 2015. január 1.)
- ↑ Dr. Venczel Sándor a Főváros színházairól - a közgazdász szemével Benchmarking 2008, a SZÍNHÁZ folyóirat internetes portálja - 2010. március (hozzáférés: 2014. febr. 1.)
- ↑ vigszinhaz.hu A színház Archiválva 2014. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Vígszínház színésziskolája Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ Az épületben jelenleg a [[Centrál Színház]] működik.
- ↑ A Vígszínház közleménye | Vígszínház. vigszinhaz.hu. [2016. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 12.)
- ↑ a b Rudolf Pétert nevezték ki a Vígszínház élére (hun nyelven). 24.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ ATV: Karácsony Rudolf Pétert bízza meg a Vígszínház vezetésével. ATV.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
- ↑ Rudolf Péter: „Azon leszek, hogy a Vígszínház készen álljon az újraindulás pillanatában” (magyar nyelven). papageno.hu, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Tenczer Gábor: Rudolf Péter vezeti a Vígszínházat a következő öt évben. Telex, 2021. augusztus 24. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
- ↑ Exxite: Társulat :: Vígszínház (magyar nyelven). vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
- ↑ Kihirdette 2022/23-as évadát a Vígszínház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
- ↑ Exxite: Az üvegcipőtől az Amadeuson át az Ármány és szerelemig :: Vígszínház (magyar nyelven). www.vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
- ↑ Az Év Tetője Nívódíj Pályázat 1994
- ↑ TACE (Színházépítészet Közép-Európában): Vígszínház (hozzáférés 2014. május 21.)
- ↑ Budapest City.org Vígszínház Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben XIII. kerület, Angyalföld, Szent István körút 14. (hozzáférés 2014. május 21.)
Források
szerkesztés
- A színház weboldala
- Patkós Emese: A Vígszínház története
- Interjú Eszenyi Enikővel Fidelio, 2012. szeptember 24.
- A Vígszínház története 1920-1949
További információk
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon
- Hegedüs Gyula: Emlékezések a Vígszínház első huszonöt évére; ill. Balázsffy Rezső; Légrády, Bp., 1921
- Berczeli A. Károlyné: A Vígszínház műsora. 1896–1949. Adattár; Színháztudományi Intézet–Országos Színháztörténeti Múzeum, 1960 (Színháztörténeti füzetek)
- Magyar Bálint: A Vígszínház története alapításától az államosításig. 1896–1949; Szépirodalmi, Bp., 1979
- Mészöly Tibor: Színház a század küszöbén. Ditrói Mór és a Vígszínház stílusforradalma; Múzsák, Bp., 1986 (Szkénetéka)
- Vígszínház; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1986
- A száz éves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896–1996; szerk. Mészöly Tibor, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1996
- Bukásra ítélt siker. A Vígszínház élén, 1955–1958. Egy polgár egy nem-polgári korban; sajtó alá rend. Siklós Olga; Mundus, Bp., 2004 (Mundus – emlékiratok)
- Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa, fotó Keleti Éva; Vígszínház, Bp., 2006
- Színház az egész élet. A Vígszínház nagy generációja. Szántó Erika beszélgetései; Saxum, Bp., 2021
- Heltai Gyöngyi: Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem; L'Harmattan, Bp., 2021 (Humaniórák)
- Hullan Zsuzsa: Víg szín házon belül; 3. bőv., jav. kiad.; MA-MI-IS Bt., Bp., 2022
- A 125 éves Vígszínház épületének története; szerk. Illyés Ákos; Vígszínház Nonprofit Kft., Bp., 2022