Vízigesztenye
A vízigesztenye (Eleocharis dulcis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.
Vízigesztenye | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Régi rajz a növényről
| ||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Eleocharis dulcis (Burm.f.) Trin. ex Hensch. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vízigesztenye témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Vízigesztenye témájú médiaállományokat és Vízigesztenye témájú kategóriát. |
Előfordulása
szerkesztésA vízigesztenye előfordulási területe Afrika déli fele, a Dél-afrikai Köztársaság kivételével, valamint egyes nyugat-afrikai térségek; Madagaszkáron is jelen van. Ázsiában az elterjedése Pakisztántól kezdve, Indián, Srí Lankán és Délkelet-Ázsián keresztül, északra Kínáig, a Koreai-félszigetig és Japánig tart, míg délre a Fülöp-szigetekig és Indonéziáig tart. Az ausztrál kontinens nagy részén is őshonos.
Megjelenése
szerkesztésEz a palkaféle 30-120 centiméter magas évelő növény, amely sűrű csomókban nő. Gyökerei narancssárgásak vagy vörösesbarnák. A fiatal indái fehérek 30 centiméter hosszúak és 6 milliméter szélesek. A virágzata halványzöld 25-50 milliméter hosszú és 2-6 milliméter átmérőjű virágokból tevődik össze. Egy-egy virágnak 3 fehér bibéje van. A termése körülbelül 2 milliméter hosszú, háromszög alakú, sima felületű és barna színű. A szintén barna színű, „gesztenyeszerű” gumója ehető, emiatt – főleg Ázsiában – termesztik.
Életmódja
szerkesztésA mocsarak és sekély vizű tavak lakója. A tengerszinttől egészen 2150 méteres tengerszint feletti magasságig megtalálható.
Képek
szerkesztés-
A növény csomókban nő
-
Levelei
-
Virágzata és szára
-
Virágzatai
-
„Gesztenyéje”
Források
szerkesztés- Eleocharis dulcis (Burm.f.) Trin. ex Hensch. Plants of the World Online
- Vita G. E. Rumphii, Plini Indici 186. 1833
- USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Eleocharis dulcis in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service.